Az Európai Bizottság négy nagy háztartási elektronikai céget (Asus, Philips, Pioneer és Denon & Marantz) sújtott több, mint 111 millió eurós bírsággal. Az eljárás 2017 februárjában indult meg, ugyanis felmerült annak a gyanúja, hogy az említett cégek meghatározzák, hogy az online kereskedőik (tipikusan web áruházak, amelyeket kisebb vállalkozások üzemeltetnek) milyen áron értékesíthetik tovább termékeiket.
A viszonteladási ár megkötése (angolul resale price maintenance, a versenyjogban általánosan elfogadott megnevezéssel RPM) a legsúlyosabb versenykorlátozások egyik formája. A vállalkozások – néha még a legnagyobbak esetén is – számára sokszor nem egyértelmű, hogy az uniós (és a magyar) versenyjog szigorúan tiltja, hogy eladó-vevő jellegű üzleti kapcsolatban az eladó a tőle független vevő árképzésére bármilyen befolyást is gyakoroljon.
A Bizottság jelen esetben megállapította, hogy a négy nagyvállalat 2011 és 2015 között az online kereskedők számára minimum eladási árat határozott meg. A gyártók folyamatosan ellenőrizték ennek betartását, és ha az eladási ár csökkent, vagy nem felelt meg az általuk elvár árszintnek, szankcionálták is forgalmazóikat, például azzal, hogy nem teljesítették a leadott rendeléseiket. A Pioneer megtiltotta továbbá forgalmazóinak, hogy más tagállambeli fogyasztóknak értékesítsenek, azért, hogy fenntartsa a tagállamok közötti árkülönbségeket. Ez a gyakorlat, azaz az árrögzítés, mint fentebb láthattuk, az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértésnek számít. A megbírságolt cégek a legjelentősebb piaccal rendelkező európai országokban (Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Spanyolország és további hét vezető európai tagállam) alkalmazták az említett gyakorlatot, így több millió uniós fogyasztó vásárolt a versenyárnál jóval magasabb szinten elektronikai eszközöket, a laptopoktól kezdve a hajszárítókon át a különféle konyhai eszközökig.
Az Asus például Franciaországban és Németországban figyelte a számítógépek és más elektronikai termékek árait, és áremelést kért, amikor a viszonteladási árak csökkentek. A Philips számos konyhai és házimozi berendezés kiskereskedelmi árát rögzítette Franciaországban. Németországban és Hollandiában a D&M rögzítette a hangszórók és a fejhallgatók árait.
A gigantikus bírság egyébként már a negyven-ötven százalékos enyhített büntetés eredménye, mivel az eljárás alá vontak együttműködtek a hatóságokkal, így az Asus 63,5 millió, a D&M 7,7 millió a Philips 29,8 millió, míg a Pioneer 10,2 millió euró megfizetésére köteles.
Az elmúlt évekhez képest a Bizottság nagyobb aktivitást mutat az árrögzítés elleni fellépésben, figyelme egyre inkább kiterjed a vertikális árrögzítésre, a forgalmazói hálózatok ellenőrzésére és a jelen döntés alapján az online kereskedelemmel kapcsolatos magatartások is egyre jobban foglalkoztatják. „Az online kereskedelem piaca gyorsan növekszik, és évente több mint 500 milliárd eurót tesz ki Európában. Az európaiak több mint fele vásárol már online.” – nyilatkozta Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos. „A mai döntéseink azt mutatják, hogy az EU versenyszabályai védik a fogyasztókat, ha a vállalatok az árverseny és jobb választási lehetőségek útjában állnak.” Különösen veszélyes a gyakorlat a számos kisebb viszonteladó által alkalmazott árazó algoritmusok miatt, azok ugyanis azonnal reagálnak a piacinak tűnő árakra, ezáltal azonnali árfelhajtó hatást generálnak, jelentős károkat okozva ezzel a fogyasztóknak.
A fokozott figyelemre utal az is, hogy a Bizottság előtt még számos, az online kereskedelem tiltása vagy korlátozása miatt indított eljárás van folyamatban (a Nike, a Sanrio, és az Universal Studio ellen is eljárás folyik határokon átnyúló, online piaci ügyleteik tekintetében). A luxustermékeket érintő Coty-ügyben és a Caudalie-ügyben már születtek az online piacterekkel kapcsolatos érdekes döntések.
Irodánk a közelmúltban gyakran tapasztalta, hogy a hazai on-line értékesítések világát is átszövik az RPM típusú kikötések. Sok gyártó, importőr, kizárólagos forgalmazó pusztán gondatlanságból, a jog nem ismeréséből kifolyólag alkalmazza ezeket a kikötéseket, amikor a kiskereskedő részéről történő egyszerű figyelemfelhívás is elegendő lehet a káros gyakorlat megszüntetéséhez. Ugyanakkor olyan vállalatok is vannak, akik annak tudatában sem hagynak fel ez irányú magatartásukkal, hogy az nyilvánvalóan jogellenes. A CHSH több ügyfelét segítette már ilyen kérdésekben, az egyik ilyen esetben pedig már a GVH is vizsgálódni kezdett. Az internetes kiskereskedők és web áruház tulajdonosok számára jó hír: bármekkora gyártóval állnak is szemben, bármennyire is Dávid és Góliát harcának tűnik a szorongatott helyzetük, a jog az ő oldalukon áll.
A cikk szerzője Albert Lili, a CHSH Dezső munkatársa
