A kép forrása: https://www.pexels.com/hu-hu/

A videójáték-ipar az elmúlt években az európai versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságok figyelmének középpontjába került. Ennek okai elsősorban a játékfejlesztők által főleg a virtuális valutákkal kapcsolatban alkalmazott sötét mintázatok és egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, amelyek legfőképp a sérülékeny fogyasztónak minősülő gyermekek döntéseit befolyásolhatják. Mivel a gyerekek a virtuális valuták valós, pénzben kifejezett értékét nehezebben tudják megítélni, ezért az ezekkel kapcsolatos hiányos tájékoztatás nemkívánatos túlköltekezéshez vezethet. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfrissebb fejleményeket és iránymutatásokat, amelyek nem csupán a videójáték-ipar szereplői, hanem más digitális piacokon működő vállalkozások számára is hasznos tanulságokkal szolgálhatnak.

Fellépés egy svéd játékstudióval szemben

2025. március 21-én a Svéd Fogyasztóvédelmi Szövetség panaszát követően az Európai Bizottság által koordinált – az európai uniós fogyasztóvédelmi hatóságokat, így többek között GVH-t is tömörítő – Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat („CPC”) végrehajtási intézkedést indított a több mint 21 millió regisztrált játékost magáénak tudó Star Stable Entertainment AB játékstúdió ellen. Az intézkedés célja, hogy a vállalkozás az egész Európai Unióra kiterjedően olyan vállalásokat terjesszen elő, melyek orvosolják a CPC által azonosított, fogyasztóvédelmi szempontból problémás gyakorlatokat.

A CPC az általa képviselt hatóságok közös álláspontjában több olyan, fogyasztóvédelmi szempontból aggályos gyakorlatot azonosított a vállalkozásnál, amelyek egyértelműen sötét mintázatként értékelhetőek (leegyszerűsítve sötét mintázatnak nevezzük az olyan gyakorlatokat, amelyek olyan döntések meghozatalára „veszik rá” a fogyasztót, amit ezek hiányában nem hozott volna meg). Súlyosító körülményként emelte ki a CPC, hogy a játékosbázis jelentős hányada kiskorú, és így sérülékeny fogyasztónak minősül.. A vizsgált játék kapcsán a kifogásolt gyakorlatok közé tartoztak:

• egyrészt a gyermekeket közvetlenül a játékbeli valuta vásárlására ösztönző felhívások (amelyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltó törvény mellékletének 28. pontja alapján Magyarországon is minden további feltétel nélkül jogsértőnek minősülnének; ez a rendelkezés kifejezetten tiltja a gyermekkorúak közvetlen felszólítását a reklámozott termék megvásárlására);
• másrészt a manipulatív nyomásgyakorlási technikák alkalmazása, például az „időkorlátos ajánlatok”, amelyek sürgető érzést keltenek a játékosokban, ezzel ösztönözve őket játékon belüli fizetőeszköz vagy tartalom megvásárlására. Az ilyen típusú gyakorlatok agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek, mely miatt korábban a GVH is több alkalommal szankcionált vállalatokat, például a Szallas.hu-t és a Booking.com-ot is.

A CPC szerint problémás az is, hogy a játékstúdió nem gondoskodott arról, hogy a termékét népszerűsítő véleményvezérek (influencerek) egyértelműen feltüntessék, hogy a játékok népszerűsítése során reklámtevékenységet folytatnak. A bemutatott magatartások külön-külön is súlyos fogyasztóvédelmi jogsértésnek minősülnek, és valószínűsíthetően a Star Stable üzletpolitikája is nagyban támaszkodott ezekre a gyakorlatokra. Ezért a Star Stable-nek valószínűleg jelentős kihívást jelent majd egy hónap alatt egy olyan kötelezettségvállalási javaslattal a CPC elé állnia, amelyekkel korrigálható az összes kifogásolt gyakorlat. Ugyanakkor hatékony vállalások előterjesztésének hiányában valószínűsíthetően a vállalkozás magas bírságokra számíthat az esetleges tagállami fogyasztóvédelmi eljárások következményeként.

A megbízható online játékkörnyezet alapelvei

A CPC nemrég iránymutatásokat is közzétett, amelyek célja, hogy felhívja a figyelmet az online játékokban használt virtuális fizetőeszközök, valuták használatával kapcsolatos fogyasztóvédelmi aggályokra.

Az Iránymutatások alapján a vállalkozásoknak a következő alapelveket javasolt betartaniuk:

• Átláthatóság a pénzügyi tranzakciók során: A játékbeli tartalmak és fizetőeszközök valós pénznemben kifejezett értékét egyértelműen és átlátható módon kell feltüntetni. Ennek megfelelően javasolt elkerülni minden olyan gyakorlatot, amely megakadályozza, hogy a játékos pontosan felmérje az általa megvásárolni kívánt digitális tartalom valós költségét, például akként, hogy i) a digitális tartalom (pl. loot box) ellenértékét csak játék valutában tünteti fel a játékfejlesztő valós pénzben nem, vagy ii) átláthatatlan kedvezményekkel próbálja a valós árakat eltitkolni vagy iii) egy játékon belül többfajta játékvaluta elérhető, melyek átváltási értéke nem világos és adott tranzakcióhoz több valuta váltás is szükséges.
• Fogyasztók védelme a nem kívánt vásárlásoktól: A vállalkozásoknak tartózkodniuk kell az olyan ajánlatok nyújtásától, amelyek a fogyasztókat nem kívánt vagy szükségtelenül nagy mennyiségű játékbeli fizetőeszköz vásárlására késztetik. Például problémásnak minősül, ha a játékbeli fizetőeszközök csak előre meghatározott csomagokban vásárolhatók meg, anélkül, hogy a játékos szabadon dönthetne a kívánt mennyiségről, hiszen ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy a játékos olyan valutára is szert tesz, melyet később nem fog tudni elkölteni („bent ragad a játékban”). Fentiek elkerülése érdekében a fejlesztőknek például felhasználóbarát alapbeállításokat kell biztosítaniuk, illetve lehetőséget kell teremteniük szülői felügyelet beállítására.
• A szerződéskötést megelőző tájékoztatási szabályok betartása a 45/2014-es Kormányrendelet alapján: A fogyasztókat részletesen és közérthetően kell informálni a szerződéskötés előtt a virtuális tranzakció legfontosabb körülményeiről, függetlenül attól, hogy valós vagy játékbeli fizetőeszközzel történik a fizetés. Ide tartozik például (i) a megvásárolni kívánt tartalom legfontosabb tulajdonságainak ismertetése (különösen az árra vonatkozó információk szerepeltetése), (ii) a kereskedő beazonosításhoz szükséges adatok bemutatása, (iii) digitális tartalom kifizetésével és kézbesítésével, elállási jog gyakorlásával, szavatosággal kapcsolatos tudnivalók.
• Tisztességes szerződési feltételek: Az ÁSZF-eket és minden egyéb, a játékbeli tranzakciókra vonatkozó tájékoztatást tisztességes módon és világos, érthető nyelvezettel kell megfogalmazni. Tisztességtelen minősülhetnek az olyan kikötések, melyek a vállalkozás javára és a fogyasztó hátrányára egyoldalúan korlátozzák a fogyasztók jogszabályban biztosított jogait, vagy  egyoldalú felmondására, vagy értelmezésére jogosítják fel a vállalkozást. Jogellenesek például az olyan szerződési kikötések, amely lehetővé teszik, hogy a fejlesztő egyoldalúan módosítsa a virtuális fizetőeszköz értékét, vagy egyoldalúan eltávolítsa az azzal megvásárolható digitális tartalmat, fizetőeszközt a játékból.
• Az Iránymutatások azt is egyértelműsítik, hogy a játékbeli mikrotranzakciók esetén is megilleti a fogyasztókat a jogszabályok által biztosított tizennégy napos elállási jog. Ezt kizárni csak a fogyasztó kifejezett, a szolgáltatás használatának megkezdése előtt a vásárlásgombtól elkülönült jelölőnégyzetben adott hozzájárulásával lehet, amennyiben a megvásárolt tartalom használata/felhasználása azonnal megkezdődik.

A CPC által összegyűjtött problémás gyakorlatok bemutatása segítheti a videójátékokat forgalmazó vállalkozásokat abban, hogy azonosítani tudják a saját játékmenteik, virtuális valutáikkal kapcsolatos üzleti modelljeik konkrét kialakítása milyen fogyasztóvédelmi kockázatot hordoz rájuk nézve. Ezen kockázatok azonosítására és korrigálására mindenképpen érdemes fogyasztóvédelmi jogban jártas szakemberhez fordulni, azért is, mert a hazai hatóságok is elkezdték alaposabban vizsgálni a piaci szereplők gyakorlatait. 2025. április 2-án a GVH több hazai videójáték egyesületnek és fejlesztőnek küldött tájékoztató levelet, melyben felhívta figyelmüket a fent bemutatott CPC iránymutatásban megfogalmazott ajánlások betartására.

Az év elejétől működő új fogyasztóvédelmi hatóság, az NFKH és a Kormányhivatalok 2025. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programjában is szerepel a „Videójátékok fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzése” című témavizsgálat. Így ezen szervek részéről is további ellenőrzések várhatóak a témában, ahogy ezt az NFKH 2025. április 7-ei sajtóközleménye is megerősíti.

A GVH javaslatai

A GVH friss, március végi sajtóközleményében ismét hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordít a sérülékeny fogyasztók jogainak védelmére, ezért a piaci szereplőknek a Magyarországon is forgalmazott játékok kialakítása során érdemes fokozott körültekintéssel eljárniuk.

A versenyhatóság az elmúlt években több alkalommal is vizsgálta a videojátékok piacán alkalmazott sötét mintázatokat, így 2023 májusában , 2024. augusztusában és 2025 februárjában is kommunikálta álláspontját, illetve átfogó gyorselemzést is végzett annak feltárására, hogy az ingyenesen letölthető mobiljátékokban, valamint a játékkonzolokon és számítógépeken elérhető játékokban azonosíthatóak-e manipulatív üzleti gyakorlatok.

A GVH a fent említett sajtóközleményekben többek között az alábbi problémás gyakorlatokat azonosította, melyek a játékosoknak pénzügyi veszteséget okoznak vagy digitális függőség kialakulásához vezethetnek:

• Kettős virtuális valuták használata: Adott játékmenetben a virtuális valuták egy része ingyen megszerezhető, másik része (pl. ún. a virtuális karakter kinézetét meghatározó „skinek”) viszont kizárólag valódi pénzért vásárolható meg, de ezek bizonyos játékokban, jelentős hatással lehetnek magára a játékmenetre is. Éppen ezért a GVH aggályosnak találja, ha a fizető játékosok aránytalanul nagy előnyhöz jutnak a nem fizető játékosokkal szemben.
• Loot Boxok alkalmazása: A zsákmánydobozok/meglepetésdobozok az egyes játékokon belül valódi pénzen vagy játékvalután vásárolt tartalmak, amelyek általában a játékban hasznosítható, véletlenszerű tételeket tartalmaznak (például fegyverek, képességkártyák, játékvaluta, fejlődési lehetőségek stb.). A megvásárolni kívánt zsákmánydobozok pontos tartalmát a fogyasztók a fizetés előtt nem ismerhetik meg, így a dolog tulajdonképpen zsákbamacskaként működik. A nyerési esélyek és a befektetett pénz megtérülésének mérlegelése így nehezékes lehet.
• Manipulatív ösztönzők korlátozása: A hatóság problémásnak tartja azt a gyakorlatot is, amely szerint a játékosokat napi, heti vagy szezonális jutalmakkal ösztönzik a rendszeres bejelentkezésre, ami függőséghez vezethet és fokozott vásárlásra sarkallhatja a felhasználókat.
• A játékot megszakító reklámok : Problémásnak találta a GVH, hogy a játékot megszakító hirdetés vagy reklám jellege nem volt feltüntetve, a kilépést jelző „x” az eredeti játék folytatása helyett az alkalmazásáruház azon oldalára vitte a felhasználót, ahol egy kattintással azonnal le is tölthette a reklámozott játékot. A GVH kifogásolta azt is, hogy a reklámok megtekintéséért gyakran ajánlottak a játékfejlesztők jutalmat, vagy a reklám a játék ingyenes kipróbálására is lehetőséget biztosított arra sarkallva a megtekintőket, hogy minél többen töltsék le a reklámban népszerűsített játékot.

Célkeresztben a játékon túli online tartalmak is?

A GVH és a CPC ajánlásai ugyanakkor megítélésünk szerint azokra az alkalmazásokra és platformokra is vonatkozhatnak, amelyek bár nem videojátékok, de jellemzően gyermekeknek vagy fiatalkorúaknak készülnek, például oktatóappokra vagy interaktív mesealkalmazásokra is. Ezeknél is fontos, hogy a játékelemekkel kombinált vásárlások lehetősége (pl. extra tartalmak, prémium funkciók) jól elkülönüljön az ingyenes tartalmaktól, és a virtuális fizetőeszközök vagy előfizetési modellek valódi költségei egyértelműen kiderüljenek. Emellett a felhasználási feltételeknek is világosan érthetőnek kell lenniük a szülők és gyermekek számára egyaránt, elkerülve a félrevezető vagy rejtett díjakat.

Várhatóan ezt a területet a jövőben is kiemelt figyelem övezi majd a fogyasztóvédelmi hatóságok részéről, hiszen a gyermekek, mint sérülékeny fogyasztók védelme továbbra is prioritást élvez. Ügyvédi irodánk készséggel áll rendelkezésre a fogyasztóvédelmi megfelelés biztosítása érdekében, segítve ügyfeleinket a vonatkozó jogszabályok és hatósági elvárások teljesítésében.

Szerzők és további információ:

Dr. Priskin Boglárka (ügyvéd) és Dr. Baumgartner Máté (ügyvédjelölt), CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda

The post Virtuális pénz, valós jogkövetkezmények: A videojátékok és a fogyasztói jogok védelme appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Számos digitális gazdaságban tevékenykedő cég üzemeltet ugyanolyan vagy hasonló felépítésű alkalmazásokat az Európai Unióban. Az ilyen platformokon – főleg ha azokat friss piacra lépők üzemeltetik – gyakran merülhetnek fel tájékoztatási hiányosságok, amelyek fogyasztóvédelmi problémákat eredményezhetnek. Ilyen esetekben a vállalkozások és a fogyasztók érdekét is az szolgálja, ha nem minden tagállamban külön-külön indulnak eljárások ezen hiányosságok kivizsgálására. A problémás gyakorlatok megszüntetésére és jövőbeli kiküszöbölésére ilyenkor a hibázó vállalkozás az Európai Bizottságot és a tagállami hatóságokat tömörítő Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (Consumer Protection Cooperation Network; CPC) részére egy vállaláscsomagot ajánlhat fel. Cikkünkben bemutatjuk, milyen eredménnyel zárult a népszerű használtruha piactérrel a Vinteddel, valamint az ismert randiapp-al a Tinder-rel szemben a közös európai fellépés és bemutatjuk, hogy az online piactereket és alkalmazásokat üzemeltető vállalkozásoknak milyen aggályos gyakorlatoktól érdemes tartózkodniuk.

Mi a CPC hálózat

A CPC hálózat olyan magatartások kapcsán kezdeményez tárgyalásokat az érintett a vállalkozásokkal, ahol a fogyasztók széles körét érintő határokon átnyúló fogyasztóvédelmi problémák kezelése érdekében uniós szintű koordinált fellépés indokolt. Amennyiben ezt szükségesnek ítélik, az összehangolt fellépésben résztvevő hatóságok felkérik az uniós dimenzióval érintett problémás kereskedelmi gyakorlatot tanúsító kereskedőt arra, hogy meghatározott határidőn belül a jogsértés megszüntetése érdekében kötelezettségvállalásokat ajánljon fel.

A Vinted-del szembeni közös fellépés

2024. június 18-án adott hírt arról az Európai Bizottság, hogy egy ilyen közös fellépés eredményeként a Vinted vállalta, hogy változtat árkommunikációs gyakorlatán. A Vinted egy online piactér, melyen keresztül a felhasználók bizonyos terméket eladhatnak vagy vásárolhatnak más felhasználóktól. A litván székhelyű, használt árucikkek értékesítésében közreműködő vállalkozás és a közös európai fellépést koordináló litván fogyasztóvédelmi hatóság közötti egyeztetések 2021-ben kezdődtek meg. A közös fellépés oka az volt, hogy számos panasz érkezett a Vinted árkommunikációs gyakorlatával kapcsolatban, többek között amiatt, mert a vásárlás végösszegéhez automatikusan olyan díjtétel adódott (ún. „vevővédelmi díj”), melyről a fogyasztók nem kaptak előzetesen tájékoztatást. Ezen gyakorlat pedig a közös fellépésben részt vevő hatóságok értékelése szerint felvetheti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvben foglaltak megsértését.

A Vinted vállalásai

A Vinted az európai összehangolt fellépés eredményeként vállalta, hogy a honlapján és a mobil applikációs felületén

a) a fogyasztókat előzetesen és időszerűen tájékoztatja az eladásra kínált áruk teljes áráról, ideértve különösen a vevővédelmi díjat, amely automatikusan hozzáadódik minden vásárláshoz. A vevővédelmi díj a Vinted esetében a platform használata ellenértékének tekinthető. Magyarországon ezen díjtétel a Vinted tájékoztatása szerint fix 280 forint és a termék árának 5%-a (beleértve a termék árára vonatkozó általános forgalmi adót is). Hasonló, a fogyasztóvédelmi szakzsargonban „csepegtető árazásnak” hívott gyakorlatokkal korábban már a GVH is foglalkozott, többek között a Viagogo-val, az Eventim-mel vagy az Airbnb-vel szemben folytatott eljárásokban. A csepegtető árazás során a fogyasztók számára csupán a vásárlási folyamat legvégén válik ismertté a termék vagy szolgáltatás teljes ára, amely fogyasztóvédelmi szempontból egyértelműen aggályos gyakorlatnak tekinthető.

b) mellőzi az olyan reklámokat, hirdetéseket, amelyek azt a téves benyomást keltik a fogyasztókban, hogy a Vinted használata ingyenes,

c) pontosabban, és átláthatóbban tájékoztatja a felhasználókat

i. a vevővédelmi politikája alapján történő visszatérítés igénylésének folyamatáról, melynek akkor van jelentősége, ha a vásárolt árucikk nem, vagy sérülten érkezik meg a felhasználóhoz;

ii. hamisítványok felülvizsgálati folyamatáról, ideértve azon lépések ismertetését, amelyeket a használt árucikket vásárló fogyasztóknak meg kell tenniük a visszatérítés igényléséhez, amennyiben a vásárolt áruról kiderül, hogy az hamisítvány;

iii. a személyazonosság-ellenőrzési folyamatáról (ideértve különösen a benyújtandó dokumentumokat és információkat), amely folyamat elvégzése előfeltétele annak, hogy felhasználók árukat értékesíthessenek a Vinted-en;

iv. a Vinted értékelési politikájáról („visszajelzési politika”), beleértve az átlagos felhasználói visszajelzések („átlagos csillagbesorolás”) kiszámításának módját, a Vintedtől származó automatikus visszajelzések és a felhasználók által közzétett visszajelzések közötti különbséget, valamint azt, hogy a felhasználók hogyan jelenthetik a nem megfelelő visszajelzéseket (például amely visszajelzés személyes adatot vagy jogellenes elemet tartalmaz).

A vállalások betartását a CPC hálózat nyomon fogja követni, és amennyiben arra jutnak a hatóságok, hogy a vállalások a gyakorlatban nem teljesülnek, úgy akár szankcióval végződő tagállami jogérvényesítési vagy végrehajtási eljárások is indulhatnak a Vinted-et üzemeltető vállalkozással szemben.

A Bizottság sajtóközleménye szerint a Vinted nem értett egyet a CPC hálózat azon kérésével, hogy már a vásárlási folyamat elején tájékoztassa a fogyasztókat arról, hogy a feltüntetett árak nem tartalmazzák a szállítási díjat, illetve amennyiben lehetséges, előzetesen tájékoztassa a fogyasztókat a minimálisan felszámítandó szállítási díjról. A Vinted vélhetően abból indult ki, hogy az észszerűen eljáró átlagfogyasztók tisztában vannak azzal, hogy a szállítási díjak a termék árán és a vevővédelmi díjon felül fizetendőek a választott szállítási módtól függően.

A Vinted által tett vállalásokról elmondható, hogy jóval túlmutatnak az eredeti árkommunikációs problémán, és a közös fellépés eredményeként „egy füst alatt” olyan intézkedéscsomag végrehajtására vállalt kötelezettséget a cég, mely működésének számos területét érinti a visszatérítésektől az értékelésekig. Ezáltal a Vinted a korábbinál transzparensebb kommunikációt, szabályzatokat és működést biztosít majd a felhasználóknak (pl.: átláthatóbb szabályok ár visszatérítéssel kapcsolatban).

Egy ilyen átfogó beavatkozás vélhetően azon túl, hogy előnyös a fogyasztóknak (lévén valamennyi fogyasztóvédelmi szempontból problémás kérdést kezel), a vállalkozások, illetve a tagállami hatóságok számára is kedvező lehet, amennyiben ezáltal megelőzhető egy minden érintett fél szempontjából költséges fogyasztóvédelmi vagy versenyfelügyeleti eljárás megindítása, illetve annak végén nem kell gyakran euró milliókra rúgó bírságot fizetniük. A Bizottság tájékoztatása szerint ugyanakkor a Vinted-nél nem ez a helyzet, egyes tagállamokban jelenleg is folynak a társasággal szemben jogérvényesítési eljárások, valószínűsíthetően más problémakörökben megindított egyedi esetek kivizsgálására. Hasonló esetre Magyarországon is volt példa, mikor a Booking.com esetében az Európai Bizottság és az uniós nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok (CPC) közös fellépéséhez a GVH nem csatlakozott, hanem saját jogérvényesítési eljárása keretében 2,5 milliárd forint bírsággal sújtotta a vállalkozást. A közös fellépés hiánya ilyen esetekben az Európában számos országban tevékenykedő nagyvállalatok számára egyértelműen hátrányos.

Mindazonáltal az online piactereknek érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk a jogszabályi megfelelésre, különös arra, hogy az uniós jog által előírtaknak megfelelően, valamint a szakmai gondosság követelményének szem előtt tartásával alkossák meg a felhasználóikra vonatkozó szabályrendszereiket, mivel az új uniós szabályok (pl. a DSA) révén kifejezetten hatékony fellépés biztosítható a jogszabályokat (pl. a termékfelelősségi szabályokat) be nem tartó felhasználókkal szemben. Az Omnibusz irányelv átültetésének köszönhetően 2022. május 28-a óta pedig az online piactereknek a fogyasztók irányába is tájékoztatási többletkötelezettségeik vannak a távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően, a Webshop Kormányrendelet 11/ A.§-ában ismertettek tárgykörökben (például arra vonatkozóan, hogy a harmadik fél, akitől a fogyasztó az online piacon vásárol, vállalkozásnak minősül-e vagy sem).

A Tinder vállalásai

A Vinted mellett a Tinder (mint az egyik legnépszerűbb társkereső alkalmazás) is bekerült a CPC célkeresztjébe azt követően, hogy egy 2022-ben közzétett svéd tanulmány rávilágított, a Tinder árképzése nem transzparens, és különböző személyeknek különböző áron kínálja ugyanazt a szolgáltatást. A Tinder – a hálózat közös fellépésének eredményként – vállalta, hogy személyre szabott árazási gyakorlatai kapcsán érhetőbb és világosabb tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak. Az Európai Bizottság 2024. márciusában kiadott sajtóközleménye szerint a Tinder 2024. április közepéig vállalta, hogy

a) nem alkalmaz személyre szabott, életkoron alapuló árazást anélkül, hogy erről a fogyasztókat egyértelműen és előre tájékoztatná;

b) a fogyasztókat egyértelmű tájékoztatja arról, hogy a prémium szolgáltatások áraira vonatkozó kedvezményeket automatizált szoftverek használata révén személyre szabja, és annak okáról, hogy miért kínál az érintett fogyasztónak személyre szabott kedvezményeket (például, mert a fogyasztó a Tinder prémium szolgáltatásaira normál áron nem kívánt előfizetni).

2022. május 28-a óta a vállalkozások a Webshop Kormányrendelet 11 § (1) q) pontja szerint a távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően kötelesek világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót arról, ha a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás automatizált döntéshozatal alapján a fogyasztó személyére szabott. Bár első ránézésre ezen elvárás részletszabálynak tűnik, mégis fontos tájékoztatásbeli kötelezettségről van szó, hiszen a CPC hálózat a Tinderrel szemben folytatott közös fellépését tulajdonképpen ezen szabály megsértésére fűzte fel.

Az online piacterekre és digitális piacokon működő vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok közötti eligazodásban fogyasztóvédelemben jártas szakértőink örömmel nyújtanak segítséget.

Szerzők: dr. Priskin Boglárka

The post Az online piacterek és más techvállalatok fogyasztóvédelmi ellenőrzése erősödik appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Biztos mindenki találkozott már így vagy úgy az elektronikus játékok világát övező kérdésekkel, ugyanis a korábbi generációktól eltérően a modern ember már nem csak gyerek és kamaszkorában játszik. A számtalan szerepjáték, felnőtt társasjáték, kártya versenyek mellett az online videójátékok elterjedése is sosem látott méreteket ölt. Ahogy az pedig az egyre népszerűbb, és így szükségszerűen egyre nagyobb üzletet jelentő „iparágak” esetében lenni szokott, nem sokat kellett várni arra sem, hogy a fogyasztóvédelmi aspektusok is napvilágra kerüljenek. Az internetes videójátékok egyre csak terebélyesedő világának fogyasztóvédelmi vetületeit segítenek megérteni a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértői.

A digitális térben előforduló kereskedelmi gyakorlatok egyre gyakrabban kerülnek az európai fogyasztóvédelmi hatóságok és a politikai döntéshozók látókörébe. Az Európai Unió gazdasága szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a videójáték ágazat, az Európai Parlamentnek az e-sportokról és videójátékokról szóló jelentése szerint az ágazat teljes becsült értéke 2020-ban 23,3 milliárd euró volt, és az Európai Unióban több mint 80 000 ember dolgozik ebben az innovatív ágazatban.

Az Európai Uniót és a tagállami hatóságokat a játékokon belüli vásárlásokra vonatkozó reklámokkal, ajánlatokkal, játékvalutákkal, illetve a véletlenszerű, szerencse-elemeket tartalmazó ún. zsákmánydobozokkal („loot boxes”) kapcsolatban felmerülő fogyasztóvédelmi kérdések foglalkoztatják leginkább a videójáték ágazatban (ideértve a PC-ken, mobiltelefonokon, játékkonzolokon futó játékokat is). A videójátékokkal kapcsolatos gyakorlatok azért is kerültek számos tagállamban a politikai döntéshozók és hatóságok érdeklődésének kereszttüzébe, mert elsősorban (de nem kizárólag) gyermekek, fiatalkorúak a játékok célcsoportjai. Az Európai Bizottság gyermekbarát internetre vonatkozó új európai stratégiája szerint az európai 6–10 éves gyermekek 73 %-a, a 11–14 éves gyermekek 84 %-a és a 15–24 éves fiatalok 74 %-a játszik videojátékokkal. A 6-64 év közötti európai lakosság körében ez az arány 50 %.

A videójátékok, online játékok számos üzleti modellben érhetőek el, ilyen például az ún. „pay to win” modell, mely esetén bár a játék ingyenesen elérhető („freemium”) a játékosok valódi pénzért bonyolított mikrotranzakciók segítségével kiegészítőket, tárgyakat tudnak megvásárolni a játékon belül, és ezáltal előnyöket szerezhetnek a többi, fizetős tartalmat nem vásárló játékoshoz képest. Az online játékok jelentős részének van továbbá saját játékbeli pénzneme, amellyel a játékban vásárolni lehet vagy akár vásárolni kell. A digitális tárgyak vagy szolgáltatások játékokon belüli vásárlása, akár virtuális játékvaluta segítségével, a játékfejlesztő cégek egyik legfontosabb bevételi forrásává lettek az utóbbi időben. A norvég fogyasztóvédelmi hatóság tanulmánya szerint 2021-ben az Electronic Arts videojáték-gyártó óriás több mint 1,62 milliárd dollár bevételre tett szert a játékon belüli vásárlásokból csak a FIFA21 játék kapcsán.

Cikkünk célja, hogy bemutassuk, melyek a videójátékokban előforduló kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos legjellemzőbb fogyasztóvédelmi problémák, és azokkal kapcsolatban milyen fogyasztóvédelmi politikai intézkedések zajlottak Európában az elmúlt években. Bár a magyar hatóságok a videójátékokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi témákban egyelőre nem mutattak aktivitást, ez szinte biztosan nem fog sokáig váratni magára, figyelembe véve egyrészt az európai trendeket, másrészt azt, hogy a gyermekek fogyasztójogi típusú védelme a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatában is kiemelt jelentőséget élvez. Utóbbi kapcsán mindenképp említést érdemel a GVH VJ/24/2020. számú ügyben 2023. november 30-án nyilvánosságra hozott határozata és sajtóközleménye, amelyben a versenyhatóság a TikTok közösségi platform kereskedelmi gyakorlatát többek közt arra tekintettel vizsgálta, hogy a platform felhasználói bázisának egy jelentős hányadát gyermekek és fiatalkorúak teszik ki. A GVH újfent rögzítette, hogy a hirdetőknek figyelembe kell venniük a gyermekek sajátos helyzetét, ha az adott hirdetés vagy marketingüzenet hozzájuk is eljut.

A fentiekre tekintettel az érintett vállalkozásoknak mindenképpen érdemes tisztában lenniük a videójátékokban előforduló reklámok és fizetős tartalmak fogyasztóvédelmi kockázataival, illetve felkészülniük a kockázatok hatékony csökkentésére.

Játékvaluták, és játékon belüli tranzakciók

A videójátékokban alkalmazott játékvalutákkal kapcsolatban az egyik fő fogyasztóvédelmi probléma az, hogy a játékosok – különösen a gyermekek – figyelmét elkerülheti, hogy a játékhoz valós pénzt költenek, ha pedig ezt érzékelik is, nehéz követniük, hogy mennyit is költöttek valójában. A játékvaluták valódi pénzre történő átváltási kalkulációs folyamatát, illetve árfolyamát ugyanis sokszor nem kommunikálják érthetően és világosan a fejlesztők a fogyasztók felé. A játékvaluták valódi értékével kapcsolatos fogyasztói bizonytalanságot növelheti az is, hogy vásárlás mellett a játékvaluták sokszor a játék során is megszerezhetőek, illetve hogy a különböző játékok és még platformok is (pl. TikTok) egymáshoz képest eltérő árfolyamon váltják saját valutáikat. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a fogyasztók többet költhetnek, mint amivel tisztában vannak, vagy amennyit szeretnének. A játékvaluták átváltási árfolyamával kapcsolatos időszerűtlen vagy hiányos tájékoztatás megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltó irányelv és az azt átültető magyar jogszabály alapján.

A játékvalutákkal kapcsolatban szintén fogyasztóvédelmi kérdéseket vethet fel az a körülmény, hogy a játékvaluták valódi pénzre általában nem visszaválthatóak. Ez különösen problémás lehet, amennyiben erről a tényről a játékvaluta megvásárlása előtt a játékot fejlesztő vállalkozás nem tájékoztat megfelelően, így ha a fogyasztó abba szeretné hagyni a játékot, erre csak anyagi veszteség mellett lesz lehetősége (ez az ún. ,,consumer lock-in” jelenség, vagyis a fogyasztók különböző szolgáltatók közötti váltásának korlátozása, melyről már korábbi cikkünkben is hírt adtunk).

A játékvalutával rendezett mikrotranzakciók esetén kérdéses az is, hogy a fogyasztókat megilletik-e a digitális vásárlások kapcsán az (EU) 2019/770 irányelvben (és magyar megfelelőjében) biztosított jogosítványok. Míg a valódi pénzzel történő vásárlási tranzakciók az irányelv hatálya alá tartoznak, addig a játékvalutával rendezett ügyletek kapcsán a fogyasztókat megillető jogok további tisztázásra szorulnak a jogalkotó vagy a jogalkalmazó részéről.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv értelmezésével kapcsolatos, 2021 végén megjelent Közleményben az Európai Bizottság leszögezte, hogy a játékokon belüli vásárlásokra vonatkozó ajánlatok esetében a termék lényeges tulajdonságait egyértelműen be kell mutatni, és a virtuális tételek árát egyértelműen és jól láthatóan fel kell tüntetni valós pénznemben is. Ha az árat nem lehet észszerűen előre kiszámítani, a kereskedőnek fel kell tüntetnie az ár kiszámításának módját.

Zsákmánydobozok

A zsákmánydobozok/meglepetésdobozok az egyes játékokon belül valódi pénzen vagy játékvalután vásárolt tartalmak, amelyek általában a játékban hasznosítható, véletlenszerű tételeket tartalmaznak (például fegyverek, a virtuális karakter kinézetét meghatározó „skinek”, képességkártyák, játékvaluta, fejlődési lehetőségek stb.). A megvásárolni kívánt zsákmánydobozok pontos tartalmát a fogyasztók a fizetés előtt nem ismerhetik meg, így a dolog tulajdonképpen zsákbamacskaként működik. A norvég fogyasztóvédelmi hatóság tanulmánya szerint a zsákmánydobozok értékesítése rendkívül jövedelmező a videojátékipar számára, globálisan több mint 15 milliárd dollár bevételt generált 2020-ban.

A zsákmánydobozok szerencsejáték-elemeket is tartalmaznak, és így akár játékfüggőséget is okozhatnak (különösen a gyermekeknél és fiatalkorúaknál), ezért számos tagállamban vizsgálták vagy vizsgálják, hogy a zsákmánydobozok nem tartoznak-e a szerencsejátékokra vonatkozó szigorúbb szabályok hatálya alá. Hollandiában például a legfelsőbb közigazgatási bíróság arra jutott, hogy a FIFA22 játékban elhelyezett zsákmánydobozok nem tartoznak a holland szerencsejáték jogszabályok hatálya alá, mert nem képeznek önálló játékot, hanem egy ügyességi játék elválaszthatatlan részei. A bíróság kimondta, hogy továbbra is az általános fogyasztóvédelmi jogszabályok keretei között szükséges a zsákmánydobozokkal kapcsolatos problémákat értékelni. Az Európai Parlament által megrendelt zsákmánydobozokkal foglalkozó tanulmányból ismert, hogy 2018-ban Belgiumban a belga szerencsejáték felügyelet akként foglalt állást, hogy az Overwatch, a FIFA18 és a Counter-Strike: Global Offensive játékokban elérhető zsákmánydobozok egyes típusai megfelelnek a szerencsejáték törvényi feltételeinek, függetlenül attól, hogy a zsákmánydobozokból származó nyeremény átváltható-e valódi pénzre vagy sem. Ennek folyományaként a belga hatóság arra kötelezte a videójáték gyártókat, hogy a Belgiumban kínált játékokból távolítsák el a zsákmánydobozokat. Spanyolországban és Finnországban is előkészületben van a fiatalkorú fogyasztók védelme érdekében a zsákmánydobozok szigorítását célzó jogszabály.

2020-ban az Olasz Versenyhatóság elfogadta az Electronic Arts csoport kötelezettségvállalást. A videójáték gyártó vállalta, hogy a fogyasztók számára egyértelműbb és világosabb tájékoztatást nyújt a játékon belüli vásárlások és a zsákmánydobozok természetéről, áráról, valamint külön felhívja a fizetős tartalmakra a fogyasztók figyelmét, továbbá a 16 és 18 év közötti fogyasztók fiókjai esetén lehetővé tesz egy 0 eurós alapbeállítást, mely csak szülői jóváhagyással növelhető meg.

A már hivatkozott, 2021 végén megjelent Közleményben az Európai Bizottság egyértelműen rögzítette, hogy a véletlenszerű fizetős tartalom jelenlétét, beleértve a véletlenszerű tételek valószínűségét, egyértelműen közölni kell a fogyasztóval. A Közleményben a Bizottság tisztázta azt is, hogy a játékban rendelkezésre álló zsákmánydobozok értékesítésének meg kell felelnie a fogyasztók jogairól szóló irányelv és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv szerinti tájékoztatási kötelezettségnek a termék árával és lényeges tulajdonságaival kapcsolatban.

Sötét mintázatok, játékokban elhelyezett reklámok

Manipulatív játéktervezési megoldások (ún. ,,sötét mintázatok”) révén a játék felületét a fejlesztők úgy is kialakíthatják, hogy a játék dizájnja, a játékban elhelyezett vizuális elemek a választási szabadságot – főleg a pénzügyi döntések tekintetében – jelentősen korlátozhatják így „rávéve” a fogyasztót egy olyan döntés meghozatalára, ami adott esetben nem is állt szándékában. Ilyen lehet például az, hogy a játékon belüli ajánlatokat a gyártók a játék legizgalmasabb pillanataira időzítik, vagy a zsákmánydobozokat csak egy meghatározott ideig, limitált mennyiségben lehet megvásárolni, mely időnyomás miatt a fogyasztók hajlamosabbak a vásárlás mellett dönteni. Az ilyen játéktervezési megoldások, vizuális elemek a hatályos fogyasztóvédelmi szabályok szerint akár agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhetnek. Ugyanígy agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek az olyan, személyre szabott játékon belüli ajánlatok is, melyek a játékosok gyenge pontjait, ismert függőségeit is figyelembe veszik az ajánlat kialakításakor és időzítésekor.

A bizottsági Közlemény kiemeli azt is, hogy a játékon belüli promóciókat és reklámokat egyértelműen meg kell jelölni, és azoknak világosan megkülönböztethetőnek kell lenniük a játék többi elemétől, ellenkező esetben megtévesztő kereskedelmi gyakorlatként minősülhetnek.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltó irányelv és az azt átültető magyar jogszabály értelmében tilosak továbbá az olyan játékon belüli kereskedelmi gyakorlatok, melyekben a gyártók gyermekeket hívnak fel arra, hogy megvásároljanak bizonyos tartalmakat – például az előrejutáshoz szükséges bizonyos elemeket – vagy ezek megvásárlására bírjanak rá erre egy felnőttet. Ezt erősíti meg a GVH fent már említett, TikTok-ügyben hozott friss határozata is, amely kifejezetten kiemeli, hogy tilos gyermekeket (mint sérülékeny fogyasztóknak minősülő személyeket) megcélozni, arra buzdítani vagy más módon arra késztetni, hogy alkalmazásba vagy játékba ágyazott tartalmakat vásároljanak. Szintén alapvető fontosságú, hogy egy ingyen kínált játékok teljes körű és zavartalan használata nem függhet más alkalmazás vagy játék megvásárlásától.

Fejlemények az Európai Unióból

2023. január 18-án hozta nyilvánosságra az Európai Parlament részletes állásfoglalását, melyben a felhívta az Európai Bizottságot, hogy a digitális méltányosságra vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata során értékelje, hogy a jelenlegi fogyasztóvédelmi jogi keretrendszer elegendő-e a zsákmánydobozok és a játékon belüli vásárlások kapcsán felmerülő fogyasztóvédelmi kérdések kezelésére. E tekintetben azt is kérte a Parlement, hogy a Bizottság legyen különös figyelemmel a kiskorú és fiatalkorú felhasználók védelmére. A Parlament felszólított a Bizottságot, hogy amennyiben arra jut e vizsgálat során, hogy a jogi védelem a videójátékok területén nem megfelelő, terjesszen elő jogalkotási javaslatot a jelenleg hatályos jogi keret kiigazítására. A Bizottság célravezetőségi vizsgálatáról tavaly cikkünkben mi is hírt adtunk. A Parlament ezen kívül felszólította az európai fogyasztóvédelmi hatóságokat és a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálóztatot („CPC hálózatot”) arra is, hogy szerezzenek érvényt a hatályos fogyasztóvédelmi szabályoknak a videójáték ágazatban.

A Bizottság célravezetőségi vizsgálatára több versenyhatóság és fogyasztóvédelmi szervezet nyújtott be észrevételt. A Holland Versenyhatóság szigorú álláspontra helyezkedett, és gyermekek számára elérhető zsákmánydobozok és játékvaluták betiltását javasolta a Bizottságnak. Amennyiben ezek betiltását a Bizottság nem látja indokoltnak, arra az esetre a Holland Versenyhatóság azt javasolta, hogy a Bizottság tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a játékvalutával fizetett, játékon belüli vásárlások esetén is ugyanolyan jogok illessék meg a fogyasztókat, mint ha valós pénzzel rendeznék e tranzakciókat. A Holland Hatóság szerint jogszabályban kellene kötelezni a videójáték gyártókat, hogy a játékvalutában feltüntetett árakat tűntessék fel valódi pénznemben is, a zsákmánydobozok esetén pedig nyújtsanak tájékoztatást a nyerési esélyekről. A Hatóság arra is javaslatot tett, hogy minősüljön tisztességtelen szerződéses feltételnek a videójátékok felhasználási feltételeiben szereplő azon kikötés, hogy a játékvaluták nem visszaválthatóak, az erről szóló irányelv értelmében.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a kutatóknak és szabályozóknak rendelkezniük kell a zsákmánydobozok működtetésében részt vevő algoritmusokhoz és adatkészletekhez való hozzáféréssel, hogy ezeket jobban megismerjék, azokon közérdekű kutatásokat tudjanak lefolytatni, és a döntéshozók részére szabályozási javaslatokat tudjanak tenni.

Amíg a Bizottság feltérképezi és adott esetben kiegészíti a hatályos fogyasztóvédelmi szabályrendszert, addig a videójátékipar szereplői is sok mindent tehetnek a megfelelés érdekében. Ilyen gyártói intézkedés lehet például, ha a fiatalkorúaknak és gyermekeknek szánt játékok esetén a gyártók a játékidőre, illetve a maximális költésre vonatkozó szülői felügyeleti eszközök lehetőségét biztosítják, vagy a játékvaluta és zsákmánydobozok nélküli játékverziót állítják be alapértelmezettként a fiatalkorúak által létrehozott fiókok esetén. Segítség lehetne a szülőknek az is, ha minél több piaci szereplő használná az Egységes Európai Játékinformációs Rendszert („PEGI”), melynek használatával egyértelmű tájékoztatás nyújtható a szülőknek az adott játék tartalmáról (pl. elérhető-e fizetős tartalom), a játékhoz ajánlott életkorról, így segítve a szülőt abban is, hogy megfelelő játéktartalmat válasszon gyermekei számára. Az Európai Parlament egyébként felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg, lehetséges-e a PEGI rendszer európai jogba történő beemelése, hogy az kötelező legyen valamennyi piaci szereplőre. Jó kezdeményezésre példa a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által indított fogyasztói tudatosság növelő Mobil a családom? kampány, melyben az NMHH tanácsokat ad a szülőknek mit tehetnek a gyermekek digitális biztonságáért.

A videójáték ipar szereplőinek érdemes tehát felkészülniük, mivel már a jelenlegi szabályok szerint is súlyos bírságokat kockáztatnak egy-egy nem megfelelő jogi vizsgálatnak alávetett gyakorlatukkal, a jövőben pedig a mostani szabályok szigorítása is várható. A sokszor nem fekete-fehér kérdésekben fogyasztóvédelmi jogban jártas szakemberek segíthetnek eligazodni az informatikusoknak, üzleti vezetőknek.

Szerzők: dr. Priskin Boglárka és dr. Kocsis Márton

The post Játék „határok” nélkül? appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Súlyosbította a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a dunai hajózási kartellben résztvevő cégek büntetését, mert azok annak ellenére támadták meg a bíróságon a GVH által hozott döntést, hogy engedékenységben részesültek. A GVH a teljes mértékű, jóhiszemű és folyamatos együttműködés hiányára hivatkozva súlyosbította a bírságot, annak ellenére, hogy a felek csak az eljárás jogszerűségét vitatták. Érdemes tehát akkor is figyelni, hogy mit szabad és mit nem, ha korábban már úgy is tűnt, a GVH elfogadja az eljárásban „fülön csípett” jogsértők együttműködési felajánlását.

Az ügy háttere – kartellező dunai hajósok:

A GVH 2021 júliusában indított vizsgálatot, mert kartellezést gyanított a BKV által kiírt, hajóüzemeltetésre vonatkozó közbeszerzési pályázaton. A hatóságnak az szúrt szemet, hogy egyes ajánlattevők nyilatkozatai gyakorlatilag szóról szóra megegyeztek egymással, ami többnyire kartellezésre enged következtetni. Mint később kiderült, a vállalkozások az ajánlattétel előtt megosztották egymással árajánlatukat, a pályázati anyagaikat pedig az egyik cég alkalmazottja állította össze. Ráadásként a négy cég közül (amelyek egy-egy vállalkozáscsoportba rendeződtek) kettőt is csak az ajánlattételi határidőt megelőző napokban létesítettek.

A helyzet egyértelműségéből is adódóan a négy érintett vállalkozás (és két érintett vállalkozáscsoport) mindegyike engedékenységi kérelemmel élt, vagyis elismerték „bűnösségüket”, segítettek a GVH-nak a kartell feltárásában, önkéntesen beszolgáltatták a rájuk terhelő bizonyítékokat, megkönnyítve ezzel a vizsgálat lefolytatását. Mindezen együttműködésre figyelemmel a GVH közel harmadával csökkentette a kartellben résztvevő vállalkozások bírságát és végül összesen csak 6,5 millió forintnyi bírságot szabott ki (a bírság azért tűnik enyhének, mert azt elsősorban sosem a jogsértés súlyossága, hanem az érintett cégek árbevétele határozza meg – jelen esetben kis árbevételű cégekről volt szó).

Megszegett ígéretek – a GVH közleménye:

2023. július 17-én sajtóközleményben tudatta a GVH, hogy az eljárás alá vont kartellezőkkel szemben visszavonta a 30%-os bírságkedvezményt. A GVH álláspontja szerint ugyanis hiába ismerték el a jogsértést korábban a vállalkozások, ha utóbb megtámadták a bíróságon a hatóság e jogsértést megállapító döntését. Ezzel ugyanis – érvel a hatóság – egyértelművé tették azt, hogy már az eljárás során sem volt szándékuk az együttműködésre. A versenytörvény teljes mértékű, jóhiszemű és folyamatos együttműködést ír elő a vállalkozásoknak a kedvezmény eléréséhez, amely a GVH szerint a benyújtott keresetlevél tartalmából következően jelen ügyben nem teljesült. Emiatt visszavonták a bírságcsökkentést és ezzel 10 millió forintra emelkedett a hajózási kartellben részt vevők kartell-bírsága.

A bűnbánat kifizetődik – mi is az az engedékenységi politika:

Az engedékenységi politika keretében a jogsértésben résztvevő vállalkozások jelentős kedvezményeket érhetnek el, amennyiben azt önként feltárják a GVH-nak és bizonyítékokat is szolgáltatnak a hatóságnak, hogy könnyebben tudja lezárni a vizsgálatát. Az engedékenységi politika alkalmazása során a bírság csökkentésére, vagy akár annak mellőzésére is van mód, amennyiben a vállalkozások együttműködnek a GVH-val. A csökkentés mértéke attól függ, hogy a vállalkozás mennyiben járult hozzá a jogsértés feltárásához, így magas szintű együttműködés esetén akár a teljes bírság mellőzésére vagy 50%-ig terjedő bírság csökkentésre is van lehetőség, így a GVH vizsgálatának egyszerűbbé válása mellett a vállalkozásoknak is megéri az együttműködés.

Az engedékenységi politika alkalmazásának feltételeként több olyan követelményt határoz meg a versenytörvény, amiket a hajózási kartell esetében sem vitatott a GVH, mint például a jogsértés elismerése, a jogsértésben történő részvétel megszüntetése, vagy a bizonyítékok megsemmisítésétől való tartózkodás. A hajózási kartell ügyében a GVH kifejezetten csak az együttműködési szándék meglétét vitatta, amelynek jóhiszeműnek, teljes mértékűnek és folyamatosnak kell lennie – érvelt a hatóság. Ennek legfontosabb tartalmi elemeit a GVH az általa közzétett engedékenységi közleményben fejti ki, így többek között a jogsértőknek mindig a hatóság rendelkezésére kell állniuk, a GVH által kért információkat kellő időben kell átadniuk, illetve a bizonyítékok megsemmisítésétől is tartózkodniuk kell.

Az engedékenység alkalmazása során fontos kiemelni, hogy a vállalkozásoknak nem kell lemondaniuk a jogorvoslat lehetőségéről (szemben pl. az egyezségi eljárással, ahol a GVH által vizsgált vállalkozásnak ugyan nem kell magára nézve terhelő bizonyítékot eladnia, de a vizsgálatot a jogsértés elismerésével és a jogorvoslati jogról való lemondással tudja gyorsítani). Az engedékenységben részt vevő cégek, ha például vitatják a rájuk kiszabott bírság mértékét, vagy az eljárás jogszerűségével kapcsolatban merül fel valamilyen aggályuk, akkor a törvény szerint élhetnek a jogorvoslattal anélkül is, hogy az engedékenység keretében kapott bírságcsökkentésük visszavonására kerülne sor. Természetesen ebben az esetben sem vitathatják a már elismert jogsértés megtörténtét.

Mikor jogszerű a további védekezés – jogorvoslat engedékenységi eljárás esetén:

A hajózási kartellben érintett vállalkozások keresete kapcsán fontos tényező, hogy a nyilvánosan elérhető információk alapján úgy tűnik, az eljárás jogszerűségét vitatták és nem a jogsértés – korábban általuk is elismert – megtörténtét. Maga a GVH is kifejezetten kiemelte a 2023. július 17-ei közleményében, hogy a határozataival szembeni jogorvoslat a versenytörvény által minden esetben (így engedékenységi eljárás esetén is) biztosított, sőt a közigazgatási döntések feletti bírói kontrollt, mint fontos jogbiztonsági kritériumot is hangsúlyozta.

A GVH a folyamatos, jóhiszemű és teljes mértékű együttműködés hiányaként hivatkozott arra a tényre, hogy a vállalkozások keresetükkel az eljárás jogszerűségét vitatták. A „jogszerűség vitatásának” tilalmát azonban sem a versenytörvény, sem az engedékenységi közlemény nem határozza meg az engedékenység alkalmazásának kritériumaként. Az együttműködés egy viszonylag tág fogalom, az engedékenységi közlemény azonban megnevez pár körülményt, amelyek ha nem is teljes körűen tartalmazzák az együttműködés követelményeit, de mindenképpen segítséget nyújthatnak annak definiálásában. A közlemény megfogalmazása szerint ezen körülmények teljesülését a GVH különösen elvárja a kérelmezőtől, vagyis a felsoroltak teljesítése nem jelenti önmagában az engedékenység alkalmazásának lehetőségét, azok hiánya viszont kizárhatja a kedvezmény nyújtását. Ugyanakkor fontos látni, hogy a közlemény egyáltalán nem utal arra, hogy a határozat megtámadásához hasonló cselekmény abba a körbe tartozna, ami kizárja, hogy valaki együttműködő legyen. A GVH megfogalmazása szerint a kartellező vállalkozás „világossá tette, hogy szándéka valójában már az eljárás során sem volt együttműködő”, amely kijelentés meglátásunk szerint nehezen lesz bizonyítható pusztán csak arra alapozva, hogy a vállalkozások az eljárás jogszerűségét vitatva fordultak a bírósághoz. A szándék, különös tekintettel a korábbi, múltbeli szándék bizonyítására egy közigazgatási perben egyébként is meglehetősen nehézkesnek ígérkezik.

A GVH a dunai hajózási kartell ügyben tehát nem kizárólag az engedékenységi követelményekkel kapcsolatban hozott egy kérdéses döntést, ami akár a jövőbeni együttműködési szándékot is veszélyeztetheti, hanem a jogorvoslat igénybevételének lehetőségét is mintha korlátozni kívánná. Hiába emelte ki ugyanis a GVH a határozatai elleni jogorvoslati lehetőséget, mint fontos jogbiztonsági alapot, a mostani döntés nyomán az engedékenységben részesülők mégis tarthatnak attól, hogy a bizonytalan értelmezési környezet miatt egy esetlegesen felmerülő jogszerűtlen eljárás végén hozott határozat megtámadása is alapot adhat a GVH-nak a kedvezmény visszavonására. Egy – adott esetben a hatóság oldalán felmerülő eljárási hibák miatt részben vitatható – jogsértést megállapító GVH határozat megtámadását hiába nem tiltja sem a törvény, sem a soft law, a súlyosabb bírság fenyegetettség ellenösztönző lehet a cégeknek, hogy alapvető ügyfél jogaikat gyakorolják. Álláspontunk szerint ezért kiemelt jelentősége lesz, hogy az ügyben vélhetően eljáró közigazgatási bíróság miként határoz a kérdésben, és hol húzza meg az együttműködési követelmény és az alapvető ügyféljogok gyakorlása közötti – most vitatott – határvonalat.

A GVH közleménye arra is kitér, hogy közbeszerzés terén is aggályokat vethet fel a kartellben részt vevők keresete, amennyiben a Kbt.-ben biztosított öntisztázás lehetőségével szeretnének a jövőben mentesülni a kartellezés miatt őket a közbeszerzésen való részvételtől eltiltó szankció alól. A GVH szerint ugyanis a jövőben csak nagyon nehezen élhetnek az öntisztázási lehetőségével azok a vállalkozások, akik a hajózási kartellben résztvevőkhöz hasonlóan megtámadnak egy saját engedékenységi kérelmükön alapuló GVH határozatot. Ugyanakkor a Kbt. szövege alapján az öntisztázásnak sem a jogsértés elismerése, sem a jogorvoslatról lemondás nem feltétele, mindössze a jogsértésben résztvevő cégektől vár el már a GVH eljárása alatt aktív együttműködés. A Közbeszerzési Hatóság – GVH által az öntisztázási eljárások során támogatott – azon gyakorlata, hogy csak és kizárólag az engedékenységi vagy egyezségi eljárásban való részvételt fogadja el a Kbt.-ben elvárt „együttműködésként”, egyébként is felvet aggályokat, mivel a törvény szövegéből és a nemzetközi joggyakorlatból ez nem következik. A GVH közleménye ebbe az – álláspontunk szerint – helytelen irányba mutat.

Összegzés

A versenytörvény, illetve a GVH engedékenységi közleménye egyértelműen meghatározza, hogy milyen feltételek esetén részesülhet egy vállalkozás az engedékenységi kérelme nyomán bírság-kedvezményben. Arra azonban egyik sem utal, hogy az együttműködési kötelezettség megszegése lenne az, ha ez érintett az eljárás jogszerűségét vitatva keresetet indítana. Mivel a hajózási kartell nyomán született határozatot támadó kereset nem a jogsértés elismerését, illetve megtörténtét, hanem csak az eljárás jogszerűségét vitatta, ezért kérdés, a GVH álláspontja védhető lesz-e a közigazgatási bíróság előtt. Amennyiben a GVH álláspontja kerekedik felül, annyiban az engedékenységben részt vevő vállalkozások inkább tartózkodni fognak attól, hogy jogorvoslattal éljenek, hiszen a GVH ezt az együttműködés megtagadásaként értékelné, ami súlyosabb bírságot is jelent számukra. Ez pedig végső soron gyöngíti a közigazgatási hatóságok fölötti bírói kontrollt, ami – különösen egy egyfokú közigazgatási eljárás esetén – a jogbiztonság legfontosabb garanciája.

Szerzők: dr. Kocsis Márton és Tenczer Márton

The post Visszavont bírságcsökkentés appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

A legjelentősebb ilyen változás, hogy a fogyasztók többé nem panaszolhatják be a vállalkozást a fogyasztóvédelmi hatóságnál (kormányhivatalnál), amíg nem próbálták meg közvetlenül a vállalkozással rendezni a panaszukat. (1997. évi CLV. törvény 46. § (1) bekezdés)

Az új előírás a vállalkozások mellett egyszerre a fogyasztóvédelmi hatóságokat is tehermentesíti. Tapasztalatunk szerint gyakran előfordult ugyanis, hogy a fogyasztók rögtön a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordultak egy vállalkozással kapcsolatos problémájukkal, és így magáról a panaszról a vállalkozás legelőször a hatóságtól érkező végzésből értesült. Ilyenkor, ha a vállalkozás megfelelő magyarázatot adott vagy orvosolni tudta a problémát (pl. ÁSZF módosítással, termékcserével vagy a fogyasztó kompenzálásával), és erről tájékoztatta a hatóságot, úgy előfordult, hogy az eljárást további következmények nélkül megszüntették. Eddigre ugyanakkor mind a bepanaszolt vállalkozás, mind a hatóság fölöslegesen használta az erőforrásait (a vállalkozás a jogi képviselőit, a hatóság a tisztviselőit), amire a hatósághoz fordulás nélkül nem lett volna szükség. Előfordult az is, hogy ugyan a panaszos fogyasztó felvette a kapcsolatot a vállalkozással, de egyidőben vagy néhány napos különbséggel a hatóságnál is panaszt tett, így párhuzamosan folyhatott a vállalkozás belső panaszkezelési eljárása és a kormányhivatal fogyasztóvédelmi eljárása. Ez viszont azzal járt, hogy sokszor a vállalkozásnak kellett a hatóságot tájékoztatnia, hogy a panaszossal már megegyeztek, és így az elindult fogyasztóvédelmi eljárás ,,okafogyottá” vált, ami ugyancsak az eljárás további következmények nélkül megszüntetését eredményezte.

Az új szabályok értelmében viszont a vállalkozásoknak már a hatósági eljárás megindulása előtt értesülnie kell a panaszról a fogyasztótól, és így nagyobb eséllyel rendezhetik azt egymás között, a hatóság bevonása nélkül. A fogyasztóvédelmi eljárást ugyanis a fogyasztók csak azután jogosultak immár kezdeményezni, ha – írásbeli panasz esetén – nem kaptak érdemi választ a vállalkozástól 30 napon belül, vagy a panaszt az érdemi válasz ellenére sem sikerült rendezni.

A törvénymódosítás indokolása szerint hasonló szabály jelenleg is létezik a közszolgáltatások és a békéltető testületi eljárás esetében, és a tapasztalatok alapján az ügyek jelentős része rendeződik ebben a szakaszban. A vállalkozásoknak is elemi érdekük, hogy a fogyasztóval fennálló vitájukat rövid úton a hatóság bevonása nélkül rendezzék.

A másik változás, ami jelentős könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hogy a fogyasztóvédelmi törvény egyértelműen rögzíti, hogy a vállalkozások figyelmen kívül hagyhatják, ha ugyanaz a fogyasztó többször küldi el ugyanazt a panaszt (feltéve, hogy azt a vállalkozás már érdemben megválaszolta, és az új információt nem tartalmaz), illetve az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását is mellőzhetik. (1997. évi CLV. törvény 17/A. § (9) bekezdés)

A szabály megkönnyítheti a vállalkozások mindennapjait, mivel nem kivételes eset, hogy ugyanazt a levelet több csatornán keresztül is megkapják (pl. levélben és e-mail-en, esetleg Facebook messenger-en is), ahogyan az sem, hogy nem megállapítható, hogy a panasz kitől érkezett (pl. ha egy e-mail szöveg nélkül ,,üresen” érkezik és a feladó e-mail címe nem tartalmaz személynevet, vagy ha a postai levélből a feladó adatai hiányoznak).

További pontosítás a törvényben, hogy előírja, hogy az írásbeli panaszok érdemi megválaszolása tekintetében a vállalkozásoknak figyelemmel kell lenniük arra is, azon túl, hogy megtartsák a 30 napos válaszadási határidőt, hogy mindezt igazolható módon tegyék. (1997. évi CLV. törvény 17/A. § (6) bekezdés) Eszerint a vállalkozásoknak továbbra is – sőt még inkább – érdekében áll, hogy panaszkezelésük jól dokumentált és visszakereshető legyen.

Új szabály továbbá, hogy amennyiben a vállalkozás a panaszt elutasítja, ezentúl jogorvoslati kioktatásként nem csak arról kell írásban tájékoztatni a fogyasztót, hogy – lakóhelye vagy a vállalkozás székhelye szerint illetékes – békéltető testülethez fordulhat, illetve hogy a panasz jellege szerint mely más hatóságok eljárását kezdeményezheti (pl. Kormányhivatal, NÉBIH, Gazdasági Versenyhivatal stb.), hanem arról is, hogy a vállalkozás tett-e valamely békéltető testületnél általános alávetési nyilatkozatot. (1997. évi CLV. törvény 17/A. § (8) bekezdés)

Amennyiben a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tett, békéltető testület határozata – akár a felek egyezségét, akár a testület döntését tartalmazza – nem teljesítés esetén azonos módon végrehajtható, mint egy bírósági ítélet. Ennek jelentősége, hogy alávetéses nyilatkozat hiányában a békéltető testület határozata csak egy ajánlás, melyet a vállalkozás nem köteles végrehajtani, az pusztán a testület véleménye a panasz jogosságáról. Nem teljesítés esetén tájékoztatják ugyan a fogyasztóvédelmi hatóságot, és akár nyilvánosságra is hozhatják az ajánlás jellegű határozatot, az nem válik kikényszeríthetővé.

Általános alávetéses nyilatkozatot a vállalkozás a székhelye szerint illetékes békéltető testületnél vagy – valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban tehet, de egyébként a vállalkozás tehet nem általános, hanem egy adott ügyre szóló alávetési nyilatkozatot is.

Ha a panaszkezelési szabályokkal kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, vegye fel a kapcsolatot a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi szakértőivel.

Szerző: dr. Pintér Anna és dr. Kocsis Márton

The post Kedvezőbb panaszkezelési szabályok a vállalkozások számára appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Mik is azok a sötét mintázatok?

Bár generálisan elfogadott definíció egyelőre nem született, a nemrég hatályba lépett digitális szolgáltatásokról szóló Uniós rendelet („DSA”) 67. preambulum bekezdésében meghatározott fogalom jó kiindulópont lehet. Eszerint az „online platformok felületein megjelenő sötét mintázatok olyan gyakorlatok, amelyek akár szándékosan, akár ténylegesen jelentősen torzítják vagy korlátozzák a szolgáltatás igénybe vevőinek azon képességét, hogy önálló és megalapozott döntéseket hozzanak.” A sötét mintáztok egyben alkalmasak lehetnek arra, hogy a digitális térbe vetett fogyasztói bizalmat aláássák. A sötét mintázatok lehetnek akár vizuális vagy szöveges elemek, illetve olyan honlap design megoldások is, melyek pszichológiai eszközökkel is képesek felgyorsítani, hogy egy adott értékesítési technika célba érjen. A sötét mintázatok sok esetben a szűkösségi hatásra (scarcity effect, termék szűkösségére, limitált elérhetőségére utaló hatás) vagy a közösségi megerősítés elvére (social proof, a fogyasztó aszerint dönti el, mit tegyen, hogy más, hozzá hasonló emberek hogyan döntöttek), illetve a FOMO-ra (kimaradás érzése) építenek. Összefoglaló módon elmondható, hogy a sötét mintázatok a fogyasztók online döntéseit a korábbi technikáknál szofisztikáltabban manipuláló / torzító online kereskedelmi gyakorlatokat jelentik.

Bár a potenciálisan sötét mintázatnak minősíthető megoldásokról kimerítő felsorolást adni szinte lehetetlen, mivel folyamatosan jelennek meg új módszerek, azok jellemzően mégis besorolhatóak valamely alábbi kategóriába: a) cselekvésre késztetés (pl. kötelező regisztráció); b) nem megfelelő felület kialakítása (pl.: fontos információk – akár részbeni – kitakarása, bizonyos fogyasztói döntések választásával kapcsolatos érzelmi manipuláció alkalmazása, előre bepipált jelölőnégyzetek, melyek a cégnek kedveznek); c) erőszakoskodás (pl.: ismételt kérések az applikáció értesítéseinek engedélyezése iránt); d) akadályozás (pl.: szolgáltatásról leiratkozás vagy kosár elemeinek törlésének aránytalanul nehézkessé tétele; e) bújtatás (pl.: rejtett költségek alkalmazása, csepegtető ár alkalmazása); f) közösségi igazolás (pl.: más fogyasztók vásárlásairól való értesítések küldése); g) sürgetés (pl.: elérhető termékek számának szűkösségére való utalás vagy ajánlat elérhetőségével kapcsolatos visszaszámláló használata). Formájuktól függetlenül a sötét mintázatok célja minden esetben egybevág: a konverziós ráta növelése (az adott honlapot látogatók minél nagyobb számban vásárlókká is váljanak) révén többletbevételt generálni.

Sötét mintázatok az európai fogyasztóvédelmi politika fókuszában

A 2020 novemberében a Bizottság által meghirdetett Új Fogyasztóügyi Stratégiában megjelölt egyik fókuszterület a digitális transzformáció lett. A Stratégiában foglalt egyik intézkedés a legfontosabb fogyasztóvédelmi irányelvekre (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló Uniós irányelv („UCPD”), fogyasztók jogairól szóló irányelv („CRD”), és az árfeltüntetési irányelv („PID”)) vonatkozó iránymutatások felülvizsgálata volt.

A Bizottság a Stratégia következő lépéseként azt vizsgálja, hogy a fogyasztóvédelmi irányelvekben korábban lefektetett szabályok vajon továbbra is megfelelően védik-e az uniós fogyasztókat. Ezért 2022 májusában „a digitális méltányoságra vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata” (ún. „Fitness Check”) elnevezésű projektet indított a Bizottság. A Fitness Check célja, hogy megismerje az érdekeltek álláspontját a digitális térben felmerülő legfontosabb fogyasztóvédelmi problémákról, lehetséges megoldási javaslatokat dolgozzon ki, illetve megvizsgálja, hogy esetleg hol lehet a jelenlegi szabályozási környezetet egyszerűsíteni vagy szükség szerint módosítani. Amennyiben a Fitness Check arra a megállapításra jut, hogy a jelenlegi szabályozási környezet nem biztosít megfelelő védelmet az online térben előforduló kereskedelmi / szerződéses gyakorlatokkal szemben, a Bizottság jogszabály-módosítási javaslatokat fog tenni. Számos digitális térben felmerülő fogyasztóvédelmi jogi kérdést kezel már az Omnibusz irányelvcsomag, illetve a digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződésekről és az áruk adásvételére irányuló szerződésekre vonatkozó irányelvcsomag is. Elképzelhető ugyanakkor, hogy bizonyos kereskedelmi gyakorlatok még inkább a szabályozás fókuszába kerülhetnek a Fitness Check eredményeként. Ilyen gyakorlatok lehetnek például a sötét mintázatok, a videójátékokban / appokban alkalmazott valuták, a függőségre hajlamosító gyakorlatok (pl. loot boxok alkalmazása), illetve a személyre szabott árazás egyes kérdései. Didier Reynerds, a témáért felelős biztos megerősítette, hogy a Fitness Check keretében megvizsgálják majd, hogy a sötét mintázatok elleni küzdelmet, az online hirdetési piac átláthatóságát, illetve úgy önmagában a digitális tér tisztességességét megfelelően biztosítják-e a jelenlegi uniós jogszabályok. A Fitness Check eredményeit a Bizottság várhatóan 2024-ben teszi majd közzé.

Sötét mintázatokkal kapcsolatos tanulmányok

2022 tavaszán a sötét mintázatok témakörével kapcsolatban a Bizottság is közzétett egy tanulmányt, illetve 2022. októberében a téma aktualitására tekintettel az OECD is megjelentette ezzel kapcsolatos jelentését.

A Bizottság tanulmánya nem csak „akadémiai” feldolgozását adja a témának, hanem empirikus kísérleteket is bemutat, arra vonatkozóan, hogy valóban képesek-e a sötét mintázatok a fogyasztói döntések befolyásolására, illetve valóban hatnak-e azok a fogyasztók érzelmeire. A tanulmányban szerepel egy 120 résztvevős laboratóriumi kísérlet, ami megerősítette, hogy a sötét mintázatoknak lehetnek a fogyasztói döntés befolyásolásra alkalmas hatásai (különösen az erőszakoskodással járó sötét mintázatoknak). Ugyanakkor a kísérlet eredményei alapján egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy ezen gyakorlatok fogyasztókra gyakorolt neurofiziológiai (illetve pszichológiai) hatásai jelentősek lennének. A tanulmányban bemutatott másik, 7430 résztvevőt számláló online kísérlet azt vizsgálta, hogy a sötét mintázatok alkalmasak-e az ügyleti döntés befolyásolására. A kísérlet rámutatott, hogy a rejtett információk, illetve az érzelmekkel való játék („toying”) személyre szabott gyakorlatokkal („personalization”) való kombinálása összezavarhatja a fogyasztókat, így ügyleti döntésükre is hatást tud gyakorolni. A kísérlet rámutatott arra is, hogy a nyomasztó helyzetek alkalmazása (pl. visszaszámláló alkalmazása) a sérülékeny fogyasztók ügyleti döntését jobban képes befolyásolni, mint az ésszerűen eljáró átlagfogyasztóét. Érdekes kérdés, hogy a Bizottsági tanulmány megállapításait mennyire fogják a hatóságok figyelembe venni jogalkalmazási gyakorlatuk során, illetve esetlegesen az eljárás alá vontak javára értékelik-e majd például az első tanulmány megállapításait. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben egy gyakorlatot a GVH sötét mintázatnak minősít, automatikusan az ügyleti döntés torzítására is alkalmasnak ítéli-e majd. Véleményünk szerint a kívánatos az volna, hogy a hatóság esetről esetre (az adott tanulmányok megállapításait is áttekintve) alaposan megvizsgálná, hogy az adott minta ténylegesen alkalmas lehet-e a fogyasztói döntések manipulálására.

Szabályozási pluralizmus, hatósági beavatkozások

A sötét mintázatok elsősorban fogyasztóvédelmi rendelkezéseket sérthetnek (lásd: UCPD), amennyiben azokat eladásösztönzési célból alkalmazzák. Az irányelv jelenleg hatályos feketelistás tényállásai között számos sötét mintázatot nevesít (pl. sürgetés azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztónak korlátozott ideje van a döntéshozatalra). A fent bemutatott Fitness Check többek között arra irányul, hogy értékelje, van-e szükség a sötét mintázatok kapcsán a feketelistán felsorolt tényállások esetleges bővítésére. Álláspontunk szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alapelvi szinten is tiltó UCPD megfelelően rugalmas ahhoz, hogy az esetlegesen felmerülő újabb típusú sötét mintázatokkal kapcsolatos gyakorlatok is hatálya alá tartozzanak, a fekete lista kibővítése már csak azért sem indokolt, mert maguk a bizottsági vizsgálatok is csak felemás eredménnyel zárultak egyes sötét mintázatok fogyasztói döntéshozatalt torzító voltával kapcsolatosan.

A GVH a szállásközvetítő portálok (Szallas.hu, Booking.com) kereskedelmi gyakorlatait vizsgáló 2020. évben hozott határozataiban a sötét mintázatok jelenséget még nem nevesítette, a sürgető állítások közzétételét agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítette. Az OECD jelentése ugyanakkor a sötét mintázatokkal kapcsolatos hatósági beavatkozások kapcsán a Booking.com ügyet kifejezett említi. A Szallas.hu. az ellene folyó eljárásban a bírságelengedés fejében vállalta többek között, hogy felméri, hogy a hazai online szállásfoglalási piacon továbbá a magyarországi e-kereskedelmi piacok egészén milyen pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas online értékesítési technikák, vásárlásösztönzési mechanizmusok vannak jelen. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy bár a vásárlást ösztönző üzenetek (dark patternként, vagyis sötét mintázatként tekint ezekre a tanulmány) bosszantják a fogyasztókat, és akár magasabb stresszszintet is eredményezhetnek, jelentősen nem befolyásolják a fogyasztók döntéseit. A káros hatásuk a tanulmány szerint inkább az, hogy a fogyasztók rosszul érzik magukat a honlapon, így csökken a brand élmény. Szintén kérdéses, hogy ezen megállapítások a GVH határozataiban is visszaköszönnek-e majd. A Viagogo eljárásban a GVH többek között az ún. „csepegtető árazás” miatt marasztalta el a vállalkozást, mely során a fogyasztóknak a vásárlási folyamat során újabb és újabb információkból kell összegyűjteniük a termék teljes árát, ami így csak a vásárlási folyamat legvégén jelenik meg. Bár a GVH ekként nem nevesíti, az OECD jelentése szerint a csöpögtető árazás szintén sötét mintázat egyik típusa. Szintén történik utalás a sötét mintázatokra az Alza ügyben, ugyanakkor a GVH itt is inkább agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítette annak feltüntetését, hogy mennyi fogyott, illetve éppen hányan érdeklődnek egy adott termék iránt.

A sötét mintázatok ugyanakkor nemcsak versenyfelügyeleti eljárások során kerülhetnek a GVH látókörébe, hanem például gyorselemzés (ún. sweep) keretében is. 2022. októberében a GVH a légitársaságok honlapjai, illetve a jegyár-összehasonlító weboldalak esetén tekintette át, hogy alkalmaznak-e azok sötét mintázatokat a jegyeladási- és reklámgyakorlatuk során. A sweep (vagy akár 2023. januárjától a versenytörvény által a GVH-nak biztosított új „soft law” eszköz, az ún. felszólító levél) jó eszköz lehet arra, hogy a GVH még hivatalos hatósági eljárás megindítása nélkül jelezze, amennyiben bizonyos gyakorlatokat problémásnak tart. A felszólító levél segítheti a cégeket a kifogásolható piaci gyakorlatok felülvizsgálatában és önkéntes módosításában, ezáltal megelőzhető a vállalkozások és a GVH számára is rengeteg időt és költséget igénylő versenyfelügyeleti eljárás.

A sötét mintázatok (főleg az adatkezelési hozzájárulások gyűjtésével kapcsolatos gyakorlatok) esetén az adatvédelmi rendelkezések, így elsősorban a GDPR sérelme is felmerülhet. Az Európai Adatvédelmi Testület erre tekintettel külön iránymutatásban foglalkozott a közösségi média-platform interfészein található sötét megoldásokkal. A testület ajánlásokat fogalmazott meg a közösségi média-platformok tervezői és felhasználói számára arra vonatkozóan, hogy hogyan ismerjék fel és kerüljék el a sötét mintázatokat.

A sötét mintázatok alkalmazása a fogyasztók jogairól szóló rendelet („CRR”) megsértését is jelentheti, amennyiben a vállalkozás a távollevők közt kötött szerződések esetén például mellőzi a termék árára vonatkozó megfelelő tájékoztatást (akár bizonyos költségelemek elrejtésével). A DSA 25. cikke szerint pedig az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem tervezhetik meg, alakíthatják ki vagy üzemeltethetik online interfészeiket oly módon, amely megtéveszti vagy manipulálja a szolgáltatásaikat igénybe vevőket, vagy gyengíti azok szabad és tájékozott döntéshozatalra való képességét. A DSA rendelkezései akkor alkalmazandók, ha a gyakorlat nem tartozik sem a UCPD, sem a GDPR hatálya alá.

Mit hozhat a jövő?

Fontos látni, hogy bár a fogyasztók magatartását nem kívánt döntések meghozatalára késztető eladói praktikák jóval a digitalizáció előtt is jelen voltak, az online tér számos olyan sajátossággal jár együtt, amely ezeket a megoldásokat egyrészt elterjedtebbé, másrészt kifizetődőbbé teszi. Sem a sötét mintázatok „kihasználása”, sem a konverzió-optimalizálás önmagában nem jogsértő, de ezek egyes esetekben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat vagy adatvédelmi jogsértéseket valósítanak meg. A fentiek alapján a Bizottság szabályozó és a GVH jogalkalmazói tevékenységének valószínűleg egyik kiemelt eleme lesz a sötét mintázatok vizsgálata.

Abban, hogy a hatóságok hol húzzák majd meg a határvonalat a hatékony marketing és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat közt, a GVH esetjoga, gyorsvizsgálatainak tapasztalatai, a különböző tanulmányok eredményei, valamint az etikus vásárlásösztönző üzenetek tervezését célzó keretrendszerben megfogalmazott CROC-framework nyújthatnak segítséget. A hivatkozott Bizottsági jelentés szerint a legnépszerűbb 75 Uniós weboldal és applikáció közül 73 esetében azonosítható sötét mintázat. Egy 2021-ben közzétett tanulmány rögzítette, hogy a 105 legnépszerűbb Google Play alkalmazás mindegyike tartalmaz valamilyen módon sötét mintát. Nyilvánvaló, hogy nem indul majd minden esetben hatósági eljárás, vélhetően csak azon gyakorlatok esetében melyek nagy számú fogyasztó döntésére gyakorolnak hatást, vagy a fogyasztók számára különösen sérelmesek / zavaróak.

A fentiek fényében azt elvárni, hogy a vállalkozások az összes, esetlegesen sötét mintának minősíthető elemet kiszűrjék saját gyakorlatukból, szinte lehetetlen. A piaci szereplők jelenleg legfeljebb minimalizálni tudják a kockázatot azáltal, hogy új eladásösztönző gyakorlatok bevezetésekor fogyasztóvédelemi és adatvédelmi jogban jártas jogi képviselővel konzultálnak, valamint kerülik a nyilvánvalóan tisztességtelen módszerek alkalmazását (pl. csöpögtető árazás), illetve figyelnek az egyes gyakorlataik kapcsán érkező fogyasztói visszajelzésekre is.

Szerző: dr. Priskin Boglárka és dr. Baumgartner Máté

The post Sötét mintázatok: jogszerű marketing vagy csapda a fogyasztóknak? appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Szűk határidők

A GVH a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett veszélyhelyzeti kormányzás során kapott – az eddig is igen széles – jogosítványait kiegészítő új eszközöket. 2021. július 8-án a Kormány rendelettel döntött a gyorsított ágazati vizsgálatnak elnevezett jogintézmény bevezetéséről.

Az ágazati vizsgálat az európai versenyhatóságok nagyrészének eszköztárában már régóta megtalálható, célja, hogy a verseny tisztaságáért felelős szabályozó ne csak akkor avatkozhasson be egy-egy piac működésébe, ha azon a piacon az egyik (vagy több) szereplő valamilyen versenyellenes gyakorlatot folytat, ami jogsértőnek minősül, hanem akkor is megvizsgálhassa a piac szerkezetét, ha azon mindenki jogszerűen jár el, csak épp a verseny ennek ellenére torzul, szűkül, nem funkcionál megfelelően. Az ágazati vizsgálatok általában hosszabb ideig, akár egy évig is eltarthatnak (a GVH-nak a versenytörvény nem is ír elő határidőt az ágazati vizsgálat lefolytatására). Ennek oka, hogy egy-egy piac megismerése időigényes folyamat: a piaci szereplőket, a szabályozási hátteret, az üzleti feltételeket és a közgazdasági, üzleti mozgásokat mind-mind meg kell érteni a GVH szakembereinek.

Ehhez képest a nemrég bevezetett gyorsított ágazati vizsgálat valóban példátlan gyorsaságot hozott. A GVH jelentésének a vizsgálat megindításától számított legfeljebb 30 napon belül el kell készülni, és igaz, hogy ez mindösszesen 3 hónapra meghosszabbítható, de a hatóság szemlátomást nem élt ezzel a lehetőséggel az utóbbi időben. Mind a COVID-19 antigén, mind a COVID-19 antitest gyorstesztek kapcsán folytatott rapid vizsgálat lezárult 30-30 napon belül.

Mindez a vállalkozások, piaci szereplők oldalán nagyon komoly terhet okoz: a nemritkán 10-15 kérdésből álló kérdőívek – melyekkel együtt rengeteg üzleti adatot is meg kell adni, ráadásul a GVH által kért bontásban – válaszadási határideje általában 1 hét körül van, amely csak pár nappal hosszabbítható meg.

Fókuszban a fogyasztóvédelem

A GVH eddigi négy gyorsított ágazati vizsgálatából (a COVID tesztek mellett a tégla és a faipari alapanyagok piacát szántotta végig a hivatal a villámkérdésekkel) a fenti gyorsaság legfeljebb az ilyen irányú statisztikák elkötelezett hívei számára lehet pozitívum. Jól látható, hogy bár a GVH szakemberei hatalmas munkát végeztek minden alkalommal, a jogszabály adta 30 nap nem elégséges arra, hogy komoly, piaci struktúrákat alapvetően befolyásoló, a versenyt hátráltató folyamatok megismerhetőek, feltárhatóak és orvosolhatóak legyenek.

Az antitröszt jog a legösszetettebb jogágak közé tartozik, mivel nemcsak jogi, de közgazdasági tudást is igényel a művelése (és a piacok természetes menetébe beavatkozó szabályozónak igencsak jól kell művelnie a mesterséget). Nem véletlenül tartanak a nagy uniós és magyar kartell, illetve erőfölényes vizsgálatok is évekig, néhol akár egy évtizedig is. A gyorsított ágazati vizsgálat jogintézménye ilyen összetett versenyproblémák kezelésére nem látszik alkalmasnak.

Arra ugyanakkor elég lehet – és ez a trend rajzolódik ki a két COVID teszt vizsgálat kapcsán is – hogy a nyilvánvalóan jogsértő fogyasztói tájékoztatásokat (amelyek szintén komoly társadalmi károkkal járnak) észlelje a hatóság. Ráadásul olyan piacokon, ahol ezek elterjedtek, még célszerűbb is a piac valamennyi résztvevőjét egyetlen eljárásban megvizsgálni, majd figyelmeztetni őket a jogkövető magatartásra, mint egyesével büntetni ezen cégeket. Ez a megközelítés gyorsabb tisztulást, a jogszerű kommunikáció irányába való elmozdulást eredményezhet.

Véleményvezérek és csodahatás: a COVID gyors tesztek reklámozása

A legújabb gyorsított vizsgálata során a GVH tehát az antitest (mely az antitestek létét vagy meg nem létét képes kimutatni) gyorstesztek piacát vizsgálta. Jelentéstervezetében a GVH megállapítja, hogy egyelőre nincs tudományos konszenzus az antitestek megléte és a védettség szintje közötti összefüggéssel kapcsolatban. Ezért „azt javasolja a kereskedők számára, hogy kerüljék az antitest-termelődés és a védettség fennállása közötti összefüggésekre való utalásokat.” Ugyanakkor ezen termékek funkciója az antitest szint megmérése, így – ha a GVH „soft” eszközökkel erősen eltanácsol az ilyen forma népszerűsítéstől – nem teljesen világos, ezeket a termékeket a jövőben hogyan lehet majd reklámozni, ajánlani a fogyasztók részére. Amennyiben ugyanis az antitestek megléte és a védettség között nincs összefüggés, valószínűsíthetően a fogyasztók nem vásárolnának ezekből a termékekből. Különös, hogy a fenti ajánlásával szemben a GHV a jelentéstervezetének 8. oldalán úgy fogalmaz, az antitest gyorstesztekkel „a vírussal szemben a szervezetben kialakult immunitást lehet kimutatni.”

A GVH – vélhetően a fenti ellentmondás feloldása érdekében – ugyanakkor „javasolja az érintett szakhatóságok számára, hogy alakítsanak ki a járványhelyzet előrehaladtával rendelkezésre álló, friss tudományos eredményeknek megfelelő tájékoztatókat az antitest gyorstesztek reklámozásával kapcsolatos elvárásokról, amelyekhez a kereskedők igazodhatnak.” Amennyiben ilyen ajánlás születik, az megnyugtathatja a piaci szereplőket, mivel így világos szakmai elvárásokhoz tudják majd igazítani a kommunikációjukat.

Végül a GVH felhívja a figyelmet, mivel a vizsgálat során nyilván több ilyen esetet is azonosított, hogy a „kereskedők kerüljék ismert személyek, egészségügyi szakemberek és ún. influenszerek alkalmazását reklámkommunikációikban”. Ez a típusú véleményvezér vagy influenszermarketing ugyanis a gyógyászati segédeszköz termékek – amely kategóriába a vizsgált antitest gyorstesztek is tartoznak – vonatkozásában kifejezetten tilos.

Szerző: dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője

The post A fogyasztóvédelemben is „gyorsít” a GVH? A versenyhivatal a COVID tesztek kapcsán végzett gyorsított ágazati vizsgálatokat appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

A GVH eljárásában azt vizsgálta, hogy az alza.hu oldalon egyes termékek mellett korábban megjelenő, készletfogyással és a termékek iránt érdeklődő vásárlók számának feltüntetésével kapcsolatos értékesítési módszer megtévesztő és sürgető jellegű-e.

A GVH a felajánlott kompenzáció elfogadása mellett 40 000 000 Ft bírságot szabott ki az Alzával szemben. A GVH által végül kiszabott büntetés az ügy során kibocsátott előzetes álláspontban (mely egy rossz analógiával leginkább a „vádiratnak” feleltethető meg) „előrevetített”, a GVH gyakorlatában immár szokásosnak tekinthető, „csillagászati” bírságösszeghez képest jelentősen kedvezőbbnek mondható. A komoly bírságcsökkentésben nagy szerepet játszott az Alza által előterjesztett kompenzációs csomag mellett az is, hogy a vállalkozások a jogsértéseket elismerték és lemondtak a bírósági jogorvoslatról, valamint a kifogásolt magatartással a GVH eljárásának megindulását követően szinte azonnal felhagytak. Ezenkívül segítette az eljárás Alza számára kedvezőbb kimenetelű lezárását az is, hogy az Alza az egész eljárás során a GVH-val mindenben maximálisan együttműködött.

Irodánk álláspontja szerint a GVH által képviselt új irány, mely lehetővé teszi a fogyasztók részére felajánlott közvetlen jóvátétel bírságcsökkentéssel történő honorálását, mindenképpen előremutató, fogyasztóbarát és társadalmilag is igen hasznos. A kompenzáció társadalmi haszna érzékelhető, hiszen a fogyasztók számára közvetlen előny származik belőle, hiszen ennek révén kevesebbe kerülnek az általuk a webáruházból megvásárolt termékek. Bár a vállalkozások számára a kompenzációs csomag teljesítése is érzékelhető anyagi teher, mégis, a közvetlenül saját vásárlók részére visszajuttatott összeg kisebb presztízsveszteséggel jár, mint egy pusztán versenyfelügyeleti bírságot tartalmazó ügyzáró döntés.

A GVH-nak meglátásunk szerint azért kedvezőbb a vállalkozások együttműködésével zárni az ügyet, mert amennyiben (és a legtöbb esetben) azokat a GVH a jogorvoslatról történő lemondással együtt fogadja el, a GVH-nak nem kell költséges, időigényes és gyakran bizonytalan kimenetelű bírósági eljárásba bocsátkoznia az eljárás alá vontakkal. Amennyiben a vállalások megsértésének gyanúja felmerül, a GVH utóvizsgálatban ellenőrizheti a teljesítést, és szankcionálhatja, ha a vállalkozás nem tartja magát a vállalásaihoz.

„Az Alzával szemben folytatott eljárás tanulsága, hogy tanácsos fogyasztóvédelemben és a GVH eljárásaiban jártas szakemberrel folytatott konzultációt követően már az eljárás legelején stratégiát választani és erre felépíteni az egész eljárás során a vállalkozás beadványait, hatósággal való kommunikációját” – vonta le az ügy fő tanulságát dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője. „Amennyiben a választott stratégia az együttműködés (elismerés, kompenzáció stb.) a hangsúlyt inkább az önként felajánlott vállalások nagyon részletes kidolgozására érdemes fordítani, és kevésbé a védekezésre, valamint a hatóság jogi álláspontjának ellenbizonyításra.” – tette hozzá a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi szakértője.

Irodánk legfontosabb üzenete, tanácsa ugyanakkor továbbra is az, hogy egy-egy új értékesítési megoldás vagy reklámkampány indulása előtt érdemes szakemberrel konzultálni, hogy az esetleges jogszabályi megfeleléssel kapcsolatos hiányosságokra minél hamarabb fény derüljön, és megelőzhető legyen egy hosszadalmas és költséges hatósági eljárás.

„Büszke vagyok irodánk versenyjogi és fogyasztóvédelmi szakembereinek újabb szép sikerére!” – tette hozzá dr. Polauf Tamás, a CERHA HEMPEL partnere. „Az Alza-ügy lezárása remek példája annak, hogy egy széleskörű és különböző területeken tapasztalatokkal bíró kollégákból álló csapat – melyben volt hatósági, bírósági szakemberek dolgoznak együtt évtizedes ügyvédi tapasztalattal bíró szakértőkkel – mi mindent érhet el a komplex jogi és üzleti gondolkodás segítségével. A CERHA HEMPEL versenyjogi csoportja ilyen csapat! Ugyanakkor ügyfelünk, az Alza megingathatatlan szabálykövetésre való törekvése és a hatósággal való teljeskörű együttműködés őszinte szándéka nélkül nem sikerült volna elérnünk a célunkat, ezért pedig elsősorban az Alza jogi csapatát illeti a dicséret!” – zárta gondolatait dr. Polauf Tamás.

A CERHA HEMPEL részéről dr. Kocsis Márton, dr. Priskin Boglárka, dr. Osztheimer Márton és dr. Pintér Anna vettek részt a munkában.

The post Kompenzációval a fogyasztókért! avagy: hogyan lehet a fogyasztók érdekét szolgáló „egyezséget” kötni a GVH-val? appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

A jelen írásban a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi szakértői, Priskin Boglárka, Pintér Anna és Kocsis Márton ismertetik a UCP Irányelvvel és annak módosításával kapcsolatos Közlemény egyes részeit, míg a többi iránymutatást később majd külön írásokban ismertetjük.

Miért fontos az új Közlemény?

„A napi munkánk során úgy látjuk, az Európai Unió tagállamaiban még mindig nagy különbség érzékelhető a UCP Irányelvet átültető jogszabályok egyes rendelkezéseinek értelmezésében, illetve a szankciók súlyosságában annak ellenére, hogy az Irányelv a maximális harmonizáció elvére épül. Reméljük, hogy a frissített Közlemény, mely tartalmazza a kiadásának napjáig a UCP Irányelv értelmezéséhez kapcsolódó a legújabb európai bírósági esetjogot, illetve néhány tagállami esetet is bemutat, egy jó eszköze lesz annak, hogy a tagállamokban működő hatóságokat segítse az Irányelv (illetve az azt átültető nemzeti jogszabályok) immár valóban egységes értelmezésében” fejtette ki Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL Versenyjogi csoportjának vezetője.

A Közlemény alapvetően a dokumentum 2016-os frissítését követő struktúrát megőrizve taglalja a UCP Irányelv egyéb európai uniós jogszabályokkal kapcsolatos viszonyát (például a GDPR, vagy az alapvető uniós versenyjogi szabályokat tartalmazó EUMSz. 101. és 102. cikke), a UCP Irányelv felépítését (fogalmak, generál klauzula, megtévesztő és agresszív gyakorlatok, fekete lista, szektor specifikus szabályok) követve pedig az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket és a legújabb bírói gyakorlatot is bemutatja. A Közlemény a szektorspecifikus szabályokat taglaló részében a Bizottság a 2016-os anyagokhoz képest a digitális gazdaságban előforduló egyes új kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban is kifejti álláspontját (például keresési eredmények közzététele, influenszer marketing, felhasználói vélemények moderálása, az ún. ,,dark pattern” alkalmazása stb.).

Ügyleti döntés, sötét mintázatok és a fogyasztók megszégyenítése: szigorodó szabályok

„A fogyasztóvédelmi hatóságok adott kereskedelmi gyakorlat jogsértőnek minősítésekor azt vizsgálják, hogy az alkalmas-e arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését torzítsa. Az ügyleti döntés fogalmát eddig is nagyon tágan értelmezték a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok, a Közlemény révén ugyanakkor e szigorú jogértelmezés további megerősítést látszik nyerni. A Bizottság a dokumentumban – ami ugyanakkor nem minősül jogszabálynak, így az nem köti a tagállami hatóságokat, bíróságokat – úgy foglal állást ugyanis, hogy egy online reklámra vagy linkre kattintás, valamint egy internetes felületen történő további böngészés vagy legörgetés is minősülhet ügyleti döntésnek. A dokumentum bár részletesen bemutatja az egyes online térben előforduló kereskedelmi gyakorlatokat, melyek az Irányelv hatálya alá tartoznak, adós maradt annak kimondásával, hogy az internetet használó átlagfogyasztót célzó reklámok esetén a fogyasztók tudatossága magasabb, hiszen megtanulták alkalmazni például az ár-összehasonlító oldalakat, vagy tisztában vannak azzal, hogy egy kattintással elhagyhatják a nekik nem tetsző oldalakat. Ilyen formán meglátásunk szerint az ügyleti döntés ilyen tág értelmezése nincs figyelemmel a megváltozott élethelyzetekre, társadalmi viszonyokra” fejtette ki Priskin Boglárka, a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelemmel foglalkozó ügyvédje.

A Közlemény ugyanakkor a személyre szabott hirdetések kapcsán tesz olyan megállapítást, hogy a digitális környezet sokkal alkalmasabb arra, hogy a vállalkozások az általuk gyűjtött vagy megszerzett adatokból olyan személyre szabott eladást ösztönző technikákat fejlesszenek ki, melyek adott fogyasztó adott élethelyzetére figyelemmel könnyebben manipulálják őt. Olyan adatoknak tehát, melyekből következtetés vonatható le egy-egy fogyasztói csoport sérülékenységére, az eladásösztönző célra történő felhasználása akár agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet.

A sötét mintázatok (ún. ,,dark pattern”) alatt különböző manipulálásra alkalmas módszereket értünk, mellyel például úgy hoznak létre egy felhasználói felület, hogy a felhasználók – a sötét mintázat befolyásoló hatására – olyan lépéseket tegyenek meg, amit különben nem tennének. Ilyen lehet például egy honlap kialakítása akként, hogy a ,,vásárlás” gomb nagyon feltűnően jól látható, de a gomb, amivel vissza lehetne lépni a tranzakciótól, már kevésbé; vagy annak a gyakorlata, hogy a megrendelés folyamatában az igen és a nem válaszgombok elhelyezkedését félúton tudatosan úgy cserélik fel, hogy a felhasználó nagy valószínűséggel félrenyomjon. A Közlemény megemlíti ezen túl az ún. ,,confirmshaming” esetét is, amikor a kereskedő valamilyen módon megszégyeníti a felhasználót, ha nem neki kedvező döntést hoz. Ezen gyakorlatok kapcsán a Közlemény leszögezi, hogy amennyiben azok az ügyleti döntés torzítására alkalmasak adott mintázat sajátosságaira figyelemmel (például megtévesztő vagy sürgető, agresszív) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Az előre bepipált ,,boxok” kapcsán a Közlemény rögzíti azt is, hogy ha például azok további szolgáltatás igénybevételére irányulnak nem csak az adatvédelmi szabályokat sérthetik meg, hanem az UCP Irányelv rendelkezéseit is.

A Bizottság is felfigyelt a véleményvezérekre, „gamerekre”, és tiltja a röghöz kötést is

„A Bizottság a korábbi anyagaiban eddig nem tárgyalt ,,influenszer marketing” témájában a most megjelent Közleményében világossá teszi, hogy nagyon sok esetben megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek az véleményvezérek terméket/szolgáltatást népszerűsítő tartalmai. A Bizottság kiemeli ugyanis, hogy ahhoz, hogy egy tartalom kereskedelmi aspektussal rendelkezzen, vagyis ,,fizetett hirdetés” legyen, nem szükséges, hogy azért az influenszernek pénzbeli juttatás járjon, hanem az bármilyen ellenszolgáltatás (így még a nem kért ajándékok) esetén is ilyennek minősül. A jogsértés elkerüléséhez feltétlenül szükséges, hogy az influenszer tartalmak kereskedelmi eleme / jellege kellően kiemelkedő módon fel legyen tüntetve, figyelemmel a kontextusra, elhelyezkedésre, időzítésre, hosszúságra, nyelvezetre, célközönségre stb., és hogy mindez minden egyes kereskedelmi kommunikációt tartalmazó tartalomnál érvényesüljön. A Közleményben ugyanakkor számunkra meglepő és talán túl szigorú újdonság, hogy a Bizottság álláspontja szerint az influenszer marketing egyes esetekben agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, annál fogva, hogy a véleményvezér-közönség reláció a bizalomra és személyes kapcsolatra épül. Ugyanakkor – szerintünk helyesen – különösen igaz ez, a sérülékeny fogyasztói csoportok esetén, mint például a gyermekek, az akiknek szóló reklámozásra (gyerekreklámok) még szigorúbb követelmények vonatkoznak” fejtette ki Pintér Anna, a CERHA HEMPEL ügyvédjelöltje.

Szigorú megközelítést alkalmaz a Bizottság továbbá a játékok (videó-, telefonos-, online játékok) kapcsán is. A Bizottság álláspontja szerint az Irányelv értelmében a játékok forgalmazói megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatot is megvalósíthatnak, ha a játékon belüli promóciók, hirdetések a játékosok számára nem elég világosan, és a játéktól megkülönböztethető módon jelennek meg. Ehhez hozzátartozik például az is, hogy a virtuális pénzzel megvásárolható virtuális termékek árát valós valutában is fel kell tüntetni, és hogy a vásárlás akkor sem történhet a játékos kifejezett beleegyezése nélkül, ha a fizetési mód amúgy alapértelmezett beállításként el van mentve. A megfelelő tájékoztatáshoz hozzátartozik immár az is, hogy a még fejlesztés alatt álló játékok árusításakor világos tájékoztatást szükséges adni arról, hogy a fejlesztéstől mit várhat a játékos. Ehhez kapcsolódóan, egy játék csak abban az esetben tüntethető fel jogszerűen ingyenesként, ha azt a játékosok olyan módon játszhatják alkalmazáson belüli vásárlások nélkül is, ami észszerűen elvárható, illetve megfelelő „játék-élményt” nyújt. Azon kereskedelmi gyakorlatok, melyek a játék kritikus pontjain a játékost ún. mikrovásárlásokra (alacsony összegű vásárlásokra) hívják fel, agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Ha pedig egy játék szerencsejáték elemeket is tartalmaz (pl. szerencsekerék, zsákmánydoboz stb.), azokat szintén világos és megkülönböztethető módon fel kell tüntetni annak magyarázatával együtt, hogy milyen valószínűséggel kaphat a játékos egy-egy (véletlenszerű) elemet.

A Bizottság Közleményében külön cím alatt említi meg a ,,consumer lock-in” jelenségét, vagyis a fogyasztók szolgáltatók közötti váltásának nehézségét és a váltás lehetőségének korlátozását, ami a digitális eszközök korlátozott interoperabilitásából fakad. A Bizottság rámutat, hogy a UCP Irányelv azon fordulata, mely az agresszív kereskedelmi gyakorlat megállapításakor figyelembe veendő szempontok egyikét tartalmazza, akár az ilyen esetekben is alkalmazható. Eszerint agresszív gyakorlatnak minősülhet bármely súlyos vagy aránytalan (nem szerződéses) akadály, amelyet a kereskedő támaszt, amikor a fogyasztó egy másik termékhez vagy másik kereskedőhöz való áttérésnek a jogát kívánná gyakorolni. A fogyasztóknak a digitális eszközök, termékek más eszközökkel való kompatibilitásáról való megfelelő előzetes tájékoztatással ugyanakkor meg lehet előzni az ilyen és hasonlatos jogsértéseket is. Habár a consumer lock-in, tehát a fogyasztók „röghöz kötése”, mint jelenség először került bele a Közleménybe, a Bizottság már korábban is foglalkozott vele a Digital Markets Act és Digital Content Directive kapcsán.

Hazai tapasztalatok

„Fontos megjegyezni, hogy a hazai jogalkalmazó, a GVH gyakorlata előremutató abban a tekintetben, hogy számos olyan döntést hozott már, melyekben az Omnibusz Irányelv átültetése nyomán 2022. május 28-ától feketelistás tényállásként minősülő magatartásokat is vizsgált a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között. Ilyen például a napokban született Viagogo döntésben vizsgált automatikus jegyértékesítéssel kapcsolatos gyakorlat vagy a Hermina Bau ügyben értékelt fogyasztói vélemények moderálásával kapcsolatos magatartás is. Ezen, és a fent ismertetett digitális szektorban megvalósított kereskedelmi gyakorlatok fogyasztóvédelmi megfelelés szempontjából történő értékelése a Közleménybe iktatott új fejezetek segítségével várhatóan könnyebb lesz majd, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ügyfeleknek könnyebb dolguk lesz megfelelni a szigorúbb elvárásoknak. Amennyiben azonban beteljesülnek reményeink és az EU célkitűzésével egyezően egységesül az UCP Irányelv értelmezése a gyakorlatban, úgy a Közlemény megfelelő ismerete mind a hazai, mind a több tagállamban jelenlévő vállalkozásoknak segítséget nyújthat az önkéntes jogkövetéshez, ami egyben az egyre nagyobb összegű fogyasztóvédelmi bírságok elkerülését is jelentheti.” zárta gondolatait Kocsis Márton.

A fenti témáról beszélgetett Kocsis Márton a Millásreggeli műsorában:

Szerzők: dr. Pirskin Boglárka a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelemmel foglalkozó ügyvédje, dr. Pintér Anna a CERHA HEMPEL ügyvédjelöltje és dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője

The post Árcsökkentés, akciók, online kereskedelem, digitális gazdaság? Hogyan feleljünk meg? Frissültek a fogyasztóvédelmi Irányelvekkel kapcsolatos bizottsági iránymutatások appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Egy „söprögetéssel” kezdődött

Az ellenőrzés formája a GVH és az uniós fogyasztóvédelmi együttműködésben résztvevő más hatóságok gyakorlatában bevett gyors eszköz, az úgynevezett „sweep” volt, mely nem egy piac elemzést vagy versenyfelügyeleti eljárást takar, hanem egy annál sokkal gyorsabb és rugalmasabb „akciót”, melynek a végén a GVH közzéteszi az ellenőrzés tapasztalatait ajánlás formájában. A „sweep” esetén az sem ritka, hogy az, egy Európai Bizottság által koordinált „nagyobb”, összehangolt akcióba illeszkedik, ilyen esetben az ellenőrzésben számos fogyasztóvédelmi hatóság vesz részt Európa szerte.

A GVH arra tekintettel kezdett „sweep”-be, hogy a járvány alatt megnövekedett kereslet eredményezte élénk fogyasztói érdeklődés következtében előálló piaci helyzetben jobban tudja védeni a fogyasztók jogait, aminek csorbítása akár tisztességtelen versenyelőnyhöz is vezethet. A GVH közleményében felhívja az érintett oldalak figyelmét, hogy a vásárlói vélemények torz megjelenítése bizonyos esetekben akár a fogyasztókat megtévesztő, vagy az alapvető szakmai gondosság követelményét sértő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, ami hatósági szankciókkal, adott esetben súlyos versenyfelügyeleti bírsággal is járhat. Ennek megelőzése érdekében a GVH külön figyelmeztet a gyakran előforduló problémákra.

Hogyan születik az értékelés?

Ilyen fogyasztóvédelmi probléma például a GVH közleménye szerint, hogy a platformok többségén nem derül ki a felhasználók számára, hogy az értékelés milyen szempontok mentén és milyen módszertannal történik. Gyakran az sem egyértelmű, hogy az adott pontszám hány véleményen alapul, vagyis a vállalkozás (de méginkább az általa alkalmazott algoritmus) hány valós fogyasztó véleményét veszi, vagy éppen nem veszi figyelembe. Ritkán, de előfordul, hogy egy-egy cég rendelkezik már értékelési módszertant tartalmazó szabályzattal, de ilyenkor annak tartalma nincs összhangban a tényleges értékelési folyamattal. Az esetek többségében magának a platformnak az értékelésére egyáltalán nincs mód, a szöveges formájú vélemények gyakran meg sem jelennek, és az sem egyértelmű, hogy azok milyen módon épülnek be az értékelési folyamatokba. Egyes esetekben pedig a vásárlók akár utólag is módosíthatják a már leadott véleményeiket, amely megkérdőjelezi a befolyástól való mentességet. Ezen túl gyakorta nincs megfelelő tájékoztatás arról, hogy az oldal alkalmaz-e moderálást – azaz az értékelést esetleg utólag módosítja vagy törli-e –, valamint ha igen, azt milyen elvek és szempontok mentén teszi. Ezen felül ismertté vált a GVH előtt olyan eset is, amikor a leadott értékelés egyáltalán nem jelent meg az értékelt étterem mellett. A fenti esetek – azon túl, hogy fogyasztóvédelmi jogsértést valósíthatnak meg – torzíthatják a piaci versenyt azáltal, hogy a tisztességes eszközökkel működő szereplők számára indokolatlan versenyhátrányt jelenthetnek.

A GVH ajánlásokkal próbál segíteni a vállalkozásoknak

A jogszerű és átlátható vásárlói vélemények, értékelések megjelenítése érdekében a versenyhivatal ajánlásokkal segíti az érintett vállalkozásokat, amelyekből a legfontosabbak az alábbiakban olvashatók.

Fontos, hogy a vállalkozások könnyen megtalálható módon tegyenek közzé érthető értékelési- és moderálási szabályzatot, mely leírja, hogy milyen szempontok szerint és milyen módszertan alapján jelennek meg az értékelések. Lényeges, hogy ez a szabályzat azt is tartalmazza, hogy az oldal moderálja-e a beküldött véleményeket, és ha igen, azt hogyan és milyen feltételek mentén. Ezen kívül az értékelő rendszer szempontjai is legyenek előre megismerhetők (pontosan mire vonatkoznak az értékelések), illetve az is legyen nyilvánvaló, ha az oldal nem az összes szempont szerinti összes értékelést használja fel a vásárlói értékelésekhez. Így például azt is mindenképpen fel kell tüntetni, ha egy platform üzletfejlesztési célból csak saját magának gyűjt adatot a vásárlói megelégedettségről. A GVH ajánlásai között szerepel ezenkívül, hogy a vállalkozások a fogyasztók figyelmét aktívan hívják fel az értékelés lehetőségére (pl. visszaigazoló e-mail, push üzenet), továbbá arra is, ha az értékelésnek valamilyen (pl. időbeli) korlátja van.

Végül, de nem utolsósorban a GVH kiemelten javasolja azt is, hogy az oldalak egyaránt vegyék figyelembe a pozitív és negatív fogyasztói értékeléseket. Emellett előre kell jelezni azt is, ha nem minden releváns vélemény kerül közzétételre, és ebben az esetben ennek az okáról is szükséges a fogyasztókat objektív módon tájékoztatni.

Büntetett már a GVH komment-törlésért

A GVH ajánlásaira – habár azokat jogi kötőerővel nem bírnak – mindenképpen érdemes figyelemmel lennie minden vállalkozásnak, amely az oldalán vásárlói értékeléseket jelenít meg, ugyanis ilyen esetekkel kapcsolatban korábban már bírságolt a GVH. A Hermina ügyben a hatóság például 3,5 millió forintos bírságot szabott ki a lakóparkban lakásokat forgalmazó vállalkozásra, mivel az (más jogsértő magatartások mellett) jogszerűtlenül – moderálási szabályok vagy más útmutató nélkül – törölte közösségi oldalairól a kedvezőtlen bejegyzéseket, és kizárólag a tetszésnyilvánításokat hagyta megjelenni. A hatóság határozatában hangsúlyozta, hogy a vélemények moderálása önmagában nem minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, amennyiben objektív, hozzáférhető és a jogszabályoknak való megfelelést biztosító szabályzaton alapul. A negatív hozzászólások egyoldalú törlése azonban rontja a fogyasztók tájékozottságát, így jogsértő módon torzíthatja a vásárlói döntéshozatalt. A Hermina ügyben kiszabott bírság ugyan nem tűnik magasnak, mégis érdemes komolyan venni a GVH-t, ugyanis a vállalkozásra a törvényi maximumot, előző évi nettó árbevételének 10%-át szabta ki. Könnyen belátható, hogy egy nagyobb platform esetében akár százmilliós, milliárdos bírságok is várhatóak.

Európai szinten is kezelik a kérdést

A fogyasztói értékelések megjelenítéséről EU-s szinten is rendelkeznek. A New Deal for Consumers irányelvcsomag szintén előírja a vásárlói vélemények megjelenítésének módjáról szóló tájékoztatást, amibe beletartozik például az is, hogy a kereskedő biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták. A vállalkozásoknak tehát ezt a körülményt is érdemes belefoglalniuk értékelési- és moderálási szabályzatukba, ugyanis a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat szabályozó jogszabályok (UCP Irányelv és annak magyar megfelelője) úgynevezett „feketelistája” 2022. május 28-tól már ezzel a magatartással is bővül. Röviden: ha egy vállalkozás olyan fogyasztók véleményét illeszti be az értékelési rendszerébe, akik adott terméket / szolgáltatást nem használták, minden további körülményre tekintet nélkül megsérti a fogyasztóvédelmi szabályokat.

Elmondható tehát, hogy érdemes alapos jogi auditnak alávetni minden e-kereskedelemben tevékenykedő cég – és nemcsak az ételrendeléssel foglalkozó vállalkozások – fogyasztói értékelési rendszerét annak érdekében, hogy a várhatóan egyre szigorúbb hatósági elvárásoknak meg tudjanak felelni. A megfelelés ezesetben is igen kifizetődő lehet, hiszen elenyésző erőforrás ráfordításával lehet elkerülni a sok százmilliós, adott esetben milliárdos jövőbeni bírságokat.

Szerzők: dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője és dr. Pintér Anna

The post Vásárlói értékelések: törölhetjük-e az „egycsillagot”? Ételkiszállítók oldalait vizsgálta a GVH appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.