A Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) legutóbbi döntésében megállapította, hogy az Alza.hu Kft. és az Alza.cz a.s. „Black Friday” kampányai népszerűsítésére szolgáló kereskedelmi kommunikációja során tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, mert azt a benyomást keltette, hogy a fogyasztók jelentős mértékű, akár 80%-os kedvezményre tehetnek szert, azonban a 80%-os kedvezmény a kampányokban részt vevő termékeknek csak egy igen szűk és atipikus körére volt elérhető.
A feltétezett fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt a GVH 862 millió forintra (kb. 2 436 887 euró) bírságolta meg az Alza.hu Kft.-t és az Alza.cz a.s. társaságot, továbbá kötelezte az Alza.hu Kft.-t, hogy a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül vezessen be megfelelési (compliance) programot, és azt legalább két évig működtesse is. Továbbá az Alza.hu Kft. köteles a határozat kézhezvételétől számított 90 napon belül igazolni a megfelelési program bevezetését. A vállalkozásoknak 30 napjuk van fellebbezni a döntés ellen.
A GVH határozata szerint a megtévesztő kommunikáció fő jellemzője az volt, hogy az Alza népszerű és drága termékeket (például televíziókészülékeket, kávéfőzőket, mobiltelefonokat, számítógépeket stb.) kínált a „Black Friday” kampányaiban, bár e termékek közül egyik sem volt elérhető a 80%-kal csökkentett kedvezményes áron. Másrészt az Alza teljes termékportfóliójának csak kevesebb, mint 1%-a volt elérhető a 80%-kal csökkentett kedvezményes áron, amelyek többnyire kevésbé ismert és kevésbé népszerű termékek voltak.
A GVH kiemelte döntésében, hogy a jelentős mértékű kedvezmény ígérete (mint amilyen az Alza “Black Friday” kampánya is volt) befolyásolhatja a tudatos fogyasztók döntését. A hivatal hangsúlyozta, hogy az “akár” szó használata nem jelenti azt, hogy az így megfogalmazott üzenetnek az összes termék esetében érvényesülnie kell, azonban az ígéretnek reális lehetőséget kell jelentenie. A döntés több ponton is említi az ún. kétlépcsős elemzést, amely annak az eldöntéséhez alkalmazandó, hogy az “akár” szó használata félrevezető-e vagy sem. A teszt alapján egy „akár” állítást tartalmazó kereskedelmi kampány esetében elsőként azt kell vizsgálni, hogy (i) az adott (az Alza esetében 80%-os kedvezménnyel megszerezhető) termék tipikusnak tekinthető-e a termékkínálatban, majd ezt követően második lépésként azt kell ellenőrizni, hogy (ii) a tipikusnak tekinthető termékek aránya a teljes reklámozott termékportfoliót tekintve elérte-e legalább a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a GVH elvárásainak megfelelően, a bejelentett (reklámozott) kedvezménynek a tipikus (és nem marginális) termékekre kell vonatkoznia, és igaznak, valósnak kell lennie, azaz a kedvezménnyel érintett egyes termékek aránya a teljes termékportfólióhoz képest el kell, hogy érje a teljes reklámozott árukínálat 10%-át. Emellett a lábjegyzetek közzététele sem jelent lényeges különbséget: az apró betűs felelősség kizáró nyilatkozatok nem változtatják meg a reklám fő üzenetét, és ezért nem mentesítik a hirdetőket a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése alól.
A bírság meghatározásakor a GVH az alábbi szempontokat vette figyelembe:
- A vállalkozások nem egyértelmű és hiányos reklámköltség-adatokat szolgáltattak, továbbá az adatszolgáltatások ellentmondóak voltak. Emiatt a jogsértéssel érintett árukból a jogsértés időszaka alatt realizált nettó árbevétel 10%-át vette figyelembe a GVH a bírság kiinduló összegeként (a GVH szerint az általános szabály – miszerint az eljárás alá vont vállalkozás reklámköltsége a bírság kiinduló összege – nem volt alkalmazható a jelen ügyben).
- A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat intenzitása magas volt, amelyet a hivatal súlyosító körülményként vett figyelembe (a jogsértésre 2018-tól 2019 február elejéig 6 alkalommal került sor, minden esetben kéthetes időszakban), továbbá az üzenet egyszerű és egyértelmű volt.
- A GVH álláspontja szerint a GVH joggyakorlatát az árkedvezmények kommunikálásával kapcsolatban minden piaci szereplőnek jól kéne ismernie (ld. pl. az Extreme Digital döntést). Ez további súlyosító körülménynek minősült.
- A GVH nem azonosított enyhítő körülményt, azonban az eljárás alá vontak vállalták, hogy utólagos megfelelési programot dolgoznak ki és alkalmaznak. A hatóság 5%-kal csökkentette a bírságot a megfelelési erőfeszítések elismeréseként. Ennél a pontnál fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a GVH elutasíthatja az önkéntes kötelezettségvállalásokat, azonban később, a bírság kiszabása mellett kötelezheti a cégeket a korábbi vállalásuk teljesítésére is. Az Alza esetében a GVH a vállalkozásokra nézve kedvezően döntött, amikor csökkentette a bírságot a vállalás felajánlásáért cserébe.
A döntés értelmében a GVH a bírság összegét az eset összes körülményeire figyelemmel határozta meg, különös tekintettel a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, gyakoriságára. A GVH azt is hangsúlyozta, hogy a bírság nagysága (a fin-tech szektoron kívül rekord méretű bírságról van szó) a jövőbeni hasonló jogsértések elkövetésének visszatartását célozza, amikor jelentős kampányokat szerveznek.
Fontos tanulsága a döntésnek, hogy alapvető jelentőségű felhagyni minden vitatott kereskedelmi gyakorlattal attól a pillanattól kezdve, hogy a GVH eljárást kezdeményezett. Az Alza a vizsgálat megkezdését követően még három alkalommal alkalmazta a vitatott szlogent, amely körülmény hozzájárulhatott a GVH eljárása során született hatalmas bírsághoz. A szóban forgó kereskedelmi gyakorlat kiigazítása akár több száz millió forintot is megtakaríthatott volna az Alzának.
Véleményünk szerint a jövőbeni kereskedelmi kampányok megalkotása során – az e-kereskedelem területén is – kellő figyelmet kell fordítani a megfelelési problémákra is, mivel úgy tűnik egyre inkább a fogyasztóvédelmi jogsértések kerülnek a GVH fókuszába. Általános szabály, hogy a jövőben minden vállalkozásnak gondosan meg kell vizsgálnia, hogy a hirdetéseiben alkalmazott kedvezmények ténylegesen valósak-e, és egy nagyobb termékportfólióban tipikusnak tekinthetők-e. Az önértékelésbe célszerű külső szakértőket bevonni, akik jelentős forrásokat takaríthatnak meg, mivel a GVH bírságai esetről estre egyre magasabbak lesznek, ha már létezik szilárd joggyakorlat.
A cikk szerzői Kocsis Márton és Nagy Andrea.
Kérdése van? Írjon!
Dr. Kocsis Márton, versenyjogi csoport vezetője
