Forrás: Gazdasági Versenyhivatal: http://www.gvh.hu/fogyasztoknak/10_eves_az_fttv_jogalkalmazas
A GVH a 2005/29/EK Irányelv magyar jogba való átültetésének tízedik évfordulója alkalmából új fogyasztóvédelmi stratégia dokumentummal jelentkezett. Ez a bejegyzés ennek mentén tiszteleg a modernkori hazai fogyasztóvédelem legfontosabb 10 éve előtt.
Az elmúlt tíz év
2008. szeptember 1-jén lépett hatályba a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény, melynek elsődleges rendeltetése a hasonló tárgyú uniós jogi irányelv magyar jogba való átültetése volt. A harmonizáció során a jogalkotónak nem volt mozgástere – a jogalkalmazóra hárult a feladat, hogy valós tartalommal töltse meg a versenyjogban már megszokott módon, pusztán keret jellegű szabályokat. A GVH fogyasztóvédelmi tevékenysége eredményességét támasztják alá a hatóság honlapján közzétett számadatok is:
A GVH gyakorlatának eredményeit összegezte, egyúttal a tapasztalatairól, valamint a jövőben folytatandó gyakorlatáról szóló stratégiáját is közzé tette. A stratégia kidolgozása során a hatóság figyelembe vette az egyes piacok és a nemzetközi jogalkalmazás eredményeit is.
A jelenkor kihívásai
Az Fttv. hatálybalépése óta eltelt 10 évben jelentős változás következett be a fogyasztóvédelem területén is. A törvény például nem tartalmaz speciális rendelkezéseket a digitális piacokra, noha annak sajátosságai – mint például a dinamikus fejlődés, a kereslet és kínálat specialitásai, a fogyasztók ügyleti döntéseinek különleges, más piacoktól némileg eltérő volta – megkövetelik az eltérő speciális szabályozást. Az OECD 2016-ban kormányközi konferencián tárgyalta a digitális technológia gazdaságra gyakorolt hatásait, valamint fogyasztói felméréseket is végzett.[1]
Ennek nyomán hívta fel a figyelmet a digitális gazdaság vitathatatlan előnyei mellett annak szabályozatlanságából adódó kockázatokra is, elismerve az igényt, hogy annak a hagyományos gazdasági területektől való eltérő kezelése indokolt.
A fogyasztók kiszolgáltatottabb helyzete a hagyományos piacokon is alapvetően az információs és gazdasági aszimmetriából adódik, ami digitális körülmények között tovább fokozódik, gondoljunk például a mesterséges intelligencia/platform alapú szolgáltatások fogyasztói döntésekre gyakorolt hatására. További problémákhoz vezethet maga az információs zaj (az őrületesen megnövekedett elérhető információ mennyisége), a technológiai fejlődés dinamikája, az igénybe vett szolgáltatások gyorsasága, összetettsége is. Ezek a faktorok egyébként a sérelem fogyasztók általi beazonosítását is megnehezítik. Mindebből az következik, hogy a digitális területen a látens, illetve a fogyasztók számára nem szembetűnő sérelmek aránya valószínűsíthetően igen magas. A GVH Stratégiájában épp ezért kiemelt jelentőséget tulajdonít a versenyfelügyeleti-eljárásoknak és a jogsértéseket feltáró tevékenységének.
Új irányok – a következő évek versenyfelügyeleti eljárásai
A GVH a digitális piac újdonsült kihívásaira a területen történő versenyfelügyeleti eljárások megindításában látja a megoldást. A hatóság szerint a folyamatos dinamikus változás megköveteli az új utak keresését, a felmerülő kockázatok és problémák elemzését, mindezt hazai és nemzetközi (uniós) együttműködés szintjén is.
A Stratégia öt csoportba szedi a versenyfelügyeleti eljárásokat aszerint, hogy milyen újonnan megjelent problémára reagál, illetve fog reagálni.
Az „Alapvetően megfelelést ösztönző célú eljárások” a digitális térben alkalmazott kereskedelmi gyakorlatokat vizsgáló olyan eljárások, amelyek egy-egy aktuális éves témát fognak át és alapvetően együttműködésre és/vagy iránymutatás meghatározására irányulnak, tehát nem szankcionálásra, hanem a piaci gyors és átfogó módosítására fókuszálnak. Ide tartozik a „Véleményvezérek” és „Hamis véleménynyilvánítások” problémaköre (erről korábban mi is írtunk részletesen), vagy az Apple elleni versenyfelügyeleti eljárásban, a „WiFi-asszisztens szolgáltatással” kapcsolatban hozott döntés. Ezen területek jellemzője, hogy a GVH fogyasztói érdekek sérelmét valószínűsíti, megvizsgálja a fennálló gyakorlatot és ezt követően akár kötelezettségvállalásra is kötelezheti a piaci szereplőket, ezzel biztosítva az egységességet és a fogyasztói érdekek védelmét.
A második csoportot a „Globális piaci szereplőkkel kapcsolatos fellépések” képezik. A digitális technológia elterjedésének következtében a kereskedelem, így a piaci szereplők és fogyasztók sincsenek helyhez kötve, érdekeiket azonban (vagy emiatt éppen még inkább) védelemben kell részesíteni. A GVH-nak – különösen a harmonizált uniós piacon – figyelemmel kell kísérnie tehát más tagállamok versenyfelügyeleti hatóságainak gyakorlatát, éppígy a GVH versenyfelügyeleti eljárásai kihathatnak egy vállalat európai – vagy akár globális – szintű gyakorlatára is. Az ilyen globális nagyvállalatokkal kapcsolatos fellépés tehát még több körültekintést igényel a hatóság részéről.
A „Prioritásokra épülő versenyfelügyeleti eljárások” lényege, hogy a GVH a lehető leggyorsabban tudjon reagálni a kialakult fogyasztói sérelmekre – ezzel akár meg is előzve azokat. A gyors reagálás fontos eleme a nemzetközi együttműködésben való részvétel. Ez gyakorlatilag egyes speciális, sérülékeny fogyasztói csoportoktól érkező piaci jelzésekkel érintett termékek és szolgáltatások vizsgálatának elsőbbségét jelenti.
Az „Elemzésekre reflektáló versenyfelügyeleti eljárások” a GVH piacelemzési tevékenységét fogják követni. Ilyen elemzést tervez például a digitális összehasonlító eszközök piacokra gyakorolt hatása tárgyában a GVH. Az elemzést meghatározott kockázati tényezők szerint folytatja le (például tájékoztatás minősége, szolgáltatás eszköze, összehasonlítás tárgya, illetve hogy a szolgáltatást nyújtó maga is piaci szereplő-e).
Végül a Stratégia szól a „Szuperpanaszokra épülő versenyfelügyeleti eljárások”-ról is, melyek lényege, hogy bizonyos panaszok erőteljesebb súlyú és gyorsabb beavatkozást igénylő piaci problémát jelezhetnek. A „szuperpanasz” egy másik hatóságtól, egy fogyasztóvédelemmel foglalkozó civil szervezettől vagy más, szakmai intézménytől érkezik (tehát egy szakmai vagy érdekképviseleti szűrőn már átesett). Az ilyen jelzés feltehetően koncentráltabb beavatkozást tesz lehetővé, mivel nagyobb számú fogyasztói panaszt vagy egy lehetséges fogyasztói sérelmet érdemben mutat be, a megoldással együtt, ezzel elősegítve a gyors és hatékony eljárást. Mivel általában valamilyen számszerűsíthető fogyasztói kárt is valószínűsít, a szuperpanaszok miatt indult eljárások esetlegesen akár eredményes közérdekű keresetet is megalapozhatnak.
A GVH új megközelítése tehát – összhangban az Európai Bizottság 2018 áprilisában bejelentett ún. „New Deal for Consumers” programjával, melynek alapvető célja a fogyasztói jogok erősítése, a digitális piacok átláthatóságának biztosítása és a bírságtételek érezhető megnövelése – komoly kihívások elé fogja állítani a megfelelni vágyó piaci szereplőket. Éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy széles fogyasztói kört érintő tájékoztatás esetén még a kereskedelmi gyakorlat megkezdése előtt forduljunk fogyasztóvédelmi szakemberhez, mert a GVH beavatkozása esetén a költségek az előzetes vizsgálat sokszorosára rúghatnak majd.
[1] OECD Digital Economy Outlook 2017
https://read.oecd-ilibrary.org/science-and-technology/oecd-digital-economy-outlook-2017/summary/hungarian_6998e179-hu#page1.
A cikk szerzője Dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső versenyjogi csoportjának vezető ügyvédje.
