Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ún. neuromodulációs eszközök beszerzésére kiírt (illetve kiírni tervezett) 2014-es, illetve 2016-os közbeszerzési tendereit a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapján három vállalkozás előre, versenykorlátozó céllal felosztotta egymás között.
Az ilyen neuromodulációs speciális orvosi eszközök a krónikus idegrendszeri betegségek tüneti kezelésére szolgálnak az idegrendszer célzott, elektromos vagy kémiai ingerlésével. Ide tartoznak például a neuropacemakerek. Vannak közöttük olyan termékek, melyek ún. ,,MRI kompatibilisek”, és vannak, amelyek nem. E megkülönböztetés azért jelentős, mert a mágneses térben végzett képalkotó vizsgálatok (MRI vizsgálatok) csak az MRI kompatibilis eszközzel implantált betegeken végezhetőek biztonságosan (bizonyos technikai korlátozások mellett), míg a nem MRI kompatibilis termékek esetében csak akkor végezhető MRI vizsgálat, ha az implantált eszközt a vizsgálat előtt eltávolítják, ami nem csak plusz költséggel, de szövődményekkel is járhat.
A kartellben résztvevő vállalkozásokat [Medtronic Kft. (510.000.000,- Ft,), az Unicorp Kft. (140.000.000,- Ft,) és a Medibis Kft. (8.000.000,- Ft)] összesen 660 millió forintos bírsággal sújtotta a versenyhatóság.
Az eljárás során a vállalkozások versenyellenes megállapodásaira és összehangolt magatartására a GVH számos bizonyítékot tárt fel (ún. hajnali rajtaütés segítségével), és eljárása során megállapította, hogy a cégek már a tenderek kiírása előtt, majd az ajánlattételi szakaszban is egyeztetéseket folytattak a tenderek felosztásáról. A jogsértést nem csak levelezések és a bírálati szempontok, illetve termékspecifikációk szempontjainak összefüggéseiről szóló részletes excel táblázatok, hanem az előzetes álláspontban bemutatott jogsértés későbbi elismerése, illetve annak nem vitatása és a jogorvoslatról való lemondás is alátámasztotta.
A vállalkozások mind egymással, mind a közbeszerzést előkészítő OEP alkalmazottakkal kapcsolatban álltak. A GVH megállapítása szerint hosszú időre visszamenő szakmai kapcsolatot ápoltak egymással, rendszeresen találkoztak szakmai konferenciákon. Így nem okozott gondot közöttük a kapcsolatfelvétel, és az, hogy már a tenderkiírás megjelenését megelőzően egyeztetéseket kezdjenek annak érdekében, hogy a jövőbeli piaci helyzetre felkészüljenek. A tendereket 15 terméksorra írták ki, melyekre külön-külön tehettetek a vállalkozások ajánlatokat. A terméksorokhoz különböző súlyozású bírálati szempont tartozott, például egy MRI kompatibilis terméksoron lehetséges volt nem MRI kompatibilis termékkel indulni, de a bírálati szempontokban megjelölt súlyozás miatt az utóbbival alacsonyabb pontszám volt elérhető.
A közbeszerzést előkészítő Szakmai Bíráló Bizottság, amelynek feladata a műszaki, szakmai bírálat elvégzése volt, nem kapott felkérést az OEP-től arra, hogy az ajánlattevőket is bevonja a műszaki paraméterek és a bírálat kidolgozásába. Ennek ellenére a tender előkészítésének időszakában a piaci szereplők is folyamatosan kommunikáltak egyrészt egymással, másrészt pedig a tender szakmai előkészítésében résztvevő személyekkel és az OEP munkatársaival. A vállalkozások a technikai specifikációk kidolgozásához a Szakmai Bíráló Bizottságnak segítséget nyújtottak, és erről egymást is tájékoztatták. Ennek következtében egymással párhuzamosan, és egymás tevékenységéről tudva, az MRI kompatibilitás mentén, egymás termékeit kölcsönösen kizáró műszaki specifikációkat alakítottak ki az előkészítés során, vagyis túlspecifikálták a tendereket. Ennek eredményeként a vállalkozások biztosak lehettek abban, hogy a saját termékeiket preferáló terméksorokon nyertes ajánlatot tudnak benyújtani. Főleg, hogy az egyeztetések az ajánlattételi szakaszban is folytatódtak az ajánlati/tárgyalási árakra nézve, hogy biztosak lehessenek a nyertes személyében, holott tisztában kellett lenniük azzal, hogy a közbeszerzési eljárás során benyújtandó pályázat tartalma tekintetében már az egymással történő kapcsolatfelvétel is tilos. A 2016-ra kiírt közbeszerzési pályázat terméksora lényegében alig tért el a 2014-esétől, melynek előkészítése szintén a 2014-eshez hasonlóan történt.
A több évet felölelő és egymásra épülő magatartásokat a GVH piacfelosztó és árrögzítő kartellnek, valamint egységes, folyamatos, komplex jogsértésnek minősítette. Ez utóbbi fogalom azt jelenti, hogy a kartellben résztvevő vállalkozások egy egységes, átfogó versenyellenes cél érdekében egy adott időszakban folyamatosan megállapodásnak, valamint összehangolt magatartásnak minősülő jogsértéseket tanúsítanak. A kialakult gyakorlat szerint, ha bizonyítható, hogy a kartellben résztvevő vállalkozások magatartásai ugyanazon versenyellenes cél megvalósítását szolgálják, felelősségük megállapítható a jogsértésért anélkül, hogy a hatóságnak minden vállalkozásra, minden pillanatra pontosan bizonyítania kellene a megállapodásban/ összehangolt magatartásban történő részvételt.
A közbeszerzési kartell a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések közé tartozik, mivel óriási nemzetgazdasági károkat okozhat a közpénzek optimális felhasználásának ellehetetlenítése révén. Ennek ellenére az eljárással érintett vállalkozások a GVH-val való együttműködéssel jelentős bírságcsökkentésben részesültek. Az engedékenységi politika keretében a jogsértés önkéntes feltárása mellett döntő vállalkozás 50 %-os bírságcsökkentést kapott. Egy másik, az ún. egyezségi eljárásban részt vevő vállalkozás a jogsértés elismerésének és a jogorvoslatról való lemondásnak, valamint a jövőbeli jogsértések kiküszöbölését szolgáló, ún. megfelelési program bevezetésének köszönthetően 35 %-kal fizetett kevesebb bírságot, mint amit az együttműködés hiányában kiszabott volna a GVH. Egy harmadik vállalkozásnál pedig a GVH kiemelt fokú enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a cég az előzetes álláspontban meghatározott tényállást és jogi minősítést nem vitatta, valamint a jogorvoslatról is lemondott, mellyel a GVH-t egy hosszú és költséges bírósági eljárástól kímélte meg. Mindezekből is jól látszik, hogy a GVH-val való együttműködési formák helyes megválasztása jelentősen mérsékelheti a bírság összegét, időben történő alkalmazásuk pedig lerövidítheti az eljárást, időt és tetemes jogi költségeket takaríthat így meg az érintett cégeknek. E körben tehát már az eljárás elején érdemes versenyjogász szakemberhez fordulni.
Ha a GVH közbeszerzési kartellben történő részvétel miatt jogsértést állapít meg, és bírságot is kiszab, az minden esetben a jövőre nézve a közbeszerzésekből történő 3 éves kizárással is jár. Ilyen esetekben sincs ugyanakkor minden veszve, a vállalkozásoknak van módja arra, hogy öntisztázás keretében visszanyerjék a közbeszerzési eljárásokban való részvétel jogát, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság előtt folyó eljárás során bemutatják, milyen intézkedésekkel biztosítják, hogy a jövőben nem követnek el hasonló cselekményeket. Az öntisztázással kapcsolatos eljárás szakszerű előkészítése végett is javasoljuk közbeszerzési és versenyjogban is jártas szakember segítségét igénybe venni.
A kartellben való részvétel nem csak bírsággal, hanem reputációs veszteséggel, továbbá komoly kártérítési felelősséggel is együtt járhat. Fontos ezért, hogy a vállalkozások tisztában legyenek a versenyjogi szabályokkal. A CERHA HEMPEL ebben egyéni tanácsadással és versenyjogi training-el is segítségére lehet!
Priskin Boglárka és Pintér Anna
