December 17-én az Európai Bizottság közzétette a szakmai közönség által várva várt, s immár közlemény formáját öltő, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló Irányelv (UCP Irányelv) értelmezéséről szóló dokumentumot. A Bizottság ugyanezen a napon ráadásul közreadott egyéb fogyasztóvédelmi tárgyú Irányelvek (például árfeltüntetési, fogyasztói jogokról szóló Irányelvek) értelmezéséről szóló iránymutatásokat is. Ezen dokumentumok közzététele azért is volt rendkívül aktuális, mert – ahogy korábban már beszámoltunk róla – 2022. május 28-ával, az Omnibusz Irányelv átültetése miatt jelentősen változnak a fogyasztóvédelmi tárgyú nemzeti jogszabályok. A közlemények célja pedig többek között az, hogy az új szabályok értelmezéséhez, valamint a digitális környezetben megvalósuló kereskedelmi gyakorlatok minősítéséhez segítséget nyújtson a jogkeresőknek.
A jelen írásban a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi szakértői, Priskin Boglárka, Pintér Anna és Kocsis Márton ismertetik a UCP Irányelvvel és annak módosításával kapcsolatos Közlemény egyes részeit, míg a többi iránymutatást később majd külön írásokban ismertetjük.
Miért fontos az új Közlemény?
„A napi munkánk során úgy látjuk, az Európai Unió tagállamaiban még mindig nagy különbség érzékelhető a UCP Irányelvet átültető jogszabályok egyes rendelkezéseinek értelmezésében, illetve a szankciók súlyosságában annak ellenére, hogy az Irányelv a maximális harmonizáció elvére épül. Reméljük, hogy a frissített Közlemény, mely tartalmazza a kiadásának napjáig a UCP Irányelv értelmezéséhez kapcsolódó a legújabb európai bírósági esetjogot, illetve néhány tagállami esetet is bemutat, egy jó eszköze lesz annak, hogy a tagállamokban működő hatóságokat segítse az Irányelv (illetve az azt átültető nemzeti jogszabályok) immár valóban egységes értelmezésében” fejtette ki Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL Versenyjogi csoportjának vezetője.
A Közlemény alapvetően a dokumentum 2016-os frissítését követő struktúrát megőrizve taglalja a UCP Irányelv egyéb európai uniós jogszabályokkal kapcsolatos viszonyát (például a GDPR, vagy az alapvető uniós versenyjogi szabályokat tartalmazó EUMSz. 101. és 102. cikke), a UCP Irányelv felépítését (fogalmak, generál klauzula, megtévesztő és agresszív gyakorlatok, fekete lista, szektor specifikus szabályok) követve pedig az egyes rendelkezésekhez kapcsolódó értelmező rendelkezéseket és a legújabb bírói gyakorlatot is bemutatja. A Közlemény a szektorspecifikus szabályokat taglaló részében a Bizottság a 2016-os anyagokhoz képest a digitális gazdaságban előforduló egyes új kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatban is kifejti álláspontját (például keresési eredmények közzététele, influenszer marketing, felhasználói vélemények moderálása, az ún. ,,dark pattern” alkalmazása stb.).
Ügyleti döntés, sötét mintázatok és a fogyasztók megszégyenítése: szigorodó szabályok
„A fogyasztóvédelmi hatóságok adott kereskedelmi gyakorlat jogsértőnek minősítésekor azt vizsgálják, hogy az alkalmas-e arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését torzítsa. Az ügyleti döntés fogalmát eddig is nagyon tágan értelmezték a fogyasztóvédelemmel foglalkozó hatóságok, a Közlemény révén ugyanakkor e szigorú jogértelmezés további megerősítést látszik nyerni. A Bizottság a dokumentumban – ami ugyanakkor nem minősül jogszabálynak, így az nem köti a tagállami hatóságokat, bíróságokat – úgy foglal állást ugyanis, hogy egy online reklámra vagy linkre kattintás, valamint egy internetes felületen történő további böngészés vagy legörgetés is minősülhet ügyleti döntésnek. A dokumentum bár részletesen bemutatja az egyes online térben előforduló kereskedelmi gyakorlatokat, melyek az Irányelv hatálya alá tartoznak, adós maradt annak kimondásával, hogy az internetet használó átlagfogyasztót célzó reklámok esetén a fogyasztók tudatossága magasabb, hiszen megtanulták alkalmazni például az ár-összehasonlító oldalakat, vagy tisztában vannak azzal, hogy egy kattintással elhagyhatják a nekik nem tetsző oldalakat. Ilyen formán meglátásunk szerint az ügyleti döntés ilyen tág értelmezése nincs figyelemmel a megváltozott élethelyzetekre, társadalmi viszonyokra” fejtette ki Priskin Boglárka, a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelemmel foglalkozó ügyvédje.
A Közlemény ugyanakkor a személyre szabott hirdetések kapcsán tesz olyan megállapítást, hogy a digitális környezet sokkal alkalmasabb arra, hogy a vállalkozások az általuk gyűjtött vagy megszerzett adatokból olyan személyre szabott eladást ösztönző technikákat fejlesszenek ki, melyek adott fogyasztó adott élethelyzetére figyelemmel könnyebben manipulálják őt. Olyan adatoknak tehát, melyekből következtetés vonatható le egy-egy fogyasztói csoport sérülékenységére, az eladásösztönző célra történő felhasználása akár agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet.
A sötét mintázatok (ún. ,,dark pattern”) alatt különböző manipulálásra alkalmas módszereket értünk, mellyel például úgy hoznak létre egy felhasználói felület, hogy a felhasználók – a sötét mintázat befolyásoló hatására – olyan lépéseket tegyenek meg, amit különben nem tennének. Ilyen lehet például egy honlap kialakítása akként, hogy a ,,vásárlás” gomb nagyon feltűnően jól látható, de a gomb, amivel vissza lehetne lépni a tranzakciótól, már kevésbé; vagy annak a gyakorlata, hogy a megrendelés folyamatában az igen és a nem válaszgombok elhelyezkedését félúton tudatosan úgy cserélik fel, hogy a felhasználó nagy valószínűséggel félrenyomjon. A Közlemény megemlíti ezen túl az ún. ,,confirmshaming” esetét is, amikor a kereskedő valamilyen módon megszégyeníti a felhasználót, ha nem neki kedvező döntést hoz. Ezen gyakorlatok kapcsán a Közlemény leszögezi, hogy amennyiben azok az ügyleti döntés torzítására alkalmasak adott mintázat sajátosságaira figyelemmel (például megtévesztő vagy sürgető, agresszív) tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Az előre bepipált ,,boxok” kapcsán a Közlemény rögzíti azt is, hogy ha például azok további szolgáltatás igénybevételére irányulnak nem csak az adatvédelmi szabályokat sérthetik meg, hanem az UCP Irányelv rendelkezéseit is.
A Bizottság is felfigyelt a véleményvezérekre, „gamerekre”, és tiltja a röghöz kötést is
„A Bizottság a korábbi anyagaiban eddig nem tárgyalt ,,influenszer marketing” témájában a most megjelent Közleményében világossá teszi, hogy nagyon sok esetben megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek az véleményvezérek terméket/szolgáltatást népszerűsítő tartalmai. A Bizottság kiemeli ugyanis, hogy ahhoz, hogy egy tartalom kereskedelmi aspektussal rendelkezzen, vagyis ,,fizetett hirdetés” legyen, nem szükséges, hogy azért az influenszernek pénzbeli juttatás járjon, hanem az bármilyen ellenszolgáltatás (így még a nem kért ajándékok) esetén is ilyennek minősül. A jogsértés elkerüléséhez feltétlenül szükséges, hogy az influenszer tartalmak kereskedelmi eleme / jellege kellően kiemelkedő módon fel legyen tüntetve, figyelemmel a kontextusra, elhelyezkedésre, időzítésre, hosszúságra, nyelvezetre, célközönségre stb., és hogy mindez minden egyes kereskedelmi kommunikációt tartalmazó tartalomnál érvényesüljön. A Közleményben ugyanakkor számunkra meglepő és talán túl szigorú újdonság, hogy a Bizottság álláspontja szerint az influenszer marketing egyes esetekben agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhet, annál fogva, hogy a véleményvezér-közönség reláció a bizalomra és személyes kapcsolatra épül. Ugyanakkor – szerintünk helyesen – különösen igaz ez, a sérülékeny fogyasztói csoportok esetén, mint például a gyermekek, az akiknek szóló reklámozásra (gyerekreklámok) még szigorúbb követelmények vonatkoznak” fejtette ki Pintér Anna, a CERHA HEMPEL ügyvédjelöltje.
Szigorú megközelítést alkalmaz a Bizottság továbbá a játékok (videó-, telefonos-, online játékok) kapcsán is. A Bizottság álláspontja szerint az Irányelv értelmében a játékok forgalmazói megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakorlatot is megvalósíthatnak, ha a játékon belüli promóciók, hirdetések a játékosok számára nem elég világosan, és a játéktól megkülönböztethető módon jelennek meg. Ehhez hozzátartozik például az is, hogy a virtuális pénzzel megvásárolható virtuális termékek árát valós valutában is fel kell tüntetni, és hogy a vásárlás akkor sem történhet a játékos kifejezett beleegyezése nélkül, ha a fizetési mód amúgy alapértelmezett beállításként el van mentve. A megfelelő tájékoztatáshoz hozzátartozik immár az is, hogy a még fejlesztés alatt álló játékok árusításakor világos tájékoztatást szükséges adni arról, hogy a fejlesztéstől mit várhat a játékos. Ehhez kapcsolódóan, egy játék csak abban az esetben tüntethető fel jogszerűen ingyenesként, ha azt a játékosok olyan módon játszhatják alkalmazáson belüli vásárlások nélkül is, ami észszerűen elvárható, illetve megfelelő „játék-élményt” nyújt. Azon kereskedelmi gyakorlatok, melyek a játék kritikus pontjain a játékost ún. mikrovásárlásokra (alacsony összegű vásárlásokra) hívják fel, agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek. Ha pedig egy játék szerencsejáték elemeket is tartalmaz (pl. szerencsekerék, zsákmánydoboz stb.), azokat szintén világos és megkülönböztethető módon fel kell tüntetni annak magyarázatával együtt, hogy milyen valószínűséggel kaphat a játékos egy-egy (véletlenszerű) elemet.
A Bizottság Közleményében külön cím alatt említi meg a ,,consumer lock-in” jelenségét, vagyis a fogyasztók szolgáltatók közötti váltásának nehézségét és a váltás lehetőségének korlátozását, ami a digitális eszközök korlátozott interoperabilitásából fakad. A Bizottság rámutat, hogy a UCP Irányelv azon fordulata, mely az agresszív kereskedelmi gyakorlat megállapításakor figyelembe veendő szempontok egyikét tartalmazza, akár az ilyen esetekben is alkalmazható. Eszerint agresszív gyakorlatnak minősülhet bármely súlyos vagy aránytalan (nem szerződéses) akadály, amelyet a kereskedő támaszt, amikor a fogyasztó egy másik termékhez vagy másik kereskedőhöz való áttérésnek a jogát kívánná gyakorolni. A fogyasztóknak a digitális eszközök, termékek más eszközökkel való kompatibilitásáról való megfelelő előzetes tájékoztatással ugyanakkor meg lehet előzni az ilyen és hasonlatos jogsértéseket is. Habár a consumer lock-in, tehát a fogyasztók „röghöz kötése”, mint jelenség először került bele a Közleménybe, a Bizottság már korábban is foglalkozott vele a Digital Markets Act és Digital Content Directive kapcsán.
Hazai tapasztalatok
„Fontos megjegyezni, hogy a hazai jogalkalmazó, a GVH gyakorlata előremutató abban a tekintetben, hogy számos olyan döntést hozott már, melyekben az Omnibusz Irányelv átültetése nyomán 2022. május 28-ától feketelistás tényállásként minősülő magatartásokat is vizsgált a jelenleg hatályos jogszabályi keretek között. Ilyen például a napokban született Viagogo döntésben vizsgált automatikus jegyértékesítéssel kapcsolatos gyakorlat vagy a Hermina Bau ügyben értékelt fogyasztói vélemények moderálásával kapcsolatos magatartás is. Ezen, és a fent ismertetett digitális szektorban megvalósított kereskedelmi gyakorlatok fogyasztóvédelmi megfelelés szempontjából történő értékelése a Közleménybe iktatott új fejezetek segítségével várhatóan könnyebb lesz majd, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ügyfeleknek könnyebb dolguk lesz megfelelni a szigorúbb elvárásoknak. Amennyiben azonban beteljesülnek reményeink és az EU célkitűzésével egyezően egységesül az UCP Irányelv értelmezése a gyakorlatban, úgy a Közlemény megfelelő ismerete mind a hazai, mind a több tagállamban jelenlévő vállalkozásoknak segítséget nyújthat az önkéntes jogkövetéshez, ami egyben az egyre nagyobb összegű fogyasztóvédelmi bírságok elkerülését is jelentheti.” zárta gondolatait Kocsis Márton.
A fenti témáról beszélgetett Kocsis Márton a Millásreggeli műsorában:
Szerzők: dr. Pirskin Boglárka a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelemmel foglalkozó ügyvédje, dr. Pintér Anna a CERHA HEMPEL ügyvédjelöltje és dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportjának vezetője
