Az Európai Unió Bírósága (EUB) szeptember 6-án meghozta a régóta várt döntését az Intel ügyben. 2009-ben az Európai Bizottság 1,06 milliárd eurós büntetést rótt ki az Intelre a versenyszabályok megsértése miatt. A Bizottság a döntésében megállapította, hogy az Intel visszaélt gazdasági erőfölényével akkor, amikor számítógép gyártó partnereinek (Dell, Lenovo, HP, NEC) árkedvezményt ajánlott azért cserébe, hogy a számítógépekbe beépítésre kerülő processzorokat (CPU) az Intelnél szerezzék be. Az Intel jogsértését tetézte, hogy a Media-Saturn nagykereskedés is kedvezményeket kapott azért, hogy kizárólag Intel alkatrészekkel felszerelt számítógépeket értékesítsen. Végül az Intel fizetett a HP-nak, az Acernek és a Lenovonak, hogy halasszák el vagy korlátozzák a versenytárs AMD-től származó CPU-val rendelkező termékek értékesítését.
A Bizottság – annak ellenére, hogy döntése szerint a vizsgált árengedmények már természetüknél fogva alkalmasak voltak a verseny torzítására és emiatt nem volt szükséges vizsgálni azok tényleges hatását – elvégezte e körülmények mélyreható vizsgálatát, beleértve az AEC (as efficient competitor – hasonlóan hatékony versenytárs) tesztet is. Tette mindezt annak érdekében, hogy megállapítsa, az Intel árengedmény rendszere alkalmas volt-e egy hatékony versenytárs kizárására. Az Intel a Bizottság megállapításait – beleértve a hatás-teszt során elkövetett hibákat – vitatva az Európai Törvényszékhez fordult.
A Törvényszék ítéletében arra jutott, hogy nem szükséges vizsgálni, hogy a Bizottság jól alkalmazta-e az AEC tesztet, hiszen az erőfölénnyel való visszaélés e nélkül is megállapítható. A Törvényszék az Intel keresetét elutasította, az Intel által hivatkozott alternatív számítások helyességét pedig nem vizsgálta. Ezt követően fordult az Intel az EUB-hoz.
Az EUB megállapította, hogy az AEC tesztnek jelentősége van az árkedvezmények piacról való kizáró hatásának megállapításában, így a Törvényszéknek kötelessége lett volna, hogy vizsgálja az Intelnek ezzel kapcsolatosan előadott érveit. Ebből kifolyólag az EUB az ítéletet hatályon kívül helyezte, és az ügyet visszautalta a Törvényszékhez.
Az Intel-döntés rávilágít, hogy az eddig alkalmazott joggyakorlat, mely szerint az erőfölényes cégek által a kizárólagosságért cserébe nyújtott árengedmények természetüknél fogva versenyellenesek, nem feltétlenül tartható, a jogsértés megállapítását széles körű, az ügy összes releváns körülményét, a gazdasági hatásokat is figyelembe vevő részletes elemzés alapozhatja csak meg. A fejlemény jól illeszkedik a közgazdasági elemzéseket előtérbe helyező gyakorlathoz, ahol önmagában egy gyakorlatot nem, csak annak valóban versenyellenes hatását szankcionálhatják a versenyfelügyelettel megbízott szervek. A hatóságok oldaláról felmerül ugyanakkor az aggály, hogy ez az új megközelítés nem nehezíti-e meg a jövőben a bírságkiszabásokat, az erőfölénnyel való visszaélések szankcionálását. Erre a kérdésre a választ a Google és a Qualcomm ügyek jogerős lezárását követően – melyeket valószínűleg a jelen ítélet is befolyásolni fog – pontosabban láthatjuk majd.
A cikk szerzője Dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső versenyjogi csoportjának vezető ügyvédje.
