A legjelentősebb ilyen változás, hogy a fogyasztók többé nem panaszolhatják be a vállalkozást a fogyasztóvédelmi hatóságnál (kormányhivatalnál), amíg nem próbálták meg közvetlenül a vállalkozással rendezni a panaszukat. (1997. évi CLV. törvény 46. § (1) bekezdés)

Az új előírás a vállalkozások mellett egyszerre a fogyasztóvédelmi hatóságokat is tehermentesíti. Tapasztalatunk szerint gyakran előfordult ugyanis, hogy a fogyasztók rögtön a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordultak egy vállalkozással kapcsolatos problémájukkal, és így magáról a panaszról a vállalkozás legelőször a hatóságtól érkező végzésből értesült. Ilyenkor, ha a vállalkozás megfelelő magyarázatot adott vagy orvosolni tudta a problémát (pl. ÁSZF módosítással, termékcserével vagy a fogyasztó kompenzálásával), és erről tájékoztatta a hatóságot, úgy előfordult, hogy az eljárást további következmények nélkül megszüntették. Eddigre ugyanakkor mind a bepanaszolt vállalkozás, mind a hatóság fölöslegesen használta az erőforrásait (a vállalkozás a jogi képviselőit, a hatóság a tisztviselőit), amire a hatósághoz fordulás nélkül nem lett volna szükség. Előfordult az is, hogy ugyan a panaszos fogyasztó felvette a kapcsolatot a vállalkozással, de egyidőben vagy néhány napos különbséggel a hatóságnál is panaszt tett, így párhuzamosan folyhatott a vállalkozás belső panaszkezelési eljárása és a kormányhivatal fogyasztóvédelmi eljárása. Ez viszont azzal járt, hogy sokszor a vállalkozásnak kellett a hatóságot tájékoztatnia, hogy a panaszossal már megegyeztek, és így az elindult fogyasztóvédelmi eljárás ,,okafogyottá” vált, ami ugyancsak az eljárás további következmények nélkül megszüntetését eredményezte.

Az új szabályok értelmében viszont a vállalkozásoknak már a hatósági eljárás megindulása előtt értesülnie kell a panaszról a fogyasztótól, és így nagyobb eséllyel rendezhetik azt egymás között, a hatóság bevonása nélkül. A fogyasztóvédelmi eljárást ugyanis a fogyasztók csak azután jogosultak immár kezdeményezni, ha – írásbeli panasz esetén – nem kaptak érdemi választ a vállalkozástól 30 napon belül, vagy a panaszt az érdemi válasz ellenére sem sikerült rendezni.

A törvénymódosítás indokolása szerint hasonló szabály jelenleg is létezik a közszolgáltatások és a békéltető testületi eljárás esetében, és a tapasztalatok alapján az ügyek jelentős része rendeződik ebben a szakaszban. A vállalkozásoknak is elemi érdekük, hogy a fogyasztóval fennálló vitájukat rövid úton a hatóság bevonása nélkül rendezzék.

A másik változás, ami jelentős könnyebbséget jelenthet a vállalkozások számára, hogy a fogyasztóvédelmi törvény egyértelműen rögzíti, hogy a vállalkozások figyelmen kívül hagyhatják, ha ugyanaz a fogyasztó többször küldi el ugyanazt a panaszt (feltéve, hogy azt a vállalkozás már érdemben megválaszolta, és az új információt nem tartalmaz), illetve az azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panasz kivizsgálását is mellőzhetik. (1997. évi CLV. törvény 17/A. § (9) bekezdés)

A szabály megkönnyítheti a vállalkozások mindennapjait, mivel nem kivételes eset, hogy ugyanazt a levelet több csatornán keresztül is megkapják (pl. levélben és e-mail-en, esetleg Facebook messenger-en is), ahogyan az sem, hogy nem megállapítható, hogy a panasz kitől érkezett (pl. ha egy e-mail szöveg nélkül ,,üresen” érkezik és a feladó e-mail címe nem tartalmaz személynevet, vagy ha a postai levélből a feladó adatai hiányoznak).

További pontosítás a törvényben, hogy előírja, hogy az írásbeli panaszok érdemi megválaszolása tekintetében a vállalkozásoknak figyelemmel kell lenniük arra is, azon túl, hogy megtartsák a 30 napos válaszadási határidőt, hogy mindezt igazolható módon tegyék. (1997. évi CLV. törvény 17/A. § (6) bekezdés) Eszerint a vállalkozásoknak továbbra is – sőt még inkább – érdekében áll, hogy panaszkezelésük jól dokumentált és visszakereshető legyen.

Új szabály továbbá, hogy amennyiben a vállalkozás a panaszt elutasítja, ezentúl jogorvoslati kioktatásként nem csak arról kell írásban tájékoztatni a fogyasztót, hogy – lakóhelye vagy a vállalkozás székhelye szerint illetékes – békéltető testülethez fordulhat, illetve hogy a panasz jellege szerint mely más hatóságok eljárását kezdeményezheti (pl. Kormányhivatal, NÉBIH, Gazdasági Versenyhivatal stb.), hanem arról is, hogy a vállalkozás tett-e valamely békéltető testületnél általános alávetési nyilatkozatot. (1997. évi CLV. törvény 17/A. § (8) bekezdés)

Amennyiben a vállalkozás alávetési nyilatkozatot tett, békéltető testület határozata – akár a felek egyezségét, akár a testület döntését tartalmazza – nem teljesítés esetén azonos módon végrehajtható, mint egy bírósági ítélet. Ennek jelentősége, hogy alávetéses nyilatkozat hiányában a békéltető testület határozata csak egy ajánlás, melyet a vállalkozás nem köteles végrehajtani, az pusztán a testület véleménye a panasz jogosságáról. Nem teljesítés esetén tájékoztatják ugyan a fogyasztóvédelmi hatóságot, és akár nyilvánosságra is hozhatják az ajánlás jellegű határozatot, az nem válik kikényszeríthetővé.

Általános alávetéses nyilatkozatot a vállalkozás a székhelye szerint illetékes békéltető testületnél vagy – valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban tehet, de egyébként a vállalkozás tehet nem általános, hanem egy adott ügyre szóló alávetési nyilatkozatot is.

Ha a panaszkezelési szabályokkal kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, vegye fel a kapcsolatot a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi szakértőivel.

Szerző: dr. Pintér Anna és dr. Kocsis Márton

The post Kedvezőbb panaszkezelési szabályok a vállalkozások számára appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Mik is azok a sötét mintázatok?

Bár generálisan elfogadott definíció egyelőre nem született, a nemrég hatályba lépett digitális szolgáltatásokról szóló Uniós rendelet („DSA”) 67. preambulum bekezdésében meghatározott fogalom jó kiindulópont lehet. Eszerint az „online platformok felületein megjelenő sötét mintázatok olyan gyakorlatok, amelyek akár szándékosan, akár ténylegesen jelentősen torzítják vagy korlátozzák a szolgáltatás igénybe vevőinek azon képességét, hogy önálló és megalapozott döntéseket hozzanak.” A sötét mintáztok egyben alkalmasak lehetnek arra, hogy a digitális térbe vetett fogyasztói bizalmat aláássák. A sötét mintázatok lehetnek akár vizuális vagy szöveges elemek, illetve olyan honlap design megoldások is, melyek pszichológiai eszközökkel is képesek felgyorsítani, hogy egy adott értékesítési technika célba érjen. A sötét mintázatok sok esetben a szűkösségi hatásra (scarcity effect, termék szűkösségére, limitált elérhetőségére utaló hatás) vagy a közösségi megerősítés elvére (social proof, a fogyasztó aszerint dönti el, mit tegyen, hogy más, hozzá hasonló emberek hogyan döntöttek), illetve a FOMO-ra (kimaradás érzése) építenek. Összefoglaló módon elmondható, hogy a sötét mintázatok a fogyasztók online döntéseit a korábbi technikáknál szofisztikáltabban manipuláló / torzító online kereskedelmi gyakorlatokat jelentik.

Bár a potenciálisan sötét mintázatnak minősíthető megoldásokról kimerítő felsorolást adni szinte lehetetlen, mivel folyamatosan jelennek meg új módszerek, azok jellemzően mégis besorolhatóak valamely alábbi kategóriába: a) cselekvésre késztetés (pl. kötelező regisztráció); b) nem megfelelő felület kialakítása (pl.: fontos információk – akár részbeni – kitakarása, bizonyos fogyasztói döntések választásával kapcsolatos érzelmi manipuláció alkalmazása, előre bepipált jelölőnégyzetek, melyek a cégnek kedveznek); c) erőszakoskodás (pl.: ismételt kérések az applikáció értesítéseinek engedélyezése iránt); d) akadályozás (pl.: szolgáltatásról leiratkozás vagy kosár elemeinek törlésének aránytalanul nehézkessé tétele; e) bújtatás (pl.: rejtett költségek alkalmazása, csepegtető ár alkalmazása); f) közösségi igazolás (pl.: más fogyasztók vásárlásairól való értesítések küldése); g) sürgetés (pl.: elérhető termékek számának szűkösségére való utalás vagy ajánlat elérhetőségével kapcsolatos visszaszámláló használata). Formájuktól függetlenül a sötét mintázatok célja minden esetben egybevág: a konverziós ráta növelése (az adott honlapot látogatók minél nagyobb számban vásárlókká is váljanak) révén többletbevételt generálni.

Sötét mintázatok az európai fogyasztóvédelmi politika fókuszában

A 2020 novemberében a Bizottság által meghirdetett Új Fogyasztóügyi Stratégiában megjelölt egyik fókuszterület a digitális transzformáció lett. A Stratégiában foglalt egyik intézkedés a legfontosabb fogyasztóvédelmi irányelvekre (a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló Uniós irányelv („UCPD”), fogyasztók jogairól szóló irányelv („CRD”), és az árfeltüntetési irányelv („PID”)) vonatkozó iránymutatások felülvizsgálata volt.

A Bizottság a Stratégia következő lépéseként azt vizsgálja, hogy a fogyasztóvédelmi irányelvekben korábban lefektetett szabályok vajon továbbra is megfelelően védik-e az uniós fogyasztókat. Ezért 2022 májusában „a digitális méltányoságra vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata” (ún. „Fitness Check”) elnevezésű projektet indított a Bizottság. A Fitness Check célja, hogy megismerje az érdekeltek álláspontját a digitális térben felmerülő legfontosabb fogyasztóvédelmi problémákról, lehetséges megoldási javaslatokat dolgozzon ki, illetve megvizsgálja, hogy esetleg hol lehet a jelenlegi szabályozási környezetet egyszerűsíteni vagy szükség szerint módosítani. Amennyiben a Fitness Check arra a megállapításra jut, hogy a jelenlegi szabályozási környezet nem biztosít megfelelő védelmet az online térben előforduló kereskedelmi / szerződéses gyakorlatokkal szemben, a Bizottság jogszabály-módosítási javaslatokat fog tenni. Számos digitális térben felmerülő fogyasztóvédelmi jogi kérdést kezel már az Omnibusz irányelvcsomag, illetve a digitális tartalom szolgáltatására irányuló szerződésekről és az áruk adásvételére irányuló szerződésekre vonatkozó irányelvcsomag is. Elképzelhető ugyanakkor, hogy bizonyos kereskedelmi gyakorlatok még inkább a szabályozás fókuszába kerülhetnek a Fitness Check eredményeként. Ilyen gyakorlatok lehetnek például a sötét mintázatok, a videójátékokban / appokban alkalmazott valuták, a függőségre hajlamosító gyakorlatok (pl. loot boxok alkalmazása), illetve a személyre szabott árazás egyes kérdései. Didier Reynerds, a témáért felelős biztos megerősítette, hogy a Fitness Check keretében megvizsgálják majd, hogy a sötét mintázatok elleni küzdelmet, az online hirdetési piac átláthatóságát, illetve úgy önmagában a digitális tér tisztességességét megfelelően biztosítják-e a jelenlegi uniós jogszabályok. A Fitness Check eredményeit a Bizottság várhatóan 2024-ben teszi majd közzé.

Sötét mintázatokkal kapcsolatos tanulmányok

2022 tavaszán a sötét mintázatok témakörével kapcsolatban a Bizottság is közzétett egy tanulmányt, illetve 2022. októberében a téma aktualitására tekintettel az OECD is megjelentette ezzel kapcsolatos jelentését.

A Bizottság tanulmánya nem csak „akadémiai” feldolgozását adja a témának, hanem empirikus kísérleteket is bemutat, arra vonatkozóan, hogy valóban képesek-e a sötét mintázatok a fogyasztói döntések befolyásolására, illetve valóban hatnak-e azok a fogyasztók érzelmeire. A tanulmányban szerepel egy 120 résztvevős laboratóriumi kísérlet, ami megerősítette, hogy a sötét mintázatoknak lehetnek a fogyasztói döntés befolyásolásra alkalmas hatásai (különösen az erőszakoskodással járó sötét mintázatoknak). Ugyanakkor a kísérlet eredményei alapján egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy ezen gyakorlatok fogyasztókra gyakorolt neurofiziológiai (illetve pszichológiai) hatásai jelentősek lennének. A tanulmányban bemutatott másik, 7430 résztvevőt számláló online kísérlet azt vizsgálta, hogy a sötét mintázatok alkalmasak-e az ügyleti döntés befolyásolására. A kísérlet rámutatott, hogy a rejtett információk, illetve az érzelmekkel való játék („toying”) személyre szabott gyakorlatokkal („personalization”) való kombinálása összezavarhatja a fogyasztókat, így ügyleti döntésükre is hatást tud gyakorolni. A kísérlet rámutatott arra is, hogy a nyomasztó helyzetek alkalmazása (pl. visszaszámláló alkalmazása) a sérülékeny fogyasztók ügyleti döntését jobban képes befolyásolni, mint az ésszerűen eljáró átlagfogyasztóét. Érdekes kérdés, hogy a Bizottsági tanulmány megállapításait mennyire fogják a hatóságok figyelembe venni jogalkalmazási gyakorlatuk során, illetve esetlegesen az eljárás alá vontak javára értékelik-e majd például az első tanulmány megállapításait. Felmerül a kérdés, hogy amennyiben egy gyakorlatot a GVH sötét mintázatnak minősít, automatikusan az ügyleti döntés torzítására is alkalmasnak ítéli-e majd. Véleményünk szerint a kívánatos az volna, hogy a hatóság esetről esetre (az adott tanulmányok megállapításait is áttekintve) alaposan megvizsgálná, hogy az adott minta ténylegesen alkalmas lehet-e a fogyasztói döntések manipulálására.

Szabályozási pluralizmus, hatósági beavatkozások

A sötét mintázatok elsősorban fogyasztóvédelmi rendelkezéseket sérthetnek (lásd: UCPD), amennyiben azokat eladásösztönzési célból alkalmazzák. Az irányelv jelenleg hatályos feketelistás tényállásai között számos sötét mintázatot nevesít (pl. sürgetés azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztónak korlátozott ideje van a döntéshozatalra). A fent bemutatott Fitness Check többek között arra irányul, hogy értékelje, van-e szükség a sötét mintázatok kapcsán a feketelistán felsorolt tényállások esetleges bővítésére. Álláspontunk szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat alapelvi szinten is tiltó UCPD megfelelően rugalmas ahhoz, hogy az esetlegesen felmerülő újabb típusú sötét mintázatokkal kapcsolatos gyakorlatok is hatálya alá tartozzanak, a fekete lista kibővítése már csak azért sem indokolt, mert maguk a bizottsági vizsgálatok is csak felemás eredménnyel zárultak egyes sötét mintázatok fogyasztói döntéshozatalt torzító voltával kapcsolatosan.

A GVH a szállásközvetítő portálok (Szallas.hu, Booking.com) kereskedelmi gyakorlatait vizsgáló 2020. évben hozott határozataiban a sötét mintázatok jelenséget még nem nevesítette, a sürgető állítások közzétételét agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítette. Az OECD jelentése ugyanakkor a sötét mintázatokkal kapcsolatos hatósági beavatkozások kapcsán a Booking.com ügyet kifejezett említi. A Szallas.hu. az ellene folyó eljárásban a bírságelengedés fejében vállalta többek között, hogy felméri, hogy a hazai online szállásfoglalási piacon továbbá a magyarországi e-kereskedelmi piacok egészén milyen pszichés nyomásgyakorlásra alkalmas online értékesítési technikák, vásárlásösztönzési mechanizmusok vannak jelen. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy bár a vásárlást ösztönző üzenetek (dark patternként, vagyis sötét mintázatként tekint ezekre a tanulmány) bosszantják a fogyasztókat, és akár magasabb stresszszintet is eredményezhetnek, jelentősen nem befolyásolják a fogyasztók döntéseit. A káros hatásuk a tanulmány szerint inkább az, hogy a fogyasztók rosszul érzik magukat a honlapon, így csökken a brand élmény. Szintén kérdéses, hogy ezen megállapítások a GVH határozataiban is visszaköszönnek-e majd. A Viagogo eljárásban a GVH többek között az ún. „csepegtető árazás” miatt marasztalta el a vállalkozást, mely során a fogyasztóknak a vásárlási folyamat során újabb és újabb információkból kell összegyűjteniük a termék teljes árát, ami így csak a vásárlási folyamat legvégén jelenik meg. Bár a GVH ekként nem nevesíti, az OECD jelentése szerint a csöpögtető árazás szintén sötét mintázat egyik típusa. Szintén történik utalás a sötét mintázatokra az Alza ügyben, ugyanakkor a GVH itt is inkább agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősítette annak feltüntetését, hogy mennyi fogyott, illetve éppen hányan érdeklődnek egy adott termék iránt.

A sötét mintázatok ugyanakkor nemcsak versenyfelügyeleti eljárások során kerülhetnek a GVH látókörébe, hanem például gyorselemzés (ún. sweep) keretében is. 2022. októberében a GVH a légitársaságok honlapjai, illetve a jegyár-összehasonlító weboldalak esetén tekintette át, hogy alkalmaznak-e azok sötét mintázatokat a jegyeladási- és reklámgyakorlatuk során. A sweep (vagy akár 2023. januárjától a versenytörvény által a GVH-nak biztosított új „soft law” eszköz, az ún. felszólító levél) jó eszköz lehet arra, hogy a GVH még hivatalos hatósági eljárás megindítása nélkül jelezze, amennyiben bizonyos gyakorlatokat problémásnak tart. A felszólító levél segítheti a cégeket a kifogásolható piaci gyakorlatok felülvizsgálatában és önkéntes módosításában, ezáltal megelőzhető a vállalkozások és a GVH számára is rengeteg időt és költséget igénylő versenyfelügyeleti eljárás.

A sötét mintázatok (főleg az adatkezelési hozzájárulások gyűjtésével kapcsolatos gyakorlatok) esetén az adatvédelmi rendelkezések, így elsősorban a GDPR sérelme is felmerülhet. Az Európai Adatvédelmi Testület erre tekintettel külön iránymutatásban foglalkozott a közösségi média-platform interfészein található sötét megoldásokkal. A testület ajánlásokat fogalmazott meg a közösségi média-platformok tervezői és felhasználói számára arra vonatkozóan, hogy hogyan ismerjék fel és kerüljék el a sötét mintázatokat.

A sötét mintázatok alkalmazása a fogyasztók jogairól szóló rendelet („CRR”) megsértését is jelentheti, amennyiben a vállalkozás a távollevők közt kötött szerződések esetén például mellőzi a termék árára vonatkozó megfelelő tájékoztatást (akár bizonyos költségelemek elrejtésével). A DSA 25. cikke szerint pedig az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem tervezhetik meg, alakíthatják ki vagy üzemeltethetik online interfészeiket oly módon, amely megtéveszti vagy manipulálja a szolgáltatásaikat igénybe vevőket, vagy gyengíti azok szabad és tájékozott döntéshozatalra való képességét. A DSA rendelkezései akkor alkalmazandók, ha a gyakorlat nem tartozik sem a UCPD, sem a GDPR hatálya alá.

Mit hozhat a jövő?

Fontos látni, hogy bár a fogyasztók magatartását nem kívánt döntések meghozatalára késztető eladói praktikák jóval a digitalizáció előtt is jelen voltak, az online tér számos olyan sajátossággal jár együtt, amely ezeket a megoldásokat egyrészt elterjedtebbé, másrészt kifizetődőbbé teszi. Sem a sötét mintázatok „kihasználása”, sem a konverzió-optimalizálás önmagában nem jogsértő, de ezek egyes esetekben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat vagy adatvédelmi jogsértéseket valósítanak meg. A fentiek alapján a Bizottság szabályozó és a GVH jogalkalmazói tevékenységének valószínűleg egyik kiemelt eleme lesz a sötét mintázatok vizsgálata.

Abban, hogy a hatóságok hol húzzák majd meg a határvonalat a hatékony marketing és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat közt, a GVH esetjoga, gyorsvizsgálatainak tapasztalatai, a különböző tanulmányok eredményei, valamint az etikus vásárlásösztönző üzenetek tervezését célzó keretrendszerben megfogalmazott CROC-framework nyújthatnak segítséget. A hivatkozott Bizottsági jelentés szerint a legnépszerűbb 75 Uniós weboldal és applikáció közül 73 esetében azonosítható sötét mintázat. Egy 2021-ben közzétett tanulmány rögzítette, hogy a 105 legnépszerűbb Google Play alkalmazás mindegyike tartalmaz valamilyen módon sötét mintát. Nyilvánvaló, hogy nem indul majd minden esetben hatósági eljárás, vélhetően csak azon gyakorlatok esetében melyek nagy számú fogyasztó döntésére gyakorolnak hatást, vagy a fogyasztók számára különösen sérelmesek / zavaróak.

A fentiek fényében azt elvárni, hogy a vállalkozások az összes, esetlegesen sötét mintának minősíthető elemet kiszűrjék saját gyakorlatukból, szinte lehetetlen. A piaci szereplők jelenleg legfeljebb minimalizálni tudják a kockázatot azáltal, hogy új eladásösztönző gyakorlatok bevezetésekor fogyasztóvédelemi és adatvédelmi jogban jártas jogi képviselővel konzultálnak, valamint kerülik a nyilvánvalóan tisztességtelen módszerek alkalmazását (pl. csöpögtető árazás), illetve figyelnek az egyes gyakorlataik kapcsán érkező fogyasztói visszajelzésekre is.

Szerző: dr. Priskin Boglárka és dr. Baumgartner Máté

The post Sötét mintázatok: jogszerű marketing vagy csapda a fogyasztóknak? appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Szűk határidők

A GVH a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett veszélyhelyzeti kormányzás során kapott – az eddig is igen széles – jogosítványait kiegészítő új eszközöket. 2021. július 8-án a Kormány rendelettel döntött a gyorsított ágazati vizsgálatnak elnevezett jogintézmény bevezetéséről.

Az ágazati vizsgálat az európai versenyhatóságok nagyrészének eszköztárában már régóta megtalálható, célja, hogy a verseny tisztaságáért felelős szabályozó ne csak akkor avatkozhasson be egy-egy piac működésébe, ha azon a piacon az egyik (vagy több) szereplő valamilyen versenyellenes gyakorlatot folytat, ami jogsértőnek minősül, hanem akkor is megvizsgálhassa a piac szerkezetét, ha azon mindenki jogszerűen jár el, csak épp a verseny ennek ellenére torzul, szűkül, nem funkcionál megfelelően. Az ágazati vizsgálatok általában hosszabb ideig, akár egy évig is eltarthatnak (a GVH-nak a versenytörvény nem is ír elő határidőt az ágazati vizsgálat lefolytatására). Ennek oka, hogy egy-egy piac megismerése időigényes folyamat: a piaci szereplőket, a szabályozási hátteret, az üzleti feltételeket és a közgazdasági, üzleti mozgásokat mind-mind meg kell érteni a GVH szakembereinek.

Ehhez képest a nemrég bevezetett gyorsított ágazati vizsgálat valóban példátlan gyorsaságot hozott. A GVH jelentésének a vizsgálat megindításától számított legfeljebb 30 napon belül el kell készülni, és igaz, hogy ez mindösszesen 3 hónapra meghosszabbítható, de a hatóság szemlátomást nem élt ezzel a lehetőséggel az utóbbi időben. Mind a COVID-19 antigén, mind a COVID-19 antitest gyorstesztek kapcsán folytatott rapid vizsgálat lezárult 30-30 napon belül.

Mindez a vállalkozások, piaci szereplők oldalán nagyon komoly terhet okoz: a nemritkán 10-15 kérdésből álló kérdőívek – melyekkel együtt rengeteg üzleti adatot is meg kell adni, ráadásul a GVH által kért bontásban – válaszadási határideje általában 1 hét körül van, amely csak pár nappal hosszabbítható meg.

Fókuszban a fogyasztóvédelem

A GVH eddigi négy gyorsított ágazati vizsgálatából (a COVID tesztek mellett a tégla és a faipari alapanyagok piacát szántotta végig a hivatal a villámkérdésekkel) a fenti gyorsaság legfeljebb az ilyen irányú statisztikák elkötelezett hívei számára lehet pozitívum. Jól látható, hogy bár a GVH szakemberei hatalmas munkát végeztek minden alkalommal, a jogszabály adta 30 nap nem elégséges arra, hogy komoly, piaci struktúrákat alapvetően befolyásoló, a versenyt hátráltató folyamatok megismerhetőek, feltárhatóak és orvosolhatóak legyenek.

Az antitröszt jog a legösszetettebb jogágak közé tartozik, mivel nemcsak jogi, de közgazdasági tudást is igényel a művelése (és a piacok természetes menetébe beavatkozó szabályozónak igencsak jól kell művelnie a mesterséget). Nem véletlenül tartanak a nagy uniós és magyar kartell, illetve erőfölényes vizsgálatok is évekig, néhol akár egy évtizedig is. A gyorsított ágazati vizsgálat jogintézménye ilyen összetett versenyproblémák kezelésére nem látszik alkalmasnak.

Arra ugyanakkor elég lehet – és ez a trend rajzolódik ki a két COVID teszt vizsgálat kapcsán is – hogy a nyilvánvalóan jogsértő fogyasztói tájékoztatásokat (amelyek szintén komoly társadalmi károkkal járnak) észlelje a hatóság. Ráadásul olyan piacokon, ahol ezek elterjedtek, még célszerűbb is a piac valamennyi résztvevőjét egyetlen eljárásban megvizsgálni, majd figyelmeztetni őket a jogkövető magatartásra, mint egyesével büntetni ezen cégeket. Ez a megközelítés gyorsabb tisztulást, a jogszerű kommunikáció irányába való elmozdulást eredményezhet.

Véleményvezérek és csodahatás: a COVID gyors tesztek reklámozása

A legújabb gyorsított vizsgálata során a GVH tehát az antitest (mely az antitestek létét vagy meg nem létét képes kimutatni) gyorstesztek piacát vizsgálta. Jelentéstervezetében a GVH megállapítja, hogy egyelőre nincs tudományos konszenzus az antitestek megléte és a védettség szintje közötti összefüggéssel kapcsolatban. Ezért „azt javasolja a kereskedők számára, hogy kerüljék az antitest-termelődés és a védettség fennállása közötti összefüggésekre való utalásokat.” Ugyanakkor ezen termékek funkciója az antitest szint megmérése, így – ha a GVH „soft” eszközökkel erősen eltanácsol az ilyen forma népszerűsítéstől – nem teljesen világos, ezeket a termékeket a jövőben hogyan lehet majd reklámozni, ajánlani a fogyasztók részére. Amennyiben ugyanis az antitestek megléte és a védettség között nincs összefüggés, valószínűsíthetően a fogyasztók nem vásárolnának ezekből a termékekből. Különös, hogy a fenti ajánlásával szemben a GHV a jelentéstervezetének 8. oldalán úgy fogalmaz, az antitest gyorstesztekkel „a vírussal szemben a szervezetben kialakult immunitást lehet kimutatni.”

A GVH – vélhetően a fenti ellentmondás feloldása érdekében – ugyanakkor „javasolja az érintett szakhatóságok számára, hogy alakítsanak ki a járványhelyzet előrehaladtával rendelkezésre álló, friss tudományos eredményeknek megfelelő tájékoztatókat az antitest gyorstesztek reklámozásával kapcsolatos elvárásokról, amelyekhez a kereskedők igazodhatnak.” Amennyiben ilyen ajánlás születik, az megnyugtathatja a piaci szereplőket, mivel így világos szakmai elvárásokhoz tudják majd igazítani a kommunikációjukat.

Végül a GVH felhívja a figyelmet, mivel a vizsgálat során nyilván több ilyen esetet is azonosított, hogy a „kereskedők kerüljék ismert személyek, egészségügyi szakemberek és ún. influenszerek alkalmazását reklámkommunikációikban”. Ez a típusú véleményvezér vagy influenszermarketing ugyanis a gyógyászati segédeszköz termékek – amely kategóriába a vizsgált antitest gyorstesztek is tartoznak – vonatkozásában kifejezetten tilos.

Szerző: dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője

The post A fogyasztóvédelemben is „gyorsít” a GVH? A versenyhivatal a COVID tesztek kapcsán végzett gyorsított ágazati vizsgálatokat appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

A GVH eljárásában azt vizsgálta, hogy az alza.hu oldalon egyes termékek mellett korábban megjelenő, készletfogyással és a termékek iránt érdeklődő vásárlók számának feltüntetésével kapcsolatos értékesítési módszer megtévesztő és sürgető jellegű-e.

A GVH a felajánlott kompenzáció elfogadása mellett 40 000 000 Ft bírságot szabott ki az Alzával szemben. A GVH által végül kiszabott büntetés az ügy során kibocsátott előzetes álláspontban (mely egy rossz analógiával leginkább a „vádiratnak” feleltethető meg) „előrevetített”, a GVH gyakorlatában immár szokásosnak tekinthető, „csillagászati” bírságösszeghez képest jelentősen kedvezőbbnek mondható. A komoly bírságcsökkentésben nagy szerepet játszott az Alza által előterjesztett kompenzációs csomag mellett az is, hogy a vállalkozások a jogsértéseket elismerték és lemondtak a bírósági jogorvoslatról, valamint a kifogásolt magatartással a GVH eljárásának megindulását követően szinte azonnal felhagytak. Ezenkívül segítette az eljárás Alza számára kedvezőbb kimenetelű lezárását az is, hogy az Alza az egész eljárás során a GVH-val mindenben maximálisan együttműködött.

Irodánk álláspontja szerint a GVH által képviselt új irány, mely lehetővé teszi a fogyasztók részére felajánlott közvetlen jóvátétel bírságcsökkentéssel történő honorálását, mindenképpen előremutató, fogyasztóbarát és társadalmilag is igen hasznos. A kompenzáció társadalmi haszna érzékelhető, hiszen a fogyasztók számára közvetlen előny származik belőle, hiszen ennek révén kevesebbe kerülnek az általuk a webáruházból megvásárolt termékek. Bár a vállalkozások számára a kompenzációs csomag teljesítése is érzékelhető anyagi teher, mégis, a közvetlenül saját vásárlók részére visszajuttatott összeg kisebb presztízsveszteséggel jár, mint egy pusztán versenyfelügyeleti bírságot tartalmazó ügyzáró döntés.

A GVH-nak meglátásunk szerint azért kedvezőbb a vállalkozások együttműködésével zárni az ügyet, mert amennyiben (és a legtöbb esetben) azokat a GVH a jogorvoslatról történő lemondással együtt fogadja el, a GVH-nak nem kell költséges, időigényes és gyakran bizonytalan kimenetelű bírósági eljárásba bocsátkoznia az eljárás alá vontakkal. Amennyiben a vállalások megsértésének gyanúja felmerül, a GVH utóvizsgálatban ellenőrizheti a teljesítést, és szankcionálhatja, ha a vállalkozás nem tartja magát a vállalásaihoz.

„Az Alzával szemben folytatott eljárás tanulsága, hogy tanácsos fogyasztóvédelemben és a GVH eljárásaiban jártas szakemberrel folytatott konzultációt követően már az eljárás legelején stratégiát választani és erre felépíteni az egész eljárás során a vállalkozás beadványait, hatósággal való kommunikációját” – vonta le az ügy fő tanulságát dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője. „Amennyiben a választott stratégia az együttműködés (elismerés, kompenzáció stb.) a hangsúlyt inkább az önként felajánlott vállalások nagyon részletes kidolgozására érdemes fordítani, és kevésbé a védekezésre, valamint a hatóság jogi álláspontjának ellenbizonyításra.” – tette hozzá a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi szakértője.

Irodánk legfontosabb üzenete, tanácsa ugyanakkor továbbra is az, hogy egy-egy új értékesítési megoldás vagy reklámkampány indulása előtt érdemes szakemberrel konzultálni, hogy az esetleges jogszabályi megfeleléssel kapcsolatos hiányosságokra minél hamarabb fény derüljön, és megelőzhető legyen egy hosszadalmas és költséges hatósági eljárás.

„Büszke vagyok irodánk versenyjogi és fogyasztóvédelmi szakembereinek újabb szép sikerére!” – tette hozzá dr. Polauf Tamás, a CERHA HEMPEL partnere. „Az Alza-ügy lezárása remek példája annak, hogy egy széleskörű és különböző területeken tapasztalatokkal bíró kollégákból álló csapat – melyben volt hatósági, bírósági szakemberek dolgoznak együtt évtizedes ügyvédi tapasztalattal bíró szakértőkkel – mi mindent érhet el a komplex jogi és üzleti gondolkodás segítségével. A CERHA HEMPEL versenyjogi csoportja ilyen csapat! Ugyanakkor ügyfelünk, az Alza megingathatatlan szabálykövetésre való törekvése és a hatósággal való teljeskörű együttműködés őszinte szándéka nélkül nem sikerült volna elérnünk a célunkat, ezért pedig elsősorban az Alza jogi csapatát illeti a dicséret!” – zárta gondolatait dr. Polauf Tamás.

A CERHA HEMPEL részéről dr. Kocsis Márton, dr. Priskin Boglárka, dr. Osztheimer Márton és dr. Pintér Anna vettek részt a munkában.

The post Kompenzációval a fogyasztókért! avagy: hogyan lehet a fogyasztók érdekét szolgáló „egyezséget” kötni a GVH-val? appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

A jelen írásban a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi szakértői, Priskin Boglárka, Pintér Anna és Kocsis Márton ismertetik a UCP Irányelvvel és annak módosításával kapcsolatos Közlemény egyes részeit, míg a többi iránymutatást később majd külön írásokban ismertetjük.

Miért fontos az új Közlemény?

„A napi munkánk során úgy látjuk, az Európai Unió tagállamaiban még mindig nagy különbség érzékelhető a UCP Irányelvet átültető jogszabályok egyes rendelkezéseinek értelmezésében, illetve a szankciók súlyosságában annak ellenére, hogy az Irányelv a maximális harmonizáció elvére épül. Reméljük, hogy a frissített Közlemény, mely tartalmazza a kiadásának napjáig a UCP Irányelv értelmezéséhez kapcsolódó a legújabb európai bírósági esetjogot, illetve néhány tagállami esetet is bemutat, egy jó eszköze lesz annak, hogy a tagállamokban működő hatóságokat segítse az Irányelv (illetve az azt átültető nemzeti jogszabályok) immár valóban egységes értelmezésében” fejtette ki Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL Versenyjogi csoportjának vezetője.

A Közlemény alapvetően a dokumentum 2016-os frissítését követő struktúrát megőrizve taglalja a UCP Irányelv egyéb európai uniós jogszabályokkal kapcsolatos viszonyát (például a GDPR, vagy az alapvető uniós versenyjogi szabályokat tartalmazó EUMSz. 101. és 102. cikke), a UCP Irányelv felépítését (fogalmak, generál klauzula, megtévesztő és agresszív gyakorlatok, fekete lista, szektor specifikus szabályok) követve pedig az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket és a legújabb bírói gyakorlatot is bemutatja. A Közlemény a szektorspecifikus szabályokat taglaló részében a Bizottság a 2016-os anyagokhoz képest a digitális gazdaságban előforduló egyes új kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban is kifejti álláspontját (például keresési eredmények közzététele, influenszer marketing, felhasználói vélemények moderálása, az ún. ,,dark pattern” alkalmazása stb.).

Ügyleti döntés, sötét mintázatok és a fogyasztók megszégyenítése: szigorodó szabályok

„A fogyasztóvédelmi hatóságok adott kereskedelmi gyakorlat jogsértőnek minősítésekor azt vizsgálják, hogy az alkalmas-e arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését torzítsa. Az ügyleti döntés fogalmát eddig is nagyon tágan értelmezték a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok, a Közlemény révén ugyanakkor e szigorú jogértelmezés további megerősítést látszik nyerni. A Bizottság a dokumentumban – ami ugyanakkor nem minősül jogszabálynak, így az nem köti a tagállami hatóságokat, bíróságokat – úgy foglal állást ugyanis, hogy egy online reklámra vagy linkre kattintás, valamint egy internetes felületen történő további böngészés vagy legörgetés is minősülhet ügyleti döntésnek. A dokumentum bár részletesen bemutatja az egyes online térben előforduló kereskedelmi gyakorlatokat, melyek az Irányelv hatálya alá tartoznak, adós maradt annak kimondásával, hogy az internetet használó átlagfogyasztót célzó reklámok esetén a fogyasztók tudatossága magasabb, hiszen megtanulták alkalmazni például az ár-összehasonlító oldalakat, vagy tisztában vannak azzal, hogy egy kattintással elhagyhatják a nekik nem tetsző oldalakat. Ilyen formán meglátásunk szerint az ügyleti döntés ilyen tág értelmezése nincs figyelemmel a megváltozott élethelyzetekre, társadalmi viszonyokra” fejtette ki Priskin Boglárka, a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelemmel foglalkozó ügyvédje.

A Közlemény ugyanakkor a személyre szabott hirdetések kapcsán tesz olyan megállapítást, hogy a digitális környezet sokkal alkalmasabb arra, hogy a vállalkozások az általuk gyűjtött vagy megszerzett adatokból olyan személyre szabott eladást ösztönző technikákat fejlesszenek ki, melyek adott fogyasztó adott élethelyzetére figyelemmel könnyebben manipulálják őt. Olyan adatoknak tehát, melyekből következtetés vonatható le egy-egy fogyasztói csoport sérülékenységére, az eladásösztönző célra történő felhasználása akár agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet.

A sötét mintázatok (ún. ,,dark pattern”) alatt különböző manipulálásra alkalmas módszereket értünk, mellyel például úgy hoznak létre egy felhasználói felület, hogy a felhasználók – a sötét mintázat befolyásoló hatására – olyan lépéseket tegyenek meg, amit különben nem tennének. Ilyen lehet például egy honlap kialakítása akként, hogy a ,,vásárlás” gomb nagyon feltűnően jól látható, de a gomb, amivel vissza lehetne lépni a tranzakciótól, már kevésbé; vagy annak a gyakorlata, hogy a megrendelés folyamatában az igen és a nem válaszgombok elhelyezkedését félúton tudatosan úgy cserélik fel, hogy a felhasználó nagy valószínűséggel félrenyomjon. A Közlemény megemlíti ezen túl az ún. ,,confirmshaming” esetét is, amikor a kereskedő valamilyen módon megszégyeníti a felhasználót, ha nem neki kedvező döntést hoz. Ezen gyakorlatok kapcsán a Közlemény leszögezi, hogy amennyiben azok az ügyleti döntés torzítására alkalmasak adott mintázat sajátosságaira figyelemmel (például megtévesztő vagy sürgető, agresszív) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Az előre bepipált ,,boxok” kapcsán a Közlemény rögzíti azt is, hogy ha például azok további szolgáltatás igénybevételére irányulnak nem csak az adatvédelmi szabályokat sérthetik meg, hanem az UCP Irányelv rendelkezéseit is.

A Bizottság is felfigyelt a véleményvezérekre, „gamerekre”, és tiltja a röghöz kötést is

„A Bizottság a korábbi anyagaiban eddig nem tárgyalt ,,influenszer marketing” témájában a most megjelent Közleményében világossá teszi, hogy nagyon sok esetben megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek az véleményvezérek terméket/szolgáltatást népszerűsítő tartalmai. A Bizottság kiemeli ugyanis, hogy ahhoz, hogy egy tartalom kereskedelmi aspektussal rendelkezzen, vagyis ,,fizetett hirdetés” legyen, nem szükséges, hogy azért az influenszernek pénzbeli juttatás járjon, hanem az bármilyen ellenszolgáltatás (így még a nem kért ajándékok) esetén is ilyennek minősül. A jogsértés elkerüléséhez feltétlenül szükséges, hogy az influenszer tartalmak kereskedelmi eleme / jellege kellően kiemelkedő módon fel legyen tüntetve, figyelemmel a kontextusra, elhelyezkedésre, időzítésre, hosszúságra, nyelvezetre, célközönségre stb., és hogy mindez minden egyes kereskedelmi kommunikációt tartalmazó tartalomnál érvényesüljön. A Közleményben ugyanakkor számunkra meglepő és talán túl szigorú újdonság, hogy a Bizottság álláspontja szerint az influenszer marketing egyes esetekben agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, annál fogva, hogy a véleményvezér-közönség reláció a bizalomra és személyes kapcsolatra épül. Ugyanakkor – szerintünk helyesen – különösen igaz ez, a sérülékeny fogyasztói csoportok esetén, mint például a gyermekek, az akiknek szóló reklámozásra (gyerekreklámok) még szigorúbb követelmények vonatkoznak” fejtette ki Pintér Anna, a CERHA HEMPEL ügyvédjelöltje.

Szigorú megközelítést alkalmaz a Bizottság továbbá a játékok (videó-, telefonos-, online játékok) kapcsán is. A Bizottság álláspontja szerint az Irányelv értelmében a játékok forgalmazói megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatot is megvalósíthatnak, ha a játékon belüli promóciók, hirdetések a játékosok számára nem elég világosan, és a játéktól megkülönböztethető módon jelennek meg. Ehhez hozzátartozik például az is, hogy a virtuális pénzzel megvásárolható virtuális termékek árát valós valutában is fel kell tüntetni, és hogy a vásárlás akkor sem történhet a játékos kifejezett beleegyezése nélkül, ha a fizetési mód amúgy alapértelmezett beállításként el van mentve. A megfelelő tájékoztatáshoz hozzátartozik immár az is, hogy a még fejlesztés alatt álló játékok árusításakor világos tájékoztatást szükséges adni arról, hogy a fejlesztéstől mit várhat a játékos. Ehhez kapcsolódóan, egy játék csak abban az esetben tüntethető fel jogszerűen ingyenesként, ha azt a játékosok olyan módon játszhatják alkalmazáson belüli vásárlások nélkül is, ami észszerűen elvárható, illetve megfelelő „játék-élményt” nyújt. Azon kereskedelmi gyakorlatok, melyek a játék kritikus pontjain a játékost ún. mikrovásárlásokra (alacsony összegű vásárlásokra) hívják fel, agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Ha pedig egy játék szerencsejáték elemeket is tartalmaz (pl. szerencsekerék, zsákmánydoboz stb.), azokat szintén világos és megkülönböztethető módon fel kell tüntetni annak magyarázatával együtt, hogy milyen valószínűséggel kaphat a játékos egy-egy (véletlenszerű) elemet.

A Bizottság Közleményében külön cím alatt említi meg a ,,consumer lock-in” jelenségét, vagyis a fogyasztók szolgáltatók közötti váltásának nehézségét és a váltás lehetőségének korlátozását, ami a digitális eszközök korlátozott interoperabilitásából fakad. A Bizottság rámutat, hogy a UCP Irányelv azon fordulata, mely az agresszív kereskedelmi gyakorlat megállapításakor figyelembe veendő szempontok egyikét tartalmazza, akár az ilyen esetekben is alkalmazható. Eszerint agresszív gyakorlatnak minősülhet bármely súlyos vagy aránytalan (nem szerződéses) akadály, amelyet a kereskedő támaszt, amikor a fogyasztó egy másik termékhez vagy másik kereskedőhöz való áttérésnek a jogát kívánná gyakorolni. A fogyasztóknak a digitális eszközök, termékek más eszközökkel való kompatibilitásáról való megfelelő előzetes tájékoztatással ugyanakkor meg lehet előzni az ilyen és hasonlatos jogsértéseket is. Habár a consumer lock-in, tehát a fogyasztók „röghöz kötése”, mint jelenség először került bele a Közleménybe, a Bizottság már korábban is foglalkozott vele a Digital Markets Act és Digital Content Directive kapcsán.

Hazai tapasztalatok

„Fontos megjegyezni, hogy a hazai jogalkalmazó, a GVH gyakorlata előremutató abban a tekintetben, hogy számos olyan döntést hozott már, melyekben az Omnibusz Irányelv átültetése nyomán 2022. május 28-ától feketelistás tényállásként minősülő magatartásokat is vizsgált a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között. Ilyen például a napokban született Viagogo döntésben vizsgált automatikus jegyértékesítéssel kapcsolatos gyakorlat vagy a Hermina Bau ügyben értékelt fogyasztói vélemények moderálásával kapcsolatos magatartás is. Ezen, és a fent ismertetett digitális szektorban megvalósított kereskedelmi gyakorlatok fogyasztóvédelmi megfelelés szempontjából történő értékelése a Közleménybe iktatott új fejezetek segítségével várhatóan könnyebb lesz majd, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ügyfeleknek könnyebb dolguk lesz megfelelni a szigorúbb elvárásoknak. Amennyiben azonban beteljesülnek reményeink és az EU célkitűzésével egyezően egységesül az UCP Irányelv értelmezése a gyakorlatban, úgy a Közlemény megfelelő ismerete mind a hazai, mind a több tagállamban jelenlévő vállalkozásoknak segítséget nyújthat az önkéntes jogkövetéshez, ami egyben az egyre nagyobb összegű fogyasztóvédelmi bírságok elkerülését is jelentheti.” zárta gondolatait Kocsis Márton.

A fenti témáról beszélgetett Kocsis Márton a Millásreggeli műsorában:

Szerzők: dr. Pirskin Boglárka a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelemmel foglalkozó ügyvédje, dr. Pintér Anna a CERHA HEMPEL ügyvédjelöltje és dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője

The post Árcsökkentés, akciók, online kereskedelem, digitális gazdaság? Hogyan feleljünk meg? Frissültek a fogyasztóvédelmi Irányelvekkel kapcsolatos bizottsági iránymutatások appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Egy „söprögetéssel” kezdődött

Az ellenőrzés formája a GVH és az uniós fogyasztóvédelmi együttműködésben résztvevő más hatóságok gyakorlatában bevett gyors eszköz, az úgynevezett „sweep” volt, mely nem egy piac elemzést vagy versenyfelügyeleti eljárást takar, hanem egy annál sokkal gyorsabb és rugalmasabb „akciót”, melynek a végén a GVH közzéteszi az ellenőrzés tapasztalatait ajánlás formájában. A „sweep” esetén az sem ritka, hogy az, egy Európai Bizottság által koordinált „nagyobb”, összehangolt akcióba illeszkedik, ilyen esetben az ellenőrzésben számos fogyasztóvédelmi hatóság vesz részt Európa szerte.

A GVH arra tekintettel kezdett „sweep”-be, hogy a járvány alatt megnövekedett kereslet eredményezte élénk fogyasztói érdeklődés következtében előálló piaci helyzetben jobban tudja védeni a fogyasztók jogait, aminek csorbítása akár tisztességtelen versenyelőnyhöz is vezethet. A GVH közleményében felhívja az érintett oldalak figyelmét, hogy a vásárlói vélemények torz megjelenítése bizonyos esetekben akár a fogyasztókat megtévesztő, vagy az alapvető szakmai gondosság követelményét sértő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, ami hatósági szankciókkal, adott esetben súlyos versenyfelügyeleti bírsággal is járhat. Ennek megelőzése érdekében a GVH külön figyelmeztet a gyakran előforduló problémákra.

Hogyan születik az értékelés?

Ilyen fogyasztóvédelmi probléma például a GVH közleménye szerint, hogy a platformok többségén nem derül ki a felhasználók számára, hogy az értékelés milyen szempontok mentén és milyen módszertannal történik. Gyakran az sem egyértelmű, hogy az adott pontszám hány véleményen alapul, vagyis a vállalkozás (de méginkább az általa alkalmazott algoritmus) hány valós fogyasztó véleményét veszi, vagy éppen nem veszi figyelembe. Ritkán, de előfordul, hogy egy-egy cég rendelkezik már értékelési módszertant tartalmazó szabályzattal, de ilyenkor annak tartalma nincs összhangban a tényleges értékelési folyamattal. Az esetek többségében magának a platformnak az értékelésére egyáltalán nincs mód, a szöveges formájú vélemények gyakran meg sem jelennek, és az sem egyértelmű, hogy azok milyen módon épülnek be az értékelési folyamatokba. Egyes esetekben pedig a vásárlók akár utólag is módosíthatják a már leadott véleményeiket, amely megkérdőjelezi a befolyástól való mentességet. Ezen túl gyakorta nincs megfelelő tájékoztatás arról, hogy az oldal alkalmaz-e moderálást – azaz az értékelést esetleg utólag módosítja vagy törli-e –, valamint ha igen, azt milyen elvek és szempontok mentén teszi. Ezen felül ismertté vált a GVH előtt olyan eset is, amikor a leadott értékelés egyáltalán nem jelent meg az értékelt étterem mellett. A fenti esetek – azon túl, hogy fogyasztóvédelmi jogsértést valósíthatnak meg – torzíthatják a piaci versenyt azáltal, hogy a tisztességes eszközökkel működő szereplők számára indokolatlan versenyhátrányt jelenthetnek.

A GVH ajánlásokkal próbál segíteni a vállalkozásoknak

A jogszerű és átlátható vásárlói vélemények, értékelések megjelenítése érdekében a versenyhivatal ajánlásokkal segíti az érintett vállalkozásokat, amelyekből a legfontosabbak az alábbiakban olvashatók.

Fontos, hogy a vállalkozások könnyen megtalálható módon tegyenek közzé érthető értékelési- és moderálási szabályzatot, mely leírja, hogy milyen szempontok szerint és milyen módszertan alapján jelennek meg az értékelések. Lényeges, hogy ez a szabályzat azt is tartalmazza, hogy az oldal moderálja-e a beküldött véleményeket, és ha igen, azt hogyan és milyen feltételek mentén. Ezen kívül az értékelő rendszer szempontjai is legyenek előre megismerhetők (pontosan mire vonatkoznak az értékelések), illetve az is legyen nyilvánvaló, ha az oldal nem az összes szempont szerinti összes értékelést használja fel a vásárlói értékelésekhez. Így például azt is mindenképpen fel kell tüntetni, ha egy platform üzletfejlesztési célból csak saját magának gyűjt adatot a vásárlói megelégedettségről. A GVH ajánlásai között szerepel ezenkívül, hogy a vállalkozások a fogyasztók figyelmét aktívan hívják fel az értékelés lehetőségére (pl. visszaigazoló e-mail, push üzenet), továbbá arra is, ha az értékelésnek valamilyen (pl. időbeli) korlátja van.

Végül, de nem utolsósorban a GVH kiemelten javasolja azt is, hogy az oldalak egyaránt vegyék figyelembe a pozitív és negatív fogyasztói értékeléseket. Emellett előre kell jelezni azt is, ha nem minden releváns vélemény kerül közzétételre, és ebben az esetben ennek az okáról is szükséges a fogyasztókat objektív módon tájékoztatni.

Büntetett már a GVH komment-törlésért

A GVH ajánlásaira – habár azokat jogi kötőerővel nem bírnak – mindenképpen érdemes figyelemmel lennie minden vállalkozásnak, amely az oldalán vásárlói értékeléseket jelenít meg, ugyanis ilyen esetekkel kapcsolatban korábban már bírságolt a GVH. A Hermina ügyben a hatóság például 3,5 millió forintos bírságot szabott ki a lakóparkban lakásokat forgalmazó vállalkozásra, mivel az (más jogsértő magatartások mellett) jogszerűtlenül – moderálási szabályok vagy más útmutató nélkül – törölte közösségi oldalairól a kedvezőtlen bejegyzéseket, és kizárólag a tetszésnyilvánításokat hagyta megjelenni. A hatóság határozatában hangsúlyozta, hogy a vélemények moderálása önmagában nem minősül tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak, amennyiben objektív, hozzáférhető és a jogszabályoknak való megfelelést biztosító szabályzaton alapul. A negatív hozzászólások egyoldalú törlése azonban rontja a fogyasztók tájékozottságát, így jogsértő módon torzíthatja a vásárlói döntéshozatalt. A Hermina ügyben kiszabott bírság ugyan nem tűnik magasnak, mégis érdemes komolyan venni a GVH-t, ugyanis a vállalkozásra a törvényi maximumot, előző évi nettó árbevételének 10%-át szabta ki. Könnyen belátható, hogy egy nagyobb platform esetében akár százmilliós, milliárdos bírságok is várhatóak.

Európai szinten is kezelik a kérdést

A fogyasztói értékelések megjelenítéséről EU-s szinten is rendelkeznek. A New Deal for Consumers irányelvcsomag szintén előírja a vásárlói vélemények megjelenítésének módjáról szóló tájékoztatást, amibe beletartozik például az is, hogy a kereskedő biztosítja-e és hogyan, hogy a közzétett értékelések olyan fogyasztóktól származnak, akik a terméket ténylegesen használták vagy megvásárolták. A vállalkozásoknak tehát ezt a körülményt is érdemes belefoglalniuk értékelési- és moderálási szabályzatukba, ugyanis a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat szabályozó jogszabályok (UCP Irányelv és annak magyar megfelelője) úgynevezett „feketelistája” 2022. május 28-tól már ezzel a magatartással is bővül. Röviden: ha egy vállalkozás olyan fogyasztók véleményét illeszti be az értékelési rendszerébe, akik adott terméket / szolgáltatást nem használták, minden további körülményre tekintet nélkül megsérti a fogyasztóvédelmi szabályokat.

Elmondható tehát, hogy érdemes alapos jogi auditnak alávetni minden e-kereskedelemben tevékenykedő cég – és nemcsak az ételrendeléssel foglalkozó vállalkozások – fogyasztói értékelési rendszerét annak érdekében, hogy a várhatóan egyre szigorúbb hatósági elvárásoknak meg tudjanak felelni. A megfelelés ezesetben is igen kifizetődő lehet, hiszen elenyésző erőforrás ráfordításával lehet elkerülni a sok százmilliós, adott esetben milliárdos jövőbeni bírságokat.

Szerzők: dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője és dr. Pintér Anna

The post Vásárlói értékelések: törölhetjük-e az „egycsillagot”? Ételkiszállítók oldalait vizsgálta a GVH appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Csak most, csak nálunk, csak ennyiért! Vagy mégsem?

Miként arról már korábban is részletesen írtak a szakértők, a valótlan árkedvezményekre hivatkozni eddig is tilos volt, 2022 májusától azonban – egységesen az egész EU-ban – még szigorúbb szabályok fognak vonatkozni az „árcsökkentés” kommunikációjára a fogyasztók felé. Amit a jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozás csinált, azt azonban már eddig is „üldözte” a fogyasztóvédelmi területen mind szigorúbbá váló GVH: az Ékszer TV adásában pl. egy ún. „kéztisztító csomag” eredeti áraként 60 000 forintot tüntettek fel, a GVH vizsgálata azonban feltárta, hogy a valóságban ennyiért sosem értékesítették ezeket a termékeket.

Miért gond ez, hiszen a fogyasztó nem fizetett többet a termékért, mint amennyit a kedvezmény feltüntetése nélkül is fizetett volna – kérdezhetik sokan. A CERHA HEMPEL szakértője, dr. Kocsis Márton felhívja rá a figyelmet: egy magas, de valótlan árkedvezmény, amit egy fiktív kiinduló ár segítségével lehet bemutatni, olyan ügyleti döntésre (valójában nem kívánt vásárlásra) késztetheti a fogyasztót, amit a valótlan kedvezmény (tehát a hamis „eredeti ár”) hiányában talán nem hozott volna meg. A fogyasztóvédelmi jog ezért szigorúan tiltja az ilyen gyakorlatokat. Az ügyvéd tanácsa tehát ez: mindig csak olyan árakat szabad a reklámokban, hirdetésekben feltüntetni, amiket valóban alkalmaztunk is már a múltban.

Siess, mert elfogy! Valóban?

A GVH azt is megállapította, hogy az Ékszer TV című műsor gyártója ún. agresszív kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, amikor valótlan állításokkal sürgette a fogyasztóit, mielőbb vásároljanak, minél előbb (akár helyettesítő termékek felkutatását megelőzően) döntsenek az általa kínált termékek mellett. A műsorban elhangzott a GVH közlemény szerint például az is, hogy „Hiánycikk Európában, mi is a lehetetlennel küzdünk.” Ez az állítás utóbbi valótlannak bizonyult: a GVH vizsgálata felderítette – Kocsis Márton feltételezése szerint a beszerzési árak elemzése és a beszállítók megkeresése útján – hogy a marasztalt vállalkozás valójában a teljes járványhullám alatt azonos feltételekkel tudta beszerezni a termékeket, amiket ennek ellenére folyamatosan „utolsó darabokként” hirdetett.

Az agresszív kereskedelmi gyakorlatok az uniós fogyasztóvédelmi jog alapján szinte a legsúlyosabb jogsértéseknek minősülnek – mutat rá a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportvezetője. Emlékeztetőül: többek között ilyen agresszív kereskedelmi gyakorlat miatt kapott 2,5 milliárd forintos bírságot a Booking.com a GVH-tól. A szállásfoglaló óriás ugyanis olyan módon hirdette szobáit, ami a fogyasztók sürgetésével („siess, utolsó darab ezen az áron!”) torzította az ügyleti döntésüket.

Mire érdemes figyelni tehát?

Dr. Kocsis Márton kiemeli, hogy mind az árkedvezmények, mind a készletinformáció fogyasztók felé történő kommunikációja megvalósítható jogszerű módon is. Arra kell ügyelni, hogy mind az állítások valóságtartalma (tehát milyen korábbi árat alkalmazott a vállalkozás a reklámot megelőzően, illetve milyen készletekkel rendelkezik), mind az üzenetek megjelenítése, kreatívja (vizualizáció, hang és fényhatások, betűszín és méret stb.) megfeleljen a hatályos fogyasztóvédelmi jogi előírásoknak. E körben célszerű szakértő segítségét igénybe venni, ugyanis az lényegesen kisebb költséggel jár, mint egy utólagos GVH vizsgálat és esetleges bírság.

Érdekesség, hogy a GVH annak ellenére szüntette meg az Ékszer TV műsorának otthont adó ATV ellen az eljárást, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény alapján a „kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő okból eredő jogsértésért az is felel, aki a kereskedelmi kommunikációt az arra alkalmas eszközök segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében a kereskedelmi kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt.” A műsorszolgáltató vállalkozások, illetve marketing ügynökségek a szigorú felelősségi szabályok alól csak akkor mentesülhetnek, ha tudják igazolni, hogy mindenben a megbízó (reklámozó, gyártó, kereskedő stb.) utasításai szerint jártak el. Érdemes tehát a reklámszakmában ott is jogi segítséget kérni, ahol mi magunk csak mint reklámipari szolgáltató járunk el.

Ugyan a GVH döntésének indokolása a nyilvánosság számára még nem érhető el, abból nyilván további tanulságok is kiolvashatóak lesznek majd a reklámozó vállalkozások számára, zárta a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportvezetője.

Szerző: dr. Kocsis Márton

The post „Maszk gyorsan érdekel?” – Újabb valótlan és agresszív reklámokra csapott le a GVH az egészségügyi termékek piacán appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

A gyermekeknek szánt reklám közzététele önmagában nem tilos, ugyanakkor arra ügyelni kell, hogy a reklám nem szólíthatja meg, motiválhatja közvetlenül a gyermeket adott termék vagy szolgáltatás megvásárlására/ igénybevételére. Szintén tilos a gyerekeket arra buzdítani, hogy győzzék meg szüleiket, hogy vásárolják meg számunkra a reklámozott terméket. Alapvető elvárás tehát, hogy a gyerekreklámokban kerülni kell a szerezd meg / gyűjtsd össze / keresd / vedd meg, vagy hasonló kifejezések alkalmazását. A fenti szabályokat be nem tartó gyerekreklámok a törvény értelmében annak vizsgálata nélkül minősülnek jogsértőnek, hogy az eljáró hatóság (legtöbb esetben a GVH) értékelné, hogy a reklám milyen szerepet játszhatott a gyermek (vagy szülője) vásárlási döntésében. Ezen – úgynevezett feketelistás – törvényi tényállás értelmében a 14 év alatti személyek minősülnek gyermekkorúnak, de a GVH a 14 és 18 év alatti korosztályt is sérülékeny, a reklámok befolyására különösen fogékony fogyasztói körnek tekinti és szigorúbb mércét alkalmaz a nekik szóló reklámok értékelésekor.

A Bayer Hungária Kft., a WALMARK Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Béres Gyógyszergyár Zrt.  vállalkozásokkal szemben összesen 78 millió Ft bírsággal végződő eljárásokban a GVH a vállalkozások által gyártott, ajándéktárgyakkal összecsomagolt gyermekvitaminokat (Actival Kid, Marslakócska, Supradyn Kids) népszerűsítő egyes reklámokat találta jogsértőnek. A vizsgált reklámokat gyermek csatornákon sugározták; a hirdetések felszólító módú, tegeződő kifejezéseket használtak és azok képi világa is alkalmas volt a gyermekek figyelmének felkeltésére. Ezen szempontok együttes értékeléséből a GVH arra jutott, hogy a reklám a gyermekkorúakat közvetlenül igyekezett motiválni a vitaminok és a hozzá tartozó ajándékok megszerzésére.

A fenti ügyek lezárásával közel egyidőben, 2020 év elején a GVH közzétette a gyermeknek szóló reklámokkal kapcsolatos iránymutatását. A szakmai anyag célja, hogy a piaci szereplőknek elmagyarázza, hogy a GVH milyen körülményeket vesz figyelembe mikor azt vizsgálja, hogy egy adott reklám gyermekkorúakat célzott-e, vagy elérte-e a gyerekeket. Ez ugyanis a jogsértés megállapításának egyik feltétele. Az iránymutatás arra is kitér, hogy milyen szempontokat vizsgál a GVH, amikor azt értékeli, hogy a reklám tartalmazott-e közvetlen felszólítását adott termék megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére. Ez utóbbi körülményt a GVH-nak szintén bizonyítania kell a jogsértés megállapításához. A gyermekeket célzó reklámokat megjelenésük előtt érdemes reklámjogban járatos szakemberrel véleményeztetni a megjelenéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi kockázatok csökkentése érdekében. A véleményezési eljárás során nyújtott jogi tanácsadás segíthet eligazodni a reklámozónak abban, hogy a tervezet marketing kommunikációk megfelelnek-e a gyermekreklámokra vonatkozó összetett törvényi feltételeknek, a GVH esetjogának és iránymutatásának.

A GVH legutóbb a Bongo ügyben állapította meg, hogy a Global AQA Pty Ltd. nevű, Ausztráliában bejegyzett vállalkozás jogsértő módon, közvetlenül szólította fel a kamasz korosztály tagjait, hogy vegyék igénybe az eljárás során vizsgált „Ask Bongo” fantázianevű kérdezz-felek játékot. A GVH megállapította a döntésében, hogy a Bongo szolgáltatást olyan csatornákon (Középsuli Youtube sorozat, Tik Tokon és Instagramon közzétett influenszer hirdetések stb.) népszerűsítették, mely a kamasz korosztályhoz könnyen eljuthatott. A vloggerek és influenszerek által közzétett tartalmak különösen meggyőzőek, hatásosak lehetnek adott szolgáltatás népszerűsítésére a kamasz korosztályban. A GVH megfogalmazta azt is, milyen elvárásokat támaszt a vállalkozásokkal szemben annak megakadályozására, hogy adott szolgálatás közvetlen igénybevételét célzó reklámok ne jussanak el gyermekhez (pl Youtubeon targetálás, gyermekcsatornák kizárása). A vizsgált hirdetések a közvetlen felszólításnak minősülő „swipe up”, „küldd el” kifejezéseket tartalmazták, melyek a kamaszokat arra motiválták, hogy kérdéseket tegyenek fel Bongonak (emelt díjas) SMS-en keresztül, miközben még személyes adataikat is megküldték az üzemeltetőnek. A Bongot népszerűsítő influenszer hirdetésekkel még az is probléma volt, hogy – ellentétben a GVH által elvártakkal – nem derült ki a posztokból, hogy a véleményvezér ellenszolgáltatás fejében népszerűsíti a játékot. A hirdetések nem tartalmazták a szolgáltatás árát és az adatok kezelésének legfontosabb jellemzőit sem, melyek a játékban történő részvétellel kapcsolatos döntés meghozatalában fontos szempontot kellett volna, hogy játszanak.

Az eljárásban vizsgált influenszer hirdetések esetén a gyermekreklámokkal, valamint a szerkesztői tartalomnak álcázott reklámmal kapcsolatos jogsértések tekintetében nem csak a Global AQA Pty Ltd. felelősségét állapította meg a GVH, hanem a posztok közvetítésében, kidolgozásában és megvalósításában résztvevő marketing ügynökségekét is. A törvény rendelkezései szerint a reklámok kialakításában, megjelentetésében közreműködő vállalkozások (ügynökségek) felelőssége akkor állapítható meg, ha a reklám megjelenítése önmagában is jogsértő. Mentesülhet a felelősség alól az ügynökség, ha bizonyítani tudja, hogy mindenben csak a megrendelő (reklámozó) utasításait követte. A GVH a marketing ügynökségek felelősségét azért is látta megállapíthatónak, mert az ügynökségeknek lehetőségük lett volna a gyermekhez eljutatott tartalmak, felhívások szűrésére, hiszen ők választották ki az influenszereket, a megjelenési csatornákat, velük egyezették a posztok/ videók tartalmát/ grafikai megjelenítését. Jelen ügyben az ügynökségek ugyanakkor mégsem tettek a tartalmak szűrésére vonatkozó lépéseket. Az eljárás alá vont hat marketingügynökség közül négy vállalkozást marasztalt el a GVH és kötelezte a vállalkozásokat, hogy dolgozzanak ki megfelelési szabályzatokat a jövőbeni jogsértések elkerülése végett.

Az egyik vállalkozás, mellyel szemben a GVH az eljárást megszüntette ügyvédi irodánk tanácsai nyomán a vizsgálati jelentésre adott észrevételeiben rámutatott arra, hogy a jelentésben bemutatott influenszer hirdetések nem köthetőek a vállalkozásához, ezért a jogsértésért nem vonható felelősségre a GVH rendelkezésére álló adatok alapján. A GVH egyetértett ügyfelünk érvelésével és vele szemben megszüntette az eljárást. Amennyiben tehát vállalkozásával szemben a GVH már eljárást folytat, akkor is javasoljuk, hogy legalább az ügy lezárásához közel forduljon szakemberhez, hogy a bizonyítékok hiányosságaira, vagy egyéb vállalkozása számára kedvező tények/ körülményekre figyelembevételére rá lehessen irányítani a GVH figyelmét. Fentiekkel kapcsolatban fontos tehát látni, hogy a GVH kiemelten vizsgálja a marketing ügynökségeket, és cselekvő, aktív magatartását vár el tőlük a fogyasztóvédelmi jogsértések elkerülése érdekében. Minden ügynökségnek tehát kiemelt erőfeszítéseket kell tennie, hogy reklámjaik nemcsak a törvény betűjének, de a GVH esetjogának is megfeleljenek. Ebben irodánk versenyjogi csoportjának szakértői örömmel állnak rendelkezésükre.

Szerző: dr. Priskin Boglárka

The post A GVH szemmel tartja a gyerekreklámokat appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

A GVH nyilatkozata szerint a konzultáció célja, hogy feltárják az építőipari szektorban tapasztalható áremelkedés okait, valamint, hogy minél alaposabban feltérképezzék az iparágban felmerülő esetleges versenyjogi problémákat. Mivel az utóbbi időben jelentősen erősödött a kereslet az építkezésekhez szükséges alapanyagok iránt, áremelkedés figyelhető meg e termékeknél. Ez önmagában természetes piaci folyamat, ami a kereslet-kínálat közgazdasági összefüggései nyomán jogszerűen előállhat; ugyanakkor – értésünk szerint – az áremelkedés mértéke felkeltette a versenyhatóság gyanúját, olyannyira, hogy a Versenyhivatalon belül mostanra egy külön vizsgálói csoportot is létrehoztak az építőipari ágazatot érintő esetleges versenyproblémák kezelésére.

A Versenyhivatal kiemelte, hogy a jövőben és most is jelentős erőfeszítésekre törekszik annak érdekében, hogy biztosítsa a tiszta versenyt az építőipari alapanyagok piacán, hogy ezáltal a lehető legteljesebben érvényesülhessenek a lakásfelújítási támogatások, a családok otthonteremtési kedvezményei és az új lakásépítéseket ösztönző kormányzati lépések kedvező hatásai.

A GVH egyébként tavaly ősszel indított versenyfelügyeleti eljárást feltételezett gazdasági erőfölénnyel való visszaélés okán, a hazai cementpiac három legjelentősebb szereplőjével szemben, mely eljárás jelenleg is folyamatban van.

Ezen kívül a GVH az elmúlt évben hatósági eljárásnak nem minősülő előzetes vizsgálódást is folytatott már más építőipari alapanyagok (például tégla, tetőcserép, szigetelő- és burkolóanyagok, nyílászárók) piacán. A GVH friss sajtóközleménye szerint a Hivatal az építőipari termékek értékesítési rendszerével kapcsolatban előzetesen azt találta, hogy a külföldi kitettség mellett az oligopol piacszerkezet is jellemzi a magyar építőipari piacot bizonyos alapanyagok tekintetében. Ugyanakkor arról nem adott hírt egyelőre a hatóság, hogy ezeket az általános jellemzőket mennyiben tekinti versenyproblémának.

 A GVH lépése, miszerint piaci konzultációt kezdeményez az adott piacon működő vállalkozásokat összefogó érdekképviseleti szervvel, távolról sem mondható szokványosnak. Nem csak annál fogva, hogy ez a ,,módszer” a Versenyhivatal által ez idáig nem került alkalmazásra, és – ugyan az angol versenyhatóság alkalmaz némileg hasonló eszközöket – így nem része a magyar versenyjogi joggyakorlatnak; hanem azért is, mert az ún. piaci konzultáció intézményét a magyar versenytörvény nem is ismeri, az ott szabályozott eljárások egyikében sem illeszthető bele. Tehát az ÉVOSZ ügyben a GVH egy újonnan kialakított, magyar gyakorlatban precedens nélküli eljárást alkalmaz feltehetőleg annak érdekében, hogy a KKV-kat tömörítő szervezet a lényegesen erőforrás-igényesebb, és súlyosabb szankciókkal végződő versenyfelügyeleti eljárás helyett könnyebben tudjon piaci korrekciós intézkedéseket tenni. Ezen intézmény gyakorlatba történő beemelésével a GVH elhagyva jogalkalmazói pozícióját a versenyfolyamatok alakítójaként lép fel a piacon. Ennek megannyi lehetséges oka közül valószínűnek látszik az az indok, hogy az ÉVOSZ jelzése nagyszámban érinthet kis- és középvállalkozásokat, illetve azok árképzési gyakorlatát, és a GVH nem kívánja a kisebb vállalkozásokat egyesével versenyfelügyeleti eljárással terhelni, ha az nem feltétlenül szükséges, és a verseny védelme e módon is biztosítható. Ugyanakkor így a „vizsgálódásba” bevont vállalkozásokat a szigorú törvényi garanciák sem védik, amik a GVH kezét valamelyest megkötik a formalizáltabb hatósági eljárásban. Mindenesetre a piaci konzultáció során legalább bírsággal egyelőre nem kell számolniuk az érintetteknek: azt a GVH csak versenyfelügyeleti eljárásban szabhat ki.

A piaci konzultáció szabályozatlanságából kifolyólag annak folyamata, illetve jellege számunkra nem ismert, így arra nézve, hogy mi várható a konzultációtól nem tudunk előrejelzésekkel szolgálni; viszont pont ez az egyedisége teszi az ÉVOSZ ügyet különösen érdekessé. Remélhetőleg a konzultáció lezárultával világossá teszi a Versenyhivatal, hogy miként tekint az új intézményre: a versenyfelügyeleti vizsgálat egy előlépcsőjeként, vagy egy teljesen újszerű és önálló eljárásfajtaként, mely esetleg a versenyfelügyeleti eljárást is helyettesítheti. Utóbbi esetben – valószínűleg – a versenytörvény módosításara is szükség lehet majd a jövőben, hiszen a GVH valamennyi eljárástípusát, fellépési lehetőségét jelenleg a versenytörvény szabályozza. 

A konzultációhoz, illetve az előzetes vizsgálódáshoz hasonlóan a vizsgálói csoport megalakítása is példa – így formális keretek – nélküli. Feltehető célja ellenben a vállalkozásokra nézve kevésbé mondható ,,barátinak” a Versenyhivatal közleménye alapján. A vizsgálói csoport mandátuma ugyanis az, hogy ,, feldolgozza a kartellre vonatkozó panaszokat és piaci jelzéseket.” A GVH immár nyíltan, és részben – amennyiben panaszos vagy bejelentéses eljárás nem folyik – informális keretek között kartellt keres az építőipari alapanyagok piacán, és nem titkolja, hogy szándékában áll később versenyfelügyeleti eljárás alá vonni a nagyobb, alapanyagpiacot ellátó vállalkozásokat. Érdemes tehát az ilyen vállalkozásoknak alapos „önvizsgálatot” tartani, amennyiben nem akarják megégetni magukat a GVH előtt: az engedékenységi politika keretében „önfeljelentő” cégek akár teljes bírságelengedésben is részesülhetnek.

Valószínűleg csak évek múltán derül ki, hogy a Versenyhivatalnak sikerül-e ezen új módszerekkel felgöngyölítenie a feltételezése szerinti versenyellenes magatartásokat és piaci torzulásokat, amennyiben az áremelkedések mögött nem csupán tiszta piaci folyamatok állnának a koronavírus-járvány következtében.

Az üggyel kapcsolatban érdekesség még, hogy amennyiben az ÉVOSZ-szal folytatott piaci konzultáció, illetve az azt esetlegesen követő versenyfelügyeleti eljárások eredményeképpen versenyjogi jogsértést tárna fel a Versenyhivatal, úgy az valószínűsíthetően számos vállalkozás gyakorlatát érintené, valamint számos egyéni károsult előtt nyitná meg az egyéni magánjogi jogérvényesítés lehetőségét. Többek között e témakört járja részletesen körül Dr. Polauf Tamás, a CERHA HEMPEL managing partnere által szerkesztett, és a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Versenyjogi kártérítési perek című könyv, melynek szerzői között tudható jelen cikk szerzői is, Dr. Fenyőházi András, a CERHA HEMPEL Construction csoportjának vezetője és Dr. Kocsis Márton a Versenyjogi csoport vezetője. Irodánk nagy jártassággal rendelkezik a kartellek során kárt szenvedett vállalkozások igényérvényesítése kapcsán, így e körben örömmel állunk ügyfeleink rendelkezésére, hogy elszenvedett kárukat érvényesíteni tudják a versenyjogot megsértő beszállítóikkal, vagy vevőikkel szemben.

Szerzők: dr. Fenyőházi András és dr. Kocsis Márton

The post A Versenyhivatal rendhagyó módon keres kartellt az építőipari termékek piacán appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Miért számít, hogy mit csinál az Apple?

Az Apple az ún. digitális kapuőrök (,,gatekeeper”) egyike, amelyek jelentősége hatalmas az online világban és az elektronikus kereskedelemben. A kapuőrök olyan oldalak/funkciók üzemeltetői, amelyek közvetítői szerepet töltenek be felhasználó és felhasználó, fogyasztó és vállalkozás között, lehetővé téve közöttük a kapcsolatot. Kapuőr minőség az internet több szintjén is előfordulhat, ilyen lehet például a tárhely-szolgáltatás (pl. Facebook, aminek felületén a vállalkozások hirdetései és tartalmai elérik a fogyasztókat), a keresőszolgáltatás (pl. Google, ahol az üzletek honlapjai kikereshetőek), vagy olyan virtuális bolt üzemeltetése, ahol alkalmazások vásárolhatóak (pl. Apple).

Kezdetben az internet szabadsága (szabályozatlansága és ellenőrizetlensége) – megannyi előnye mellett – teret engedett a kapuőröknek arra, hogy megkötések nélkül alakítsák ki működésüket és szolgáltatásaik igénybevételének szabályait, ezzel egyúttal tered engedve a potenciális jogsértéseknek, illetve a ,,szabályozás privatizációjának”. Az elmúlt időszakban azonban mind nemzeti és nemzetközi színtéren megjelent az igény, hogy a hivatalos szervek visszavegyék a magán techcégektól a szabályozói szerepet, annak érdekében, hogy az internetet és az ott történő tevékenységeket szabályozottabbá, átláthatóbbá, és összességében tisztességesebbé, jogszerűbbé tegyék.

Jogalkotási szinten ennek a törekvésnek a leképződése a Digital Service Act-et és Digital Market Act-et magában foglaló uniós jogalkotási csomag. Többek között e cél vezérelte a tartalomszolgáltatók felelősségi szabályaink elfogadását az EU-s szerzői jogi reform során is.

Versenyjogi szempontból a kapuőrökkel kapcsolatban a fő probléma akkor merül fel, amikor a gatekeeperek maguk is elindulnak versenyzőként olyan piactereken, amelyekhez ők maguk szolgáltatnak hozzáférést a velük és egymással versengő vállalkozásoknak (ez történt például, amikor az Apple Music megjelent az App Store-on). A kockázat abban áll, hogy e nagy cégek piaci és tárgyalási pozíciójuknál fogva eleve olyan helyzetben vannak, hogy képesek a piacterek szabályait úgy alakítani, hogy aztán ők kerülhessenek ki a versenyben győztesként. Ezt a legújabb szakirodalom az erőfölénnyel való visszaélés egyik esetének tekinti, melyet az európai versenyjogi jogszabályok világosan tiltanak.

Az App Store ügy

Lényegében ezt tervezi megállapítani az Európai Bizottság az Apple-lel szemben folytatott vizsgálata során tett előzetes állásfoglalásában. A Bizottság szerint a cég versenykorlátozó módon alakította ki az App Store (az Apple alkalmazásboltja) szabályait.

A vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az Apple vásárlókat magas márkahűség jellemzi, így a szoftverfejlesztőknek, akik iPhone-on és iPad-en használható alkalmazásokat szeretnének értékesíteni az Apple saját alkalmazásai mellett, reálisan nincs más lehetősége, minthogy az App Store-on belül terjesszék alkalmazásaikat. Az App Store felhasználási feltételeit azonban az Apple egyedül határozza meg. Ilyen egyoldalúan megállapított kitétel, hogy az alkalmazásboltból letöltött alkalmazásokon keresztül történő vásárlások (pl. havi előfizetések) kizárólag az Apple saját alkalmazáson belüli fizetési rendszerén keresztül történhetnek, ennek használatáért ellenben az Apple a vásárlás 30%-át jutalékként felszámítja; miközben például saját Apple Music alkalmazására ez nem vonatkozik. Ezt a költséget el nem bíró versenytárs szoftverfejlesztő cégek (pl. a Spotify) elméletben választhatják ugyan az alkalmazáson kívüli értékesítést is (pl. ha a feliratkozás, előfizetés csak a webes honlapjukon keresztül lehetséges, de a telefonos alkalmazásban nem), azonban az Apple következetesen tiltja a szoftvercégeknek, hogy az amúgy is Apple-lojális fogyasztókat az alternatív vásárlási lehetőségekről tájékoztassák.

Spotify vs Apple Music

A Spotify évek óta küzd az Apple gyakorlata ellen, még kampányt is indított, ahol többek között közzétett egy listát az Apple – véleménye szerint – tisztességtelen lépéseiről. Ezt követően az Apple-lel szembeni vizsgálat során formális panaszt is benyújtott a Bizottsághoz, mely alapján, valamint egy e-könyv és hangoskönyv forgalmazó panasza alapján (akinek az Apple szintén versenytársa a könyvpiacon) továbbfolyik az eljárás. A Bizottság említett állásfoglalása a zenehallgató alkalmazások, és így a Spotify-Apple közötti verseny torzítására vonatkozik. Az Apple-nek három hónapja van, hogy előterjessze válaszát a Bizottság részére.

Versenykorlátozás hátrányos hatásai

A fogyasztók olcsóbb lehetőségekről való tájékoztatásának tilalma a kiemelkedően magas jutalékkal együtt nyilvánvalóan az Apple gazdasági érdekét szolgálja, azonban az kérdéses, hogy tekinthető-e ez kapuőrként – és egyben versenytársként – jogos gazdasági érdeknek, hiszen az Apple nem csak az egyik hal a tengerben, hanem az is, aki kialakítja a medret. Más szóval az Apple az alkalmazásboltbeli piaci erőfölényét kihasználva juttatja saját magát tisztességtelen versenyelőnyhöz a zenehallgató alkalmazások piacán. Ez a fajta erőfölényes helyezkedés nem új keletű a nagy techcégek világában, hasonló történt például a Google Shopping ügyben, ahol a Google az általános keresőszolgáltatások piacán gyakorolt erőfölényét felhasználva juttatott versenyelőnyt magának az ár-összehasonlító oldalak piacán, azáltal, hogy Google Shopping-ot, a saját ár-összehasonlító szolgáltatását a versenytárs ár-összehasonlító szolgáltatásokhoz képest kedvezőbben helyezte el és jelenítette meg az általános keresőoldalain.

A Bizottság vizsgálata alapján az Apple az App Store használata feltételeinek kialakításával a saját Apple Music alkalmazásával vetélytárs más zenealkalmazások havi díjának megemelkedését idézte elő, míg az Apple Music díjait alacsonyan tudta tartani; azáltal pedig, hogy kötelezően előírta a saját alkalmazáson belüli fizetési rendszerének használatát a számlázási kommunikáció során gyűjthető adatoktól fosztotta meg a szoftverfejlesztő versenytársakat, torzítva így a versenyt. Végül pedig a magasabb árakkal és a választási lehetőségek korlátozásával a fogyasztói jólét szintjének csökkenését váltotta ki.

Az ügy ismételten megerősíti, hogy szükség van az internet és az elektronikus kereskedelem jogi szabályozottságára, és a jogszerű működés ellenőrzésére, hiszen csak így előzhető meg a fogyasztók és vállalkozások kiszolgáltatottsága az óriás cégeknek, és csak így garantálható az innovációt és fogyasztói jólétet fokozó egyenlő verseny.

Az ügy kimenetelét mindenképpen érdemes lesz nyomon követni, ugyanis tekintettel az Apple birodalom nagyságára akár rekord méretű bírság is születhet. Megjegyezzük ugyanakkor, ezzel kapcsolatban jogosan merülhet fel bennünk, hogy az Apple vajon mennyit képes a bírságból áthárítani márkahű fogyasztóira. Versenyjogi blogunkon tudósítani fogunk az ügy további fejleményeiről, a jövőben is kövesse megjelenő cikkeinket!

Pintér Anna

The post Az Európai Bizottság szerint az Apple saját javára torzítja a versenyt appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.