Az események forgatagában valószínűleg kisebb figyelem szentelődött annak a hírnek, hogy 2021. március 1-től kezdődően a továbbiakban a munkaügyi ellenőrzések kapcsán nem a munkaügyi hatóságot, hanem foglalkoztatás-felügyeleti hatóságot fogjuk és fogják említeni.
Viszont nem csak az általános hatáskörrel rendelkező, és ahogyan az új szabályozás említi, a foglalkoztatásra irányuló jogszabályi „minimumkövetelmények” megtartását ellenőrző hatóság elnevezése változott, de az új 2020. évi CXXXV. törvény, illetve az azzal együtt alkalmazandó, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló kormányrendelet a korábbi szabályokhoz képest is tartalmaz módosításokat, újdonságokat. Ezek közül emel ki néhány változást a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértője.
Mik azok a minumszabályok?
Az új szabályozás alatt a „minimumszabályok”, mint összefoglaló elnevezés került bevezetésre azon előírások kapcsán, amelyek foglalkoztató általi betartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi. Nagyon hasonlóan a korábbi szabályozáshoz az ellenőrzés, tehát a minimumszabályok körében tartozik többek között a kapcsolódó jognyilatkozatokra, a munkaszerződés kötelező tartalmára, a jogviszony létesítésével kapcsolatos életkori feltételekre, a kötelező munkaidőre és pihenőidőre, a kapcsolódó nyilvántartásokra, továbbá a munkabérre és igazolások kiadására, elszámolásra irányadó rendelkezések megtartása.
Mégsem minden az, aminek látszik?
Az új szabályozás lényegesebb változás nélkül (ide nem értve pl. a fogalmak pontosítását) tartja fenn a Hatóság részére a jogviszonyok minősítésének jogkörét. De mit is jelent ez pontosan: a továbbiakban is a Hatóság rendelkezésére áll egy olyan lehetőség és jogkör, mely elengedhetetlen olyan helyzetekben, amikor – a felek valós vagy színlelt szerződéses akarata ellenében – a felek közötti munkaviszony létrejöttének, vagy a munkaerő (adott esetben tiltott) átengedésének a megállapítása szükséges.
A szerződést kötő felek tehát, még ha néha szeretnék is, közös döntéssel sem vonhatják ki magukat a munkajog szabályai alól, ha a közöttük létrejött jogviszonyra annak tartalma, a körülmények alapján egyébként ezen szabályok lennének alkalmazandók. Nem is olyan ritkán fordul elő azonban olyan is, hogy az eltérés, azaz a foglalkoztatottnak pl. megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatása nem a felek közös „döntésének”, hanem a foglalkoztató erősebb tárgyalópozíciójának eredménye. Az átminősítés lehetősége tehát ebben a körben (is) a foglalkoztatott védelmét is szolgálja, mivel ilyenként történő átminősítés, tehát adott esetben a munkaviszony létrejöttének megállapítása esetén elérhetővé válnak az egyébként pl. az Mt-ben a munkavállaló részére biztosított előnyök, így a „gyengébb felet” védő rendelkezések is, továbbá munkavállaló munkaviszonyának a vonatkozó szabályok szerinti bejelentése sem maradhat el.
Ez nem egyoldalú és korlátlan rendelkezési lehetőséget jelent azonban a hatóság oldalán, ugyanis a foglalkoztatónak, ahogyan ez korábban is biztosítva volt, továbbra is lehetősége van arra, hogy bizonyítsa, hogy az átminősítésnek nincs helye.
Feketézés. De megéri az újabb negatív következménnyel?
Az előző ponttal is összefügg, de külön kiemelést érdemel a köznyelvben csak „feketemunkaként” emlegetett foglalkoztatáshoz kapcsolódó új szabály. A más elnevezéssel „be nem jelentett foglalkoztatás” esetben ugyanis – munkavállalókat védendő szabályként – a Hatóság az egy hónapnál rövidebb ideje fennálló jogsértést azzal „honorálja”, hogy a szabálysértés kezdetéhez viszonyítva egy hónapra visszamenőleg megállapított dátumot tekinti a jogviszony kezdetének. A bejelentési kötelezettség kapcsán is ez a dátum lesz az irányadó, ezzel tehát a foglalkoztatott garantáltan legalább egy hónapos jogviszonyra „tesz szert”. A foglalkoztatói helyzetet súlyosbít(hat)ja, hogy az ilyen utólagos bejelentést mindig az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével szükséges megtenni.
***
Ahogyan a fenti rövid ízelítő alapján is látható, egyes ellenőrzési szabályok új köntös kaptak, másokat érdemben módosított a jogalkotó, illetve új rendelkezések is bevezetésre kerültek a tárgyalt hatósági eljárások kapcsán.
Tekintettel az elnevezések módosulására tehát a jövőben egyik munkáltató se jöjjön zavarba, ha egy esetleges ellenőrzés során nem munkaügyi ellenőr jelenik meg az ajtójában, hanem a korábbi gyakorlatának és a jogszabályoknak megfelelően működjen együtt vele.
Szerző: Bohati Eszter, szenior ügyvéd
