A Francia Legfelsőbb Bíróság szerint egy disztribútor bizonyos csatornákon történő értékesítésének megtiltása nem feltétlenül minősül kőkemény versenykorlátozásnak.
Ügytörténet
A Francia Legfelső Bíróság (Cour de Cassation) szeptember 13-i határozatával újabb fejezetet nyitott abban a kérdésben, hogy vajon a gyártók jogszerűen megakadályozhatják-e a forgalmazóikat abban, hogy bizonyos (jellemzően on-line) piactereken (mint például az Amazon vagy az E-bay) értékesítsenek, a saját weboldalaik helyett.
A Caudalie nevű francia cég kozmetikai termékeket állít elő és forgalmaz gyógyszertáraknak és drogériáknak. Az eNova egy online felületet működtet „1001 pharmacies” néven, értékesítési lehetőséget teremtve a gyógyszertáraknak. A Caudalie észlelte, hogy egyes gyógyszertárak az ő termékeit ezen a platformon értékesítik, pedig a köztük lévő vertikális megállapodások alapján csak a saját weboldalaikon forgalmazhatták volna azokat. A Caudalie gyorsított eljárást kezdeményezett az eNova ellen, a disztribúciós szerződésekben foglalt szabályok megsértése miatt. A Caudalie a pert megnyerte, ennek következtében az eNova köteles lett volna beszüntetni a Caudalie termékeinek forgalmazását a saját webshopján, a „1001 pharmacies”-on.
Az eNova a döntés ellen fellebbezést nyújtott be, és 2016. február 2-án a Párizsi Fellebbviteli Bíróság (Cour d’appel de Paris) megállapította, hogy a Caudalie azáltal, hogy termékeinek online eladását csak a gyógyszertárak saját oldalán engedélyezi, alapjaiban akadályozza a piacon a versenyt, mivel korlátozza a különböző platformokhoz való hozzáférést. Ebből a Fellebbviteli Bíróság szerint az következik, hogy a Caudalie szerződésében a platformválasztás kizárása súlyos versenykorlátozásnak minősül. Erre tekintette a Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezte az eNova értékesítéseire vonatkozó bírói tiltást.
A Francia Legfelső Bíróság ugyanakkor nem értett egyet a Fellebbviteli Bíróság döntésével, és nem találta alátámasztottnak a német és francia hatóságok korábbi döntéseire való hivatkozást. Emellett felhívta a figyelmet, hogy a Caudalie rendelkezett a Versenyhatóság jóváhagyásával a korlátozott értékesítési csatornák kijelölésére vonatkozó szerződések tekintetében.
Emiatt az ügyet a Legfelső Bíróság visszaküldte a Fellebbviteli Bíróságnak.
On-line értékesítések: hogyan tovább?
A Fellebbviteli Bíróság ismételt döntése során már az Európai Bíróságnak a Coty ügyben hamarosan várható (és várva várt) döntését is figyelembe tudja majd venni. Ez a régen várt döntés választ kell, hogy adjon arra, hogy versenykorlátozó-e egy forgalmazó értékesítési csatornáinak limitálása.
A Francia Legfelsőbb Bíróság döntése ugyanakkor meglepetésként érheti (nemcsak az így nehéz helyzetbe kerülő alperest, a nyert ügyét váratlanul elveszítő eNovát) a versenyjogi közösséget. A Bizottság on-line ágazati vizsgálatát, illetve a szintén alapügynek számító francia Pierre Fabre ügyet[1] követően kissé múltba tekintő megközelítésnek tűnik engedélyezni egyes gyártók számára az on-line értékesítési platformok kizárását a kereskedelemben. Mindazonáltal kíváncsian várjuk, hogy a Coty ügyben, illetve a megismételt eljárásban ismételten fordul-e a szerencse, vagy beköszönt-e újra egy olyan korszak, amikor egyes kozmetikumokért még ilyen hideg időben is kénytelenek leszünk sálat, sapkát húzni.
A cikk szerzője Albert Lili, a CHSH Dezső munkatársa.
[1] C-439/09 – Pierre Fabre Dermo-Cosmétique
