Az Európai Bizottság megállapítani tervezi az Apple versenyjogi jogsértését, mivel az App Store alkalmazásbolt tulajdonosaként erőfölényével visszaélve tisztességtelenül juttatta saját magát versenyelőnyhöz a zenehallgató alkalmazások piacán a többi versenytárssal szemben.
Miért számít, hogy mit csinál az Apple?
Az Apple az ún. digitális kapuőrök (,,gatekeeper”) egyike, amelyek jelentősége hatalmas az online világban és az elektronikus kereskedelemben. A kapuőrök olyan oldalak/funkciók üzemeltetői, amelyek közvetítői szerepet töltenek be felhasználó és felhasználó, fogyasztó és vállalkozás között, lehetővé téve közöttük a kapcsolatot. Kapuőr minőség az internet több szintjén is előfordulhat, ilyen lehet például a tárhely-szolgáltatás (pl. Facebook, aminek felületén a vállalkozások hirdetései és tartalmai elérik a fogyasztókat), a keresőszolgáltatás (pl. Google, ahol az üzletek honlapjai kikereshetőek), vagy olyan virtuális bolt üzemeltetése, ahol alkalmazások vásárolhatóak (pl. Apple).
Kezdetben az internet szabadsága (szabályozatlansága és ellenőrizetlensége) – megannyi előnye mellett – teret engedett a kapuőröknek arra, hogy megkötések nélkül alakítsák ki működésüket és szolgáltatásaik igénybevételének szabályait, ezzel egyúttal tered engedve a potenciális jogsértéseknek, illetve a ,,szabályozás privatizációjának”. Az elmúlt időszakban azonban mind nemzeti és nemzetközi színtéren megjelent az igény, hogy a hivatalos szervek visszavegyék a magán techcégektól a szabályozói szerepet, annak érdekében, hogy az internetet és az ott történő tevékenységeket szabályozottabbá, átláthatóbbá, és összességében tisztességesebbé, jogszerűbbé tegyék.
Jogalkotási szinten ennek a törekvésnek a leképződése a Digital Service Act-et és Digital Market Act-et magában foglaló uniós jogalkotási csomag. Többek között e cél vezérelte a tartalomszolgáltatók felelősségi szabályaink elfogadását az EU-s szerzői jogi reform során is.
Versenyjogi szempontból a kapuőrökkel kapcsolatban a fő probléma akkor merül fel, amikor a gatekeeperek maguk is elindulnak versenyzőként olyan piactereken, amelyekhez ők maguk szolgáltatnak hozzáférést a velük és egymással versengő vállalkozásoknak (ez történt például, amikor az Apple Music megjelent az App Store-on). A kockázat abban áll, hogy e nagy cégek piaci és tárgyalási pozíciójuknál fogva eleve olyan helyzetben vannak, hogy képesek a piacterek szabályait úgy alakítani, hogy aztán ők kerülhessenek ki a versenyben győztesként. Ezt a legújabb szakirodalom az erőfölénnyel való visszaélés egyik esetének tekinti, melyet az európai versenyjogi jogszabályok világosan tiltanak.
Az App Store ügy
Lényegében ezt tervezi megállapítani az Európai Bizottság az Apple-lel szemben folytatott vizsgálata során tett előzetes állásfoglalásában. A Bizottság szerint a cég versenykorlátozó módon alakította ki az App Store (az Apple alkalmazásboltja) szabályait.
A vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az Apple vásárlókat magas márkahűség jellemzi, így a szoftverfejlesztőknek, akik iPhone-on és iPad-en használható alkalmazásokat szeretnének értékesíteni az Apple saját alkalmazásai mellett, reálisan nincs más lehetősége, minthogy az App Store-on belül terjesszék alkalmazásaikat. Az App Store felhasználási feltételeit azonban az Apple egyedül határozza meg. Ilyen egyoldalúan megállapított kitétel, hogy az alkalmazásboltból letöltött alkalmazásokon keresztül történő vásárlások (pl. havi előfizetések) kizárólag az Apple saját alkalmazáson belüli fizetési rendszerén keresztül történhetnek, ennek használatáért ellenben az Apple a vásárlás 30%-át jutalékként felszámítja; miközben például saját Apple Music alkalmazására ez nem vonatkozik. Ezt a költséget el nem bíró versenytárs szoftverfejlesztő cégek (pl. a Spotify) elméletben választhatják ugyan az alkalmazáson kívüli értékesítést is (pl. ha a feliratkozás, előfizetés csak a webes honlapjukon keresztül lehetséges, de a telefonos alkalmazásban nem), azonban az Apple következetesen tiltja a szoftvercégeknek, hogy az amúgy is Apple-lojális fogyasztókat az alternatív vásárlási lehetőségekről tájékoztassák.
Spotify vs Apple Music
A Spotify évek óta küzd az Apple gyakorlata ellen, még kampányt is indított, ahol többek között közzétett egy listát az Apple – véleménye szerint – tisztességtelen lépéseiről. Ezt követően az Apple-lel szembeni vizsgálat során formális panaszt is benyújtott a Bizottsághoz, mely alapján, valamint egy e-könyv és hangoskönyv forgalmazó panasza alapján (akinek az Apple szintén versenytársa a könyvpiacon) továbbfolyik az eljárás. A Bizottság említett állásfoglalása a zenehallgató alkalmazások, és így a Spotify-Apple közötti verseny torzítására vonatkozik. Az Apple-nek három hónapja van, hogy előterjessze válaszát a Bizottság részére.
Versenykorlátozás hátrányos hatásai
A fogyasztók olcsóbb lehetőségekről való tájékoztatásának tilalma a kiemelkedően magas jutalékkal együtt nyilvánvalóan az Apple gazdasági érdekét szolgálja, azonban az kérdéses, hogy tekinthető-e ez kapuőrként – és egyben versenytársként – jogos gazdasági érdeknek, hiszen az Apple nem csak az egyik hal a tengerben, hanem az is, aki kialakítja a medret. Más szóval az Apple az alkalmazásboltbeli piaci erőfölényét kihasználva juttatja saját magát tisztességtelen versenyelőnyhöz a zenehallgató alkalmazások piacán. Ez a fajta erőfölényes helyezkedés nem új keletű a nagy techcégek világában, hasonló történt például a Google Shopping ügyben, ahol a Google az általános keresőszolgáltatások piacán gyakorolt erőfölényét felhasználva juttatott versenyelőnyt magának az ár-összehasonlító oldalak piacán, azáltal, hogy Google Shopping-ot, a saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytárs ár-összehasonlító szolgáltatásokhoz képest kedvezőbben helyezte el és jelenítette meg az általános keresőoldalain.
A Bizottság vizsgálata alapján az Apple az App Store használata feltételeinek kialakításával a saját Apple Music alkalmazásával vetélytárs más zenealkalmazások havi díjának megemelkedését idézte elő, míg az Apple Music díjait alacsonyan tudta tartani; azáltal pedig, hogy kötelezően előírta a saját alkalmazáson belüli fizetési rendszerének használatát a számlázási kommunikáció során gyűjthető adatoktól fosztotta meg a szoftverfejlesztő versenytársakat, torzítva így a versenyt. Végül pedig a magasabb árakkal és a választási lehetőségek korlátozásával a fogyasztói jólét szintjének csökkenését váltotta ki.
Az ügy ismételten megerősíti, hogy szükség van az internet és az elektronikus kereskedelem jogi szabályozottságára, és a jogszerű működés ellenőrzésére, hiszen csak így előzhető meg a fogyasztók és vállalkozások kiszolgáltatottsága az óriás cégeknek, és csak így garantálható az innovációt és fogyasztói jólétet fokozó egyenlő verseny.
Az ügy kimenetelét mindenképpen érdemes lesz nyomon követni, ugyanis tekintettel az Apple birodalom nagyságára akár rekord méretű bírság is születhet. Megjegyezzük ugyanakkor, ezzel kapcsolatban jogosan merülhet fel bennünk, hogy az Apple vajon mennyit képes a bírságból áthárítani márkahű fogyasztóira. Versenyjogi blogunkon tudósítani fogunk az ügy további fejleményeiről, a jövőben is kövesse megjelenő cikkeinket!
Pintér Anna
