Július 18-án az Európai Bizottság 4,3 milliárd eurós, elképesztő összegű bírsággal sújtotta az amerikai tech-óriást, piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt. A négy éven át tartó vizsgálat megállapította, hogy az Androidos telefonokon és tableteken a Google az alkalmazások letöltéséhez használt Google Play áruház engedélyezési feltételeként előírta a gyártók számára a Google Search alkalmazás és a böngészőalkalmazás (Chrome) előzetes, kizárólagos telepítését a mobiltelefonokra. Fontos tudni, hogy az Android maga mindenki számára hozzáférhető, nyílt és ingyenes platform, ami azonban Google-appok és szolgáltatások (a Google Mobile Services – GMS – nevű csomag) által válnak használhatóvá, öltenek mindannyiunk által ismert alakot. Ez viszont licenchez kötött, melynek megadásáról a Google dönt, csakúgy, mint az Android márkanév használatáról. A Bizottság a versenyjogi szabályokba ütközőnek ítélte, hogy a licenc megadásának feltételeként alapértelmezett keresővé tetette a gyártókkal a Google Search alkalmazást, a Chrome böngészőt pedig előre telepíttette. Mindezért fizetett is a gyártóknak és a mobilszolgáltatóknak, akik viszont nem adhatnak el más, bárki által módosítható, konkurens Android változattal telepített készüléket. A Google gyakorlata a Bizottság véleménye szerint alkalmas arra, hogy az Android biztosította jogos piaci előnyét a keresők piacára is kiterjessze, a kereséseket a saját felületére becsatornázva a reklámpiacon is hatalmas bevételekre tegyen szert, ugyanakkor gátolja az innovációt, hiszen a konkurens Android változatokat háttérbe szorítja.
A horribilis összegű bírság mellett a helytelen gyakorlat felszámolására 90 napot kapott a cég, melynek lejárta után súlyos kötbérrel sújtják: átlagos napi globális árbevételének legfeljebb öt százalékát kitevő meg nem felelési bírság szabható ki, melyről külön határozatban kell dönteni, visszamenőleges hatállyal.
Vestager asszony, a Bizottság versenyügyekért felelős biztosa sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy „A Google az Androidot keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használta”. A nagy összegű bírságot az ügy súlyosságával magyarázta, ami tulajdonképpen még méltányosnak is mondható, hiszen az Alphabet (a Google anyavállalata) árbevétele meghaladja a 100 milliárd dollárt, a szankció felső határa pedig az árbevétel tíz százalékáig terjedhet. A Google véleménye ettől természetesen eltér, hiszen azonnal bejelentette, hogy fellebbezni fog a döntés ellen. Közleményében tudatta, hogy nemhogy gátolta, de egyenesen élénkítette a versenyt, azzal, hogy az Androiddal alternatívát kínálnak az Apple iOS-ével szemben, így valójában több választási lehetőséget teremtettek velük a telefongyártóknak, mobilhálózat-üzemeltetőknek, applikáció fejlesztőknek és a fogyasztóknak, nem pedig kevesebbet.
Nem az első és nem az utolsó jogvitája ez a Google-nek Európában: tavaly nyáron 2,4 milliárd euróra bírságolta a Bizottság, versenykorlátozás miatt, akkor a társaság vásárlásokat segítő keresőszolgáltatását vizsgálták, és úgy találták, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között.
Folyamatban van még a Google AdSense ügye, ahol a Bizottság gyanúja szerint a Google korlátozza a választékot azáltal, hogy harmadik felek nem jeleníthetnek meg keresési hirdetéseket a Google versenytársaihoz tartozó forrásokból.
Egyes elemzők felvetik annak eshetőségét, hogy az ügy növelheti az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti feszültséget, ami különösen szerencsétlen a jövő heti Trump – Juncker találkozó előtt. Ismeretes, hogy Washington korábban azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy módszeresen vesz célba amerikai cégeket. Ezzel kapcsolatosan emlékeztetni szeretnénk Vestager asszony beiktatása után a Politicoban megjelent ars poeticajára, mely szerint „ha Európában üzletelsz, akkor a mi versenyjogi szabályozásunk szerint kell játszanod, függetlenül attól, hogy európai vagy külföldi, kicsi vagy nagy cég vagy„. A Google mostani ügyében mindazonáltal érdekes lesz megismerni a Bizottság konkrét határozatát is – az aktát csak a döntés meghozatalát követő fél-egy éven belül hozza nyilvánosságra a versenyhatóság, az üzleti titkot tartalmazó iratok leválogatását követően – hogy pontosan milyen magatartás tanúsítását várj el Brüsszel az erőfölényes tech-cégektől (e körben pedig felkészül a Facebook és az Amazon).
(A kép forrása: Pixabay)
A cikk szerzője Dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső versenyjogi csoportjának vezető ügyvédje.
