Az adatok kiemelt szerepéről jelen cikksorozat második részében már tettünk említést, mostani írásunkban azonban részletesebben górcső alá vesszük, miért is kiemelt jelentőségük a digitális társadalom korában.

Az adatok a termelési folyamatok, a logisztika, a célzott marketing, az intelligens termékek és szolgáltatások, valamint a mesterséges intelligencia (AI) alapvető tényezői. Lehetővé teszik az együttműködést az összekapcsolt környezetben, és gyakorlatilag forradalmasítják az egész gazdaságot. Következésképpen az adatok versenyképessége rendkívül fontos. A vállalkozások versenyképessége egyre inkább függ a releváns adatokhoz időben történő hozzáféréstől és attól, hogy képesek-e új, innovatív alkalmazások és termékek kifejlesztésére az adatok, illetve azok elemzése, feldolgozása segítségével. Ennek fényében fontos vita merült fel arról, hogy szükség van-e állami beavatkozásra a megfelelő és időben történő hozzáférés biztosításához, amennyiben igen, milyen feltételek mellett és milyen jogalapon. A Jelentés 5. fejezete, amelyet mostani cikkünkben dolgozunk fel, számos olyan kérdést vet fel, amelyek fontosak a vita kimenetele szempontjából.

Először is, az adatokhoz való hozzáférésről folytatott bármely eszmecsere során figyelembe kell venni az adatok heterogenitását (számos dimenzió mentén), a felhasználási eseteket, a kívánt hozzáférési feltételeket stb. Az adatokhoz való hozzáférésről absztrakt szinten hiábavaló volna beszélni.

Másodszor, a jogi és intézményi keret erőteljesen befolyásolja, hogy a piaci interakciók útján hozzáférhetőek-e az adatok, és, ha igen melyek. Mivel mind a GDPR, mind a Privacy Shield[1] speciális keretet hoz létre a személyes adatok számára, amelyek többek között fontos ellenőrzési jogokat biztosítanak az egyéneknek, így a személyes és nem személyes adatokhoz való hozzáférés eltérő utakon halad, és ezeket külön kell megvitatni. A nem személyes adatokkal kapcsolatban fontos vita alakult ki a (nem versenyjogi alapú) hozzáférési jogokról; amely eredményének jelentős hatása lesz az adat- és versenypiacokra. A személyes adatok vonatkozásában sok múlik majd azon, hogy jelennek-e meg közvetítők, akik segítenek az érintetteknek változatos preferenciáik szerint ellenőrizni az adataik kezelését. A versenyjognak figyelembe kell vennie ezeket a fejleményeket. Ezzel egyidejűleg számottevő kölcsönös függőség van a versenyjog és az adatvédelmi jog között, mivel az utóbbi hatással van a versenyre, és mivel a piaci erő befolyásolja mind az érintettek reális alternatíváit, mind a magánélettel kapcsolatos kockázatokat, amelyeknek ki vannak téve.

Harmadszor, az adatokhoz való kötelező hozzáférés mérlegelése előtt meg kell vizsgálni az önkéntes adatmegosztás lehetőségeit is. A vállalatok panaszkodnak az adatmegosztás és az adatgyűjtés kapcsán felmerülő nagyfokú jogbizonytalanság miatt.

Negyedszer, a Szerzők kitérnek arra a széleskörű vitára is, hogy az EUMSZ 102. cikkének értelmében az adatokhoz való hozzáférés rendezhető-e, és ha igen, milyen feltételek mellett. Itt figyelmeztetnek a Szerzők arra, hogy különbséget kell tenni az adatok különböző formái, az adatokhoz való hozzáférés szintjei és a felhasználási esetek között. Számos helyzetben az adatokhoz való hozzáférés nem nélkülözhetetlen a versenyhez – ilyenek a gyorsan avuló adatok, amelyek a digitális korban egyre jellemzőbbé válnak, pl. fogyasztásra jellemző adatok – ezekben az esetekben az állami hatóságoknak tartózkodniuk kell a beavatkozástól. Más esetekben azonban szükséges lehet az adatokhoz való hozzáférés – és esetleg az „adat-interoperabilitás” – biztosításának (a különböző rendszerek és szervezetek együttműködésének képessége, vagyis különböző adathalmazok együttműködésének vagy vegyíthetőségének lehetősége) kötelezettségét előírni. Ilyenek például a különböző szektorális adatbázisok, mint a bankszektor által használt közös adatbázis, amely a hitelfelvevők adatait tartalmazza. Noha az ehhez szükséges általános kritériumok az EUMSZ 102. cikkéből levezethetők, a súrlódásmentes adat-interoperabilitás folyamatos biztosítása meghaladja a versenyhatóságok kapacitásait. Ilyen esetekben szükség lehet bizonyos szintű szabályozásra – amelynek adott esetben ágazatspecifikusnak kell lennie. Ha az adatokhoz való hozzáférés biztosítása a mesterséges intelligencia és így az innováció előmozdításának eszközének minősül – azaz az adathozzáférés olyan formája, amely nem kapcsolódik az adatkezelő üzleti tevékenységéhez – a Szerzők szerint versenyjogon kívüli jogi rezsimre lesz szükség.

Végül fontos megjegyezni, hogy az adatok szélesebb körű terjesztése nem mindig kívánatos, sem a társadalmi jólét, sem pedig a verseny szempontjából. Az adatvédelmi aggályok korlátokat szabnak a személyes adatokkal kapcsolatban. Továbbá, a domináns helyzetben lévő vállalkozások további adatokhoz való hozzáférése erősítheti erőfölényüket, vagy lehetővé teheti az inkumbensek számára a piaci erő kihasználását.

A jelen cikk különböző szálainak összevonásával a versenyjog két fontos módon járulhat hozzá az adatalapú gazdaság további fejlődéséhez:

  • további útmutatást nyújthat a cégek számára azokkal a feltételekkel kapcsolatban, amelyek alapján az adatmegosztás és az adatgyűjtés versenyellenesnek tekinthető, különösen az összesített adatok tekintetében. A csoportmentességi rendelet az adatmegosztás és az adatgyűjtés kapcsán alkalmazhatóbb lehet.
  • meghatározhatja azokat a különféle forgatókönyveket és feltételeket, amelyek mellett az erőfölényben lévő vállalkozások – és különösen az erőfölényben lévő platformok – kötelesek az adatokhoz való hozzáférést biztosítani. Még, ha az erőfölényben lévő vállalkozás köteles is az adatokhoz való hozzáférés biztosítására, az ilyen hozzáféréseknek különböző formái lehetnek. Bizonyos esetekben elegendő lehet meghatározott szintű adathordozhatóság. Más esetekben az adatok interoperabilitásának biztosítása lehet kötelező egy szabványos alkalmazásprogramozási felületen (API) keresztül. Különböző technikákra lehet szükség az anonim felhasználás biztosítása érdekében

személyes adatok, vagy bizonyos összesített nem személyes adatok felhasználás esetén a versenyellenes információcsere kizárása érdekében. Az interoperabilitás biztosításának pénzbeli költségeit megtéríthetik azok a cégek, amelyek licencdíj, vagy egyéb bevétel formájában részesülnek az adatok biztosította haszonból. Szükség lehet továbbá annak ellenőrzésére is, hogy az adatokhoz való hozzáférést tisztességes, ésszerű és megkülönböztetéstől mentes (fair, reasonable, and non-discriminatory, röviden „FRAND”) feltételekkel biztosítják – amelyeket egyedileg, esetről esetre kell meghatározni. Nagyon valószínű, hogy a kötelező adatokhoz való hozzáférés végül ágazatspecifikus rendszer által kerül megvalósításra, bizonyos szabályozási és szabályozó felügyelet alatt. Mindazonáltal a versenyjog meghatározhatja az általános előfeltételeket, és alapvetőbb, versenyt támogató iránymutatást adhat a várhatóan felmerülő szabályozó rendszerek számára.

[1] Az Unió és az USA közötti adatvédelmi pajzs, ugyanis, az uniós jog előírja, hogy a személyes adatoknak az Egyesült Államokba való továbbításuk után is magas szintű védelemben kell részesülniük.

A cikk szerzője Albert Lili, a CERHA HEMPEL Dezső ügyvédjelöltje

 

 

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás