A birodalom visszavág?

A Coty ügy, amelyben a Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében 2017. december 6-án hozta meg várva várt döntését, még az évtized elejére nyúlik vissza. Az alapügy felperese a Coty prémium kategóriás kozmetikumokat gyárt Németországban, amelyeket szelektív forgalmazási rendszer keretében értékesíti szerte a világban. Az alapügy alperese a Parfümerie Akzente a Coty viszonteladója, a Coty márkákat mind valódi boltokban, mind az interneten értékesítette. A Coty az általa forgalmazott luxusmárkák presztízsének védelme érdekében viszonteladó partnerei részére megtiltotta, hogy olyan – harmadik felek által fenntartott – internetes platformokon (ún. „on-line piactereken”) értékesítsék ezeket a márkákat, ahol álláspontja szerint nem adottak a feltételek a luxusmárkák prémium imázsának a fenntartásához. A konkrét ügyben az alperes ennek ellenére úgy döntött, hogy az egyik legnagyobb on-line piactéren, az Amazonon is értékesíteni kezdi a Coty márkáit. A Coty Németországban indított pert, hogy a köztük lévő szerződés alapján a bíróság tiltsa meg a Parfümerie Akzente számára a harmadik felek felé történő értékesítést.

Az előzetes döntéshozatali eljárás tárgya e – harmadik felek platformjainak használatát tiltó – szerződéses rendelkezések uniós versenyjoggal való összeegyeztethetősége volt. Az ügy jelentősége, hogy – a korábbi bejegyzésekben is érintett – Pierre Fabre ügy után folytatódik-e az a kúriai tendencia, ami alapján az on-line értékesítések lehetőségének korlátozását lényegében hard core versenykorlátozásnak tekintik, amely így az uniós versenyjoggal ellentétes. Wahl főtanácsnok indítványa már előre vetítette, hogy a Bíróság kicsit visszafelé mozdulhat az on-line korlátozások teljes tiltásának irányából.

Nos, a Bíróság úgy határozott, hogy egy-egy termék luxus imázsa olyan védendő érdek, amelyre tekintettel – természetesen csak objektív, és mindenkire egyaránt érvényes kritériumok alapján – lehetséges bizonyos on-line platformok kizárása az értékesítésből. Más szavakkal: a luxus termékek presztízsének védelme olyan érdek, ami – az EUMSz. 101 (3) szerinti mentesülési feltételekre figyelemmel – ellensúlyozza az abból fakadó versenykorlátozást, hogy egyes termékek nem minden on-line felületen kaphatóak. A Bíróság hangsúlyozta azt is, hogy a Pierre Fabre ügyben hozott döntésével a Coty ítélet összhangban van: az eddigiek szerint továbbra is tilos egy-egy (akár luxus) termék teljes on-line értékesítésének tilalma, az ugyanis már a végső fogyasztókra is hátrányos volna.

A döntés sok kérdést fölvet, egyelőre csak tűnik biztosnak, hogy a luxuscikkek gyártói fellélegezhetnek. Saját üzleti döntésük alapján ugyanis továbbra is kizárhatják egyes – nem megfelelő imázzsal – rendelkező on-line piactereken az értékesítést. Kevésbé egyértelmű a helyzet a nem a luxus kategóriájába tartozó termékek esetében, itt továbbra sem tudható, az európai versenyjog miként viszonyul az on-line kereskedelem térnyerésével egyre inkább szaporodó, egyes oldalakra vonatkozó értékesítési tilalmakhoz. És talán a legfőbb kérdés, ami még megválaszolásra vár a joggyakorlat által: mi alapján dönthető el, hogy mi a luxustermék? Egy 1000 €-s mobiltelefon vajon annak számít-e, és ha igen, akkor egy 100 €-s parfüm is? Hol húzható objektív határ e körben termék és termék között?

Mindenesetre a Coty számára látszólag óriási sikert hozó döntés után olyan elemzéseket is lehet olvasni, hogy a phürroszi győzelem nem tudja meggátolni az Amazon és a hozzá hasonló óriások térnyerését az on-line kereskedelemben. A hatalmas on-line piacterek ugyanis annyi fogyasztót érnek el a világban, hogy nagy márkák számára kérdéses, hogy üzletileg ésszerű döntés lesz-e lemondani erről az egyre növekvő keresletről. Nem régi fejlemény, hogy pl. a Nike is beleegyezett a termékei direkt forgalmazásába az Amazonon. Ennek függvényében kérdés, hogy a luxus márkák gyártói mennyi ideig képesek, akarnak-e egyáltalán ellenállni az Amazon és a hasonló óriás piacterek jelentette csábításnak? Az pedig a német tagállami bíróságok előtt fog eldőlni, hogy a birodalom visszavág-e a lázadó luxustermék gyártóknak.

A cikk szerzője Dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső versenyjogi csoportjának vezető ügyvédje.