A környezetvédelem a kartellezők veszte?
A német autóipar kálváriája a 2015-ös dízel-botránnyal kezdődött. Mint ismeretes, 2015 őszén fény derült arra, hogy a Volkswagen a tesztelések során különböző manipulációkkal elérte, hogy a dízelautói jobban szerepeljenek a környezetterhelési teszteken, és kevesebb károsanyag-kibocsátást tüntessenek fel, mint ami a valóság. A dízelbotrány a világ szinte teljes autóiparát érintette valamilyen módon, perek és hatósági eljárások sokaságát eredményezte. A kiemelt szabályozói figyelem vezethetett oda, hogy a VW – egy acélkartell felderítésére szolgáló rajtaütést követően – engedékenységi kérelem keretében bevallotta a német versenyhatóságnak a kartellezést. Végső soron úgy tűnik, hogy a dízelbotrány is csak egy kis eleme az évtizedes német autógyártó kartellnek.
Bekapcsolódik a Bizottság
Az Európai Bizottság tisztviselői több, előre be nem jelentett vizsgálatokat folytattak le ez év nyarán, illetve őszén több német autógyártónál. Az ügy hátterében a még nyáron napvilágot látott hír áll, miszerint az öt vezető német autógyártó, a Volkswagen, az Audi, a Porsche, a BMW és a Daimler (a kartellben az ún. „ötök köre” – Fünfer-Kreise – néven emlegették magukat az állítólagos jogsértők) kartell gyanúba keveredett. Az ügy, mint láttuk a VW „önfeljelentésével” indult, eszerint a cégek a kilencvenes évek óta több, mint hatvan munkacsoportban, kétszáznál is több munkatárs részvételével egyeztettek titokban technológiai és beszállítói ügyekről és a gyártási költségekről. Az egyeztetések célja a napvilágot látott információk szerint a verseny kiiktatása volt. Az ötök a beszállítók kiválasztásáról, alkatrészek gyártási költségeinek összehangolásáról, sőt még a kabriók lenyitható tetejének műszaki részletkérdéseiről is egyeztettek, írja a Der Spiegel.
További érdekes és egyben messzire vezető részlete az ügynek, hogy egyeztetésre került a dízeljárművek a kipufogógáz tisztítását szolgáló AdBlue adalékanyag tárolótartályának mérete is, ahol a szükségesnél kisebb méretben állapodtak meg, hogy a gyártók költségeket tudjanak csökkenteni. A kisebb tartály azonban nem tette lehetővé a megfelelő adalékolást, ez pedig már a 2015-ös dízel botrány közvetlen háttere (a kevesebb adalékanyag magasabb károsanyag kibocsátáshoz vezetett a dízelautóknál). Október 20-án a Bizottság bejelentette, hogy a tisztviselői október 16-án rajtaütést folytattak le egy német autógyártónál. Az uniós tisztviselőket a német versenyhatóság (Bundeskartellamt) munkatársai is elkísérték. A BMW közleményben ismerte el, hogy náluk zajlott a razzia. Ugyanazon a napon a Daimler AG egy rövid sajtóközleményt adott ki arról, hogy engedékenységi kérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz, az üggyel kapcsolatban. A Bizottság október 23.-án bejelentette, hogy a tisztviselői aznap is vizsgálatokat folytattak le német autógyártók helyiségeiben, így a VW-nél Wolfsburgban, az Audinál Ingolstadtban és Stuttgartban a Daimlernél. A tisztségviselők újfent a német versenyhatóság tisztségviselői kíséretében vizsgálódtak, hiszen a Bizottság mellett a német versenyhivatal is eljárást folytat a szerteágazó ügyben.
A fenti látogatások egy gyanított versenyellenes magatartás kivizsgálásának első lépései, de nem jelentik az érintett cégek bűnösségét. Egy ilyen nagy jelentőségű és bonyolult ügy kivizsgálása évekig is eltarthat, a Bizottság számára nincs jogilag megszabott határidő ennek befejezésére. Az ügy kivizsgálása nagymértékben függ attól, hogy mennyire működnek együtt a felek. Esetünkben a VW és a Daimler mindenesetre már jelezte együttműködési készségét.
Súlyos következmények
Az ügy részleteinek ismerete hiányában természetesen nagyon nehéz jósolni, ugyanakkor az már most egyértelműnek tűnik, hogy a német autógyáraknak – amennyiben a kartellgyanú beigazolódik – nemcsak az euró milliárdos bírságok miatt fájhat a feje. Az USA-ban már több kártérítési pert indítottak az ötök ellen, míg Európában éppen idén ültették át az uniós tagállamok a kartellekhez kapcsolódó kártérítési kereseteket elősegítő irányelvet, így az autógyárak még a versenyfelügyeleti bírságokat is meghaladó pénzügyi terhet jelentő kártérítési igényekkel is kénytelenek szembenézni.
Összességében a német gazdaságot is igen érzékenyen érintheti a kartell, mivel az autóipar húzóágazatnak számít a világ egyik vezető gazdasági hatalmának az iparában. A versenyjogászok ettől függetlenül érdeklődve várják a szövevényes ügy következő fejleményeit.
A cikk szerzője Dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső versenyjogi csoportjának vezető ügyvédje.
