2020 novemberében az Európai Parlament elfogadta a Bizottság 2018 áprilisában kezdeményezett fogyasztóvédelmi csomagjának végleges formáját. A kezdeményezés fő célkitűzései közé az uniós fogyasztóvédelmi rezsim digitális piaci változásokhoz történő igazítása és a határon átnyúló, uniós léptékű fogyasztóvédelmi jogsértésekkel szembeni hatékonyabb fellépés megteremtése tartozott. Az elfogadott új fogyasztóvédelmi csomag (,,New Deal for Consumers”), melyet előzetes hatásvizsgálat, ún. ,,Fitness Check” előzött meg, két irányelvet foglal magába:
- a 2019/2161/EU irányelvet, melyet ,,Omnibusz irányelvnek” is neveznek, annál fogva, hogy átfogóan módosítja a legfőbb EU-s fogyasztóvédelmi tárgyú irányelveket, és
- a 2020/1828/EU irányelvet, mely a fogyasztók érdekeinek védelmére irányuló kollektív igényérvényesítési lehetőségekről szól.
Az Omnibusz irányelv fogyasztóvédelmi szempontból a következő fontos változásokat tartalmazza. Az irányelv – követve az EU eddigi jogfelfogását – a fogyasztók megfelelő tájékoztatására helyezi a hangsúlyt. Ennek során a következő követelményeket támasztja a reklámozók felé:
A keresőalkalmazások (ideértve az online piactereket, keresőprogramokat, összehasonlító weboldalakat is, pl. Google, Booking.com stb.) szolgáltatói részéről kiemelt helyen történő általános tájékoztatás közzététele a keresési eredmények rangsorolásának fő paramétereiről, pl. arról, ha akár közvetlenül, akár közvetetten fizetett ranghelyeken kerülnek egyes ajánlatok feltüntetésre.
Az online piacterek szolgáltatóinak (pl. E-bay, Amazon) tájékoztatniuk kell a fogyasztókat továbbá arról, hogy az eladóként feltüntetetett felhasználó az oldalukon kereskedői vagy fogyasztói (magánszemély) minőségben van-e jelen a felületen. Amennyiben az utóbbi esetről van szó, úgy arról is tájékoztatást kell adni, hogy az uniós fogyasztóvédelmi jogok (pl. a 14 napos elállási jog) nem fogják megilletni a vásárlót az adott ügyletben. A szolgáltatóknak e kötelezettsége csupán arra terjed ki, hogy a felhasználóktól a kereskedői/fogyasztói minőségre vonatkozó nyilatkozataikat szerezzék be, azoknak az ellenőrzésére nem. Emellett tájékoztatni kötelesek a fogyasztókat arról, hogy a szerződésből eredő kötelezettségek (pl. áru kézbesítésének megszervezése) megoszlanak az eladó és az oldal szolgáltatója között. Ezen tájékoztatások ÁSZF-be foglalása nem elegendő, vagyis azokat jól láthatóan ki kell majd emeli az online piacterek fő felületén is.
Az ,,ingyenes” digitális szolgáltatásokra is kiterjesztik az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat. Ezek olyan szolgáltatásokat érintenek, mint pl. a közösségi média oldalai, melyekért nem a hagyományos értelemben, hanem a személyes adatainkkal fizetünk. Ezt a kérdést a GVH már vizsgálta a Facebook elleni eljárásban, ahol amiatt marasztalta a közösségi médiaóriást, hogy az állításával ellentétben a szolgáltatása valójában nem ingyenes, mivel a fogyasztó az adataival fizet annak igénybevételéért. Az irányelv alapján a szolgáltatók kötelesek lesznek tájékoztatni a szerződés idejéről, valamint a felmondás és az elállás feltételeiről.
A vásárlói vélemények megjelenítésének módjairól szóló tájékoztatás, amibe beletartozik többek között az is, hogy az oldal alkalmaz-e olyan ésszerű eszközöket, amelyek biztosítják, hogy csak olyan felhasználók értékelései kerüljenek feltüntetésre, akik valóban megvásárolták, kipróbálták az adott terméket, szolgáltatást. Az irányelv ezenfelül kifejezetten tiltja a fogyasztói vélemények befolyásolását és meghamisítását, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősítve azt (így pl. azt, amikor egy vállalkozás a negatív vásárlói véleményeket eltünteti az online felületeiről).
Az irányelv alapján a kereskedők kötelesek lesznek az árcsökkenés bejelentéskor megjelölni a megelőző, legalább 30 napos időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat is, annak érdekében, hogy a fogyasztók számára látható legyen, hogy valóban kedvezményes árat fizetnek-e a termékért, és ha igen, mekkora mértékű az adott kedvezmény.
A fogyasztókat egyértelműen tájékoztatni kell, ha automatikusan generált, a profiljuk alapján személyre szabott árat tüntetnek fel nekik.
Az irányelv értelmében megtévesztőnek minősül a ,,kettős minőségű termékek” (melyek forgalmazása úgy történik, mintha az megegyezne a más tagállamokban árult termékekkel, miközben indokolatlanul jelentős eltérés van az összetételük és minőségük terén) megfelelő tájékoztatás nélküli reklámozása, forgalmazása.
Az irányelv egyik további, nem titkolt célja, hogy az uniós tagállamok területén elkövetett fogyasztóvédelmi jogsértésekkel szemben megfelelően hatékony eszközrendszert állítson fel.
E körbe tartozik az, hogy ,,elrettentő hatású” pénzbírságok kerüljenek alkalmazásra az ilyen jogsértések esetén. Az Irányelv előírja a tagállamok részére, hogy a határon átnyúló és az uniós léptékű jogsértések esetén a maximálisan kiszabható bírságot legalább az adott tagállamban vagy tagállamokban realizált éves árbevétel 4%-ában, vagy ha az éves árbevételre nincs információ, legalább 2 millió euro összegben határozzák meg. A tagállamok ennél akár magasabb bírságmaximumot is meghatározhatnak. A GVH fogyasztóvédelmi eljárásai során is alkalmazandó magyar versenytörvény jelenleg ennél is szigorúbb százalékos pénzbírság maximumot tartalmaz, mely az adott vállalkozás(csoport) előző üzleti évben elért nettó árbevételének 10%-ában maximálja a kiszabható bírságot.
Emellett az irányelv az egyéni jogorvoslatok lehetőségét is minden tagállamban meg kívánja teremteni. Ez azt jelenti, hogy a hátrányt szenvedett fogyasztók egyénileg is felléphessenek jogi úton a vállalkozásokkal szemben. Erre a hatályos magyar jog szerint szintén van lehetőség, hiszen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen gyakorlatok tilalmáról szóló törvény alapján indult eljárások nem zárják ki, hogy a fogyasztó polgári jogi igényét (pl. szerződésszegéssel kapcsolatos igények, kártérítés) közvetlenül a bíróság előtt is érvényesítse.
A 2020/1828/EU irányelv az olyan jogsértésekkel szembeni fellépés érdekében született meg, mely nagyszámú fogyasztónak okoz sérelmet. Ennek érdekében a tagállamoknak létre kell hozniuk a fogyasztók kollektív érdekeinek védelme érdekében olyan kollektív igényérvényesítési rendszereket, amelyek így kellő visszatartó erővel bírnak a jogsértő vállalkozások irányába. Az irányelv alapján a tagállamok kijelölnek olyan szervezeteket, amelyek jogosultak keresetet indítani olyan fogyasztók csoportjai nevében, akiknek egy kereskedő az irányelv mellékletében felsorolt uniós jogi aktusok megsértésével kárt okozott. Kereset a jogsértés megszüntetése vagy jogorvoslat érdekében is indítható. A kollektív igényérvényesítés amerikai mintára kerül bevezetésre az Unióban, és várhatóan komoly üzletág fog köré épülni, lesz tehát miért aggódnia a fogyasztókat megtévesztő cégeknek.
A tagállamoknak egy évük van az irányelveknek megfelelő rendelkezéseknek nemzeti jogukba való átültetésére, és hat hónapjuk az átültetett szabályok alkalmazására való felkészülésre. Tehát az Omnibusz irányelvet 2021. november 28-ig kell átültetnünk (ettől az időponttól a konkrét magyar szabályozásnak is megismerhetővé kell válnia), és az új szabályokat 2022. május 28-tól kell alkalmazniuk, míg a kollektív érdekvédelemi keresetek esetében az átültetés határideje 2022. december 25., és az alkalmazásé pedig 2023. június 25.
A nemzeti jogalkotás nyomonkövetése mellett az irányelvcsomag előírásainak való megfelelésre már most érdemes elkezdeniük a vállalkozásoknak a felkészülést a jövőbeni esetleges elmarasztaló és igen nagy összegű bírságok elkerülése érdekében. Kollégáink felkészültek az ezirányú jogi támogatás nyújtásában, tanácsadásért forduljon hozzánk bizalommal!
Polauf Tamás és Pintér Anna
