A kép forrása: https://www.pexels.com/hu-hu/

A videójáték-ipar az elmúlt években az európai versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hatóságok figyelmének középpontjába került. Ennek okai elsősorban a játékfejlesztők által főleg a virtuális valutákkal kapcsolatban alkalmazott sötét mintázatok és egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, amelyek legfőképp a sérülékeny fogyasztónak minősülő gyermekek döntéseit befolyásolhatják. Mivel a gyerekek a virtuális valuták valós, pénzben kifejezett értékét nehezebben tudják megítélni, ezért az ezekkel kapcsolatos hiányos tájékoztatás nemkívánatos túlköltekezéshez vezethet. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfrissebb fejleményeket és iránymutatásokat, amelyek nem csupán a videójáték-ipar szereplői, hanem más digitális piacokon működő vállalkozások számára is hasznos tanulságokkal szolgálhatnak.

Fellépés egy svéd játékstudióval szemben

2025. március 21-én a Svéd Fogyasztóvédelmi Szövetség panaszát követően az Európai Bizottság által koordinált – az európai uniós fogyasztóvédelmi hatóságokat, így többek között GVH-t is tömörítő – Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat („CPC”) végrehajtási intézkedést indított a több mint 21 millió regisztrált játékost magáénak tudó Star Stable Entertainment AB játékstúdió ellen. Az intézkedés célja, hogy a vállalkozás az egész Európai Unióra kiterjedően olyan vállalásokat terjesszen elő, melyek orvosolják a CPC által azonosított, fogyasztóvédelmi szempontból problémás gyakorlatokat.

A CPC az általa képviselt hatóságok közös álláspontjában több olyan, fogyasztóvédelmi szempontból aggályos gyakorlatot azonosított a vállalkozásnál, amelyek egyértelműen sötét mintázatként értékelhetőek (leegyszerűsítve sötét mintázatnak nevezzük az olyan gyakorlatokat, amelyek olyan döntések meghozatalára „veszik rá” a fogyasztót, amit ezek hiányában nem hozott volna meg). Súlyosító körülményként emelte ki a CPC, hogy a játékosbázis jelentős hányada kiskorú, és így sérülékeny fogyasztónak minősül.. A vizsgált játék kapcsán a kifogásolt gyakorlatok közé tartoztak:

• egyrészt a gyermekeket közvetlenül a játékbeli valuta vásárlására ösztönző felhívások (amelyek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltó törvény mellékletének 28. pontja alapján Magyarországon is minden további feltétel nélkül jogsértőnek minősülnének; ez a rendelkezés kifejezetten tiltja a gyermekkorúak közvetlen felszólítását a reklámozott termék megvásárlására);
• másrészt a manipulatív nyomásgyakorlási technikák alkalmazása, például az „időkorlátos ajánlatok”, amelyek sürgető érzést keltenek a játékosokban, ezzel ösztönözve őket játékon belüli fizetőeszköz vagy tartalom megvásárlására. Az ilyen típusú gyakorlatok agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek, mely miatt korábban a GVH is több alkalommal szankcionált vállalatokat, például a Szallas.hu-t és a Booking.com-ot is.

A CPC szerint problémás az is, hogy a játékstúdió nem gondoskodott arról, hogy a termékét népszerűsítő véleményvezérek (influencerek) egyértelműen feltüntessék, hogy a játékok népszerűsítése során reklámtevékenységet folytatnak. A bemutatott magatartások külön-külön is súlyos fogyasztóvédelmi jogsértésnek minősülnek, és valószínűsíthetően a Star Stable üzletpolitikája is nagyban támaszkodott ezekre a gyakorlatokra. Ezért a Star Stable-nek valószínűleg jelentős kihívást jelent majd egy hónap alatt egy olyan kötelezettségvállalási javaslattal a CPC elé állnia, amelyekkel korrigálható az összes kifogásolt gyakorlat. Ugyanakkor hatékony vállalások előterjesztésének hiányában valószínűsíthetően a vállalkozás magas bírságokra számíthat az esetleges tagállami fogyasztóvédelmi eljárások következményeként.

A megbízható online játékkörnyezet alapelvei

A CPC nemrég iránymutatásokat is közzétett, amelyek célja, hogy felhívja a figyelmet az online játékokban használt virtuális fizetőeszközök, valuták használatával kapcsolatos fogyasztóvédelmi aggályokra.

Az Iránymutatások alapján a vállalkozásoknak a következő alapelveket javasolt betartaniuk:

• Átláthatóság a pénzügyi tranzakciók során: A játékbeli tartalmak és fizetőeszközök valós pénznemben kifejezett értékét egyértelműen és átlátható módon kell feltüntetni. Ennek megfelelően javasolt elkerülni minden olyan gyakorlatot, amely megakadályozza, hogy a játékos pontosan felmérje az általa megvásárolni kívánt digitális tartalom valós költségét, például akként, hogy i) a digitális tartalom (pl. loot box) ellenértékét csak játék valutában tünteti fel a játékfejlesztő valós pénzben nem, vagy ii) átláthatatlan kedvezményekkel próbálja a valós árakat eltitkolni vagy iii) egy játékon belül többfajta játékvaluta elérhető, melyek átváltási értéke nem világos és adott tranzakcióhoz több valuta váltás is szükséges.
• Fogyasztók védelme a nem kívánt vásárlásoktól: A vállalkozásoknak tartózkodniuk kell az olyan ajánlatok nyújtásától, amelyek a fogyasztókat nem kívánt vagy szükségtelenül nagy mennyiségű játékbeli fizetőeszköz vásárlására késztetik. Például problémásnak minősül, ha a játékbeli fizetőeszközök csak előre meghatározott csomagokban vásárolhatók meg, anélkül, hogy a játékos szabadon dönthetne a kívánt mennyiségről, hiszen ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy a játékos olyan valutára is szert tesz, melyet később nem fog tudni elkölteni („bent ragad a játékban”). Fentiek elkerülése érdekében a fejlesztőknek például felhasználóbarát alapbeállításokat kell biztosítaniuk, illetve lehetőséget kell teremteniük szülői felügyelet beállítására.
• A szerződéskötést megelőző tájékoztatási szabályok betartása a 45/2014-es Kormányrendelet alapján: A fogyasztókat részletesen és közérthetően kell informálni a szerződéskötés előtt a virtuális tranzakció legfontosabb körülményeiről, függetlenül attól, hogy valós vagy játékbeli fizetőeszközzel történik a fizetés. Ide tartozik például (i) a megvásárolni kívánt tartalom legfontosabb tulajdonságainak ismertetése (különösen az árra vonatkozó információk szerepeltetése), (ii) a kereskedő beazonosításhoz szükséges adatok bemutatása, (iii) digitális tartalom kifizetésével és kézbesítésével, elállási jog gyakorlásával, szavatosággal kapcsolatos tudnivalók.
• Tisztességes szerződési feltételek: Az ÁSZF-eket és minden egyéb, a játékbeli tranzakciókra vonatkozó tájékoztatást tisztességes módon és világos, érthető nyelvezettel kell megfogalmazni. Tisztességtelen minősülhetnek az olyan kikötések, melyek a vállalkozás javára és a fogyasztó hátrányára egyoldalúan korlátozzák a fogyasztók jogszabályban biztosított jogait, vagy  egyoldalú felmondására, vagy értelmezésére jogosítják fel a vállalkozást. Jogellenesek például az olyan szerződési kikötések, amely lehetővé teszik, hogy a fejlesztő egyoldalúan módosítsa a virtuális fizetőeszköz értékét, vagy egyoldalúan eltávolítsa az azzal megvásárolható digitális tartalmat, fizetőeszközt a játékból.
• Az Iránymutatások azt is egyértelműsítik, hogy a játékbeli mikrotranzakciók esetén is megilleti a fogyasztókat a jogszabályok által biztosított tizennégy napos elállási jog. Ezt kizárni csak a fogyasztó kifejezett, a szolgáltatás használatának megkezdése előtt a vásárlásgombtól elkülönült jelölőnégyzetben adott hozzájárulásával lehet, amennyiben a megvásárolt tartalom használata/felhasználása azonnal megkezdődik.

A CPC által összegyűjtött problémás gyakorlatok bemutatása segítheti a videójátékokat forgalmazó vállalkozásokat abban, hogy azonosítani tudják a saját játékmenteik, virtuális valutáikkal kapcsolatos üzleti modelljeik konkrét kialakítása milyen fogyasztóvédelmi kockázatot hordoz rájuk nézve. Ezen kockázatok azonosítására és korrigálására mindenképpen érdemes fogyasztóvédelmi jogban jártas szakemberhez fordulni, azért is, mert a hazai hatóságok is elkezdték alaposabban vizsgálni a piaci szereplők gyakorlatait. 2025. április 2-án a GVH több hazai videójáték egyesületnek és fejlesztőnek küldött tájékoztató levelet, melyben felhívta figyelmüket a fent bemutatott CPC iránymutatásban megfogalmazott ajánlások betartására.

Az év elejétől működő új fogyasztóvédelmi hatóság, az NFKH és a Kormányhivatalok 2025. évi Ellenőrzési és Vizsgálati Programjában is szerepel a „Videójátékok fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzése” című témavizsgálat. Így ezen szervek részéről is további ellenőrzések várhatóak a témában, ahogy ezt az NFKH 2025. április 7-ei sajtóközleménye is megerősíti.

A GVH javaslatai

A GVH friss, március végi sajtóközleményében ismét hangsúlyozta, hogy kiemelt figyelmet fordít a sérülékeny fogyasztók jogainak védelmére, ezért a piaci szereplőknek a Magyarországon is forgalmazott játékok kialakítása során érdemes fokozott körültekintéssel eljárniuk.

A versenyhatóság az elmúlt években több alkalommal is vizsgálta a videojátékok piacán alkalmazott sötét mintázatokat, így 2023 májusában , 2024. augusztusában és 2025 februárjában is kommunikálta álláspontját, illetve átfogó gyorselemzést is végzett annak feltárására, hogy az ingyenesen letölthető mobiljátékokban, valamint a játékkonzolokon és számítógépeken elérhető játékokban azonosíthatóak-e manipulatív üzleti gyakorlatok.

A GVH a fent említett sajtóközleményekben többek között az alábbi problémás gyakorlatokat azonosította, melyek a játékosoknak pénzügyi veszteséget okoznak vagy digitális függőség kialakulásához vezethetnek:

• Kettős virtuális valuták használata: Adott játékmenetben a virtuális valuták egy része ingyen megszerezhető, másik része (pl. ún. a virtuális karakter kinézetét meghatározó „skinek”) viszont kizárólag valódi pénzért vásárolható meg, de ezek bizonyos játékokban, jelentős hatással lehetnek magára a játékmenetre is. Éppen ezért a GVH aggályosnak találja, ha a fizető játékosok aránytalanul nagy előnyhöz jutnak a nem fizető játékosokkal szemben.
• Loot Boxok alkalmazása: A zsákmánydobozok/meglepetésdobozok az egyes játékokon belül valódi pénzen vagy játékvalután vásárolt tartalmak, amelyek általában a játékban hasznosítható, véletlenszerű tételeket tartalmaznak (például fegyverek, képességkártyák, játékvaluta, fejlődési lehetőségek stb.). A megvásárolni kívánt zsákmánydobozok pontos tartalmát a fogyasztók a fizetés előtt nem ismerhetik meg, így a dolog tulajdonképpen zsákbamacskaként működik. A nyerési esélyek és a befektetett pénz megtérülésének mérlegelése így nehezékes lehet.
• Manipulatív ösztönzők korlátozása: A hatóság problémásnak tartja azt a gyakorlatot is, amely szerint a játékosokat napi, heti vagy szezonális jutalmakkal ösztönzik a rendszeres bejelentkezésre, ami függőséghez vezethet és fokozott vásárlásra sarkallhatja a felhasználókat.
• A játékot megszakító reklámok : Problémásnak találta a GVH, hogy a játékot megszakító hirdetés vagy reklám jellege nem volt feltüntetve, a kilépést jelző „x” az eredeti játék folytatása helyett az alkalmazásáruház azon oldalára vitte a felhasználót, ahol egy kattintással azonnal le is tölthette a reklámozott játékot. A GVH kifogásolta azt is, hogy a reklámok megtekintéséért gyakran ajánlottak a játékfejlesztők jutalmat, vagy a reklám a játék ingyenes kipróbálására is lehetőséget biztosított arra sarkallva a megtekintőket, hogy minél többen töltsék le a reklámban népszerűsített játékot.

Célkeresztben a játékon túli online tartalmak is?

A GVH és a CPC ajánlásai ugyanakkor megítélésünk szerint azokra az alkalmazásokra és platformokra is vonatkozhatnak, amelyek bár nem videojátékok, de jellemzően gyermekeknek vagy fiatalkorúaknak készülnek, például oktatóappokra vagy interaktív mesealkalmazásokra is. Ezeknél is fontos, hogy a játékelemekkel kombinált vásárlások lehetősége (pl. extra tartalmak, prémium funkciók) jól elkülönüljön az ingyenes tartalmaktól, és a virtuális fizetőeszközök vagy előfizetési modellek valódi költségei egyértelműen kiderüljenek. Emellett a felhasználási feltételeknek is világosan érthetőnek kell lenniük a szülők és gyermekek számára egyaránt, elkerülve a félrevezető vagy rejtett díjakat.

Várhatóan ezt a területet a jövőben is kiemelt figyelem övezi majd a fogyasztóvédelmi hatóságok részéről, hiszen a gyermekek, mint sérülékeny fogyasztók védelme továbbra is prioritást élvez. Ügyvédi irodánk készséggel áll rendelkezésre a fogyasztóvédelmi megfelelés biztosítása érdekében, segítve ügyfeleinket a vonatkozó jogszabályok és hatósági elvárások teljesítésében.

Szerzők és további információ:

Dr. Priskin Boglárka (ügyvéd) és Dr. Baumgartner Máté (ügyvédjelölt), CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda

The post Virtuális pénz, valós jogkövetkezmények: A videojátékok és a fogyasztói jogok védelme appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Számos digitális gazdaságban tevékenykedő cég üzemeltet ugyanolyan vagy hasonló felépítésű alkalmazásokat az Európai Unióban. Az ilyen platformokon – főleg ha azokat friss piacra lépők üzemeltetik – gyakran merülhetnek fel tájékoztatási hiányosságok, amelyek fogyasztóvédelmi problémákat eredményezhetnek. Ilyen esetekben a vállalkozások és a fogyasztók érdekét is az szolgálja, ha nem minden tagállamban külön-külön indulnak eljárások ezen hiányosságok kivizsgálására. A problémás gyakorlatok megszüntetésére és jövőbeli kiküszöbölésére ilyenkor a hibázó vállalkozás az Európai Bizottságot és a tagállami hatóságokat tömörítő Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (Consumer Protection Cooperation Network; CPC) részére egy vállaláscsomagot ajánlhat fel. Cikkünkben bemutatjuk, milyen eredménnyel zárult a népszerű használtruha piactérrel a Vinteddel, valamint az ismert randiapp-al a Tinder-rel szemben a közös európai fellépés és bemutatjuk, hogy az online piactereket és alkalmazásokat üzemeltető vállalkozásoknak milyen aggályos gyakorlatoktól érdemes tartózkodniuk.

Mi a CPC hálózat

A CPC hálózat olyan magatartások kapcsán kezdeményez tárgyalásokat az érintett a vállalkozásokkal, ahol a fogyasztók széles körét érintő határokon átnyúló fogyasztóvédelmi problémák kezelése érdekében uniós szintű koordinált fellépés indokolt. Amennyiben ezt szükségesnek ítélik, az összehangolt fellépésben résztvevő hatóságok felkérik az uniós dimenzióval érintett problémás kereskedelmi gyakorlatot tanúsító kereskedőt arra, hogy meghatározott határidőn belül a jogsértés megszüntetése érdekében kötelezettségvállalásokat ajánljon fel.

A Vinted-del szembeni közös fellépés

2024. június 18-án adott hírt arról az Európai Bizottság, hogy egy ilyen közös fellépés eredményeként a Vinted vállalta, hogy változtat árkommunikációs gyakorlatán. A Vinted egy online piactér, melyen keresztül a felhasználók bizonyos terméket eladhatnak vagy vásárolhatnak más felhasználóktól. A litván székhelyű, használt árucikkek értékesítésében közreműködő vállalkozás és a közös európai fellépést koordináló litván fogyasztóvédelmi hatóság közötti egyeztetések 2021-ben kezdődtek meg. A közös fellépés oka az volt, hogy számos panasz érkezett a Vinted árkommunikációs gyakorlatával kapcsolatban, többek között amiatt, mert a vásárlás végösszegéhez automatikusan olyan díjtétel adódott (ún. „vevővédelmi díj”), melyről a fogyasztók nem kaptak előzetesen tájékoztatást. Ezen gyakorlat pedig a közös fellépésben részt vevő hatóságok értékelése szerint felvetheti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvben foglaltak megsértését.

A Vinted vállalásai

A Vinted az európai összehangolt fellépés eredményeként vállalta, hogy a honlapján és a mobil applikációs felületén

a) a fogyasztókat előzetesen és időszerűen tájékoztatja az eladásra kínált áruk teljes áráról, ideértve különösen a vevővédelmi díjat, amely automatikusan hozzáadódik minden vásárláshoz. A vevővédelmi díj a Vinted esetében a platform használata ellenértékének tekinthető. Magyarországon ezen díjtétel a Vinted tájékoztatása szerint fix 280 forint és a termék árának 5%-a (beleértve a termék árára vonatkozó általános forgalmi adót is). Hasonló, a fogyasztóvédelmi szakzsargonban „csepegtető árazásnak” hívott gyakorlatokkal korábban már a GVH is foglalkozott, többek között a Viagogo-val, az Eventim-mel vagy az Airbnb-vel szemben folytatott eljárásokban. A csepegtető árazás során a fogyasztók számára csupán a vásárlási folyamat legvégén válik ismertté a termék vagy szolgáltatás teljes ára, amely fogyasztóvédelmi szempontból egyértelműen aggályos gyakorlatnak tekinthető.

b) mellőzi az olyan reklámokat, hirdetéseket, amelyek azt a téves benyomást keltik a fogyasztókban, hogy a Vinted használata ingyenes,

c) pontosabban, és átláthatóbban tájékoztatja a felhasználókat

i. a vevővédelmi politikája alapján történő visszatérítés igénylésének folyamatáról, melynek akkor van jelentősége, ha a vásárolt árucikk nem, vagy sérülten érkezik meg a felhasználóhoz;

ii. hamisítványok felülvizsgálati folyamatáról, ideértve azon lépések ismertetését, amelyeket a használt árucikket vásárló fogyasztóknak meg kell tenniük a visszatérítés igényléséhez, amennyiben a vásárolt áruról kiderül, hogy az hamisítvány;

iii. a személyazonosság-ellenőrzési folyamatáról (ideértve különösen a benyújtandó dokumentumokat és információkat), amely folyamat elvégzése előfeltétele annak, hogy felhasználók árukat értékesíthessenek a Vinted-en;

iv. a Vinted értékelési politikájáról („visszajelzési politika”), beleértve az átlagos felhasználói visszajelzések („átlagos csillagbesorolás”) kiszámításának módját, a Vintedtől származó automatikus visszajelzések és a felhasználók által közzétett visszajelzések közötti különbséget, valamint azt, hogy a felhasználók hogyan jelenthetik a nem megfelelő visszajelzéseket (például amely visszajelzés személyes adatot vagy jogellenes elemet tartalmaz).

A vállalások betartását a CPC hálózat nyomon fogja követni, és amennyiben arra jutnak a hatóságok, hogy a vállalások a gyakorlatban nem teljesülnek, úgy akár szankcióval végződő tagállami jogérvényesítési vagy végrehajtási eljárások is indulhatnak a Vinted-et üzemeltető vállalkozással szemben.

A Bizottság sajtóközleménye szerint a Vinted nem értett egyet a CPC hálózat azon kérésével, hogy már a vásárlási folyamat elején tájékoztassa a fogyasztókat arról, hogy a feltüntetett árak nem tartalmazzák a szállítási díjat, illetve amennyiben lehetséges, előzetesen tájékoztassa a fogyasztókat a minimálisan felszámítandó szállítási díjról. A Vinted vélhetően abból indult ki, hogy az észszerűen eljáró átlagfogyasztók tisztában vannak azzal, hogy a szállítási díjak a termék árán és a vevővédelmi díjon felül fizetendőek a választott szállítási módtól függően.

A Vinted által tett vállalásokról elmondható, hogy jóval túlmutatnak az eredeti árkommunikációs problémán, és a közös fellépés eredményeként „egy füst alatt” olyan intézkedéscsomag végrehajtására vállalt kötelezettséget a cég, mely működésének számos területét érinti a visszatérítésektől az értékelésekig. Ezáltal a Vinted a korábbinál transzparensebb kommunikációt, szabályzatokat és működést biztosít majd a felhasználóknak (pl.: átláthatóbb szabályok ár visszatérítéssel kapcsolatban).

Egy ilyen átfogó beavatkozás vélhetően azon túl, hogy előnyös a fogyasztóknak (lévén valamennyi fogyasztóvédelmi szempontból problémás kérdést kezel), a vállalkozások, illetve a tagállami hatóságok számára is kedvező lehet, amennyiben ezáltal megelőzhető egy minden érintett fél szempontjából költséges fogyasztóvédelmi vagy versenyfelügyeleti eljárás megindítása, illetve annak végén nem kell gyakran euró milliókra rúgó bírságot fizetniük. A Bizottság tájékoztatása szerint ugyanakkor a Vinted-nél nem ez a helyzet, egyes tagállamokban jelenleg is folynak a társasággal szemben jogérvényesítési eljárások, valószínűsíthetően más problémakörökben megindított egyedi esetek kivizsgálására. Hasonló esetre Magyarországon is volt példa, mikor a Booking.com esetében az Európai Bizottság és az uniós nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok (CPC) közös fellépéséhez a GVH nem csatlakozott, hanem saját jogérvényesítési eljárása keretében 2,5 milliárd forint bírsággal sújtotta a vállalkozást. A közös fellépés hiánya ilyen esetekben az Európában számos országban tevékenykedő nagyvállalatok számára egyértelműen hátrányos.

Mindazonáltal az online piactereknek érdemes kiemelt figyelmet fordítaniuk a jogszabályi megfelelésre, különös arra, hogy az uniós jog által előírtaknak megfelelően, valamint a szakmai gondosság követelményének szem előtt tartásával alkossák meg a felhasználóikra vonatkozó szabályrendszereiket, mivel az új uniós szabályok (pl. a DSA) révén kifejezetten hatékony fellépés biztosítható a jogszabályokat (pl. a termékfelelősségi szabályokat) be nem tartó felhasználókkal szemben. Az Omnibusz irányelv átültetésének köszönhetően 2022. május 28-a óta pedig az online piactereknek a fogyasztók irányába is tájékoztatási többletkötelezettségeik vannak a távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően, a Webshop Kormányrendelet 11/ A.§-ában ismertettek tárgykörökben (például arra vonatkozóan, hogy a harmadik fél, akitől a fogyasztó az online piacon vásárol, vállalkozásnak minősül-e vagy sem).

A Tinder vállalásai

A Vinted mellett a Tinder (mint az egyik legnépszerűbb társkereső alkalmazás) is bekerült a CPC célkeresztjébe azt követően, hogy egy 2022-ben közzétett svéd tanulmány rávilágított, a Tinder árképzése nem transzparens, és különböző személyeknek különböző áron kínálja ugyanazt a szolgáltatást. A Tinder – a hálózat közös fellépésének eredményként – vállalta, hogy személyre szabott árazási gyakorlatai kapcsán érhetőbb és világosabb tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak. Az Európai Bizottság 2024. márciusában kiadott sajtóközleménye szerint a Tinder 2024. április közepéig vállalta, hogy

a) nem alkalmaz személyre szabott, életkoron alapuló árazást anélkül, hogy erről a fogyasztókat egyértelműen és előre tájékoztatná;

b) a fogyasztókat egyértelmű tájékoztatja arról, hogy a prémium szolgáltatások áraira vonatkozó kedvezményeket automatizált szoftverek használata révén személyre szabja, és annak okáról, hogy miért kínál az érintett fogyasztónak személyre szabott kedvezményeket (például, mert a fogyasztó a Tinder prémium szolgáltatásaira normál áron nem kívánt előfizetni).

2022. május 28-a óta a vállalkozások a Webshop Kormányrendelet 11 § (1) q) pontja szerint a távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően kötelesek világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót arról, ha a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás automatizált döntéshozatal alapján a fogyasztó személyére szabott. Bár első ránézésre ezen elvárás részletszabálynak tűnik, mégis fontos tájékoztatásbeli kötelezettségről van szó, hiszen a CPC hálózat a Tinderrel szemben folytatott közös fellépését tulajdonképpen ezen szabály megsértésére fűzte fel.

Az online piacterekre és digitális piacokon működő vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok közötti eligazodásban fogyasztóvédelemben jártas szakértőink örömmel nyújtanak segítséget.

Szerzők: dr. Priskin Boglárka

The post Az online piacterek és más techvállalatok fogyasztóvédelmi ellenőrzése erősödik appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.

Biztos mindenki találkozott már így vagy úgy az elektronikus játékok világát övező kérdésekkel, ugyanis a korábbi generációktól eltérően a modern ember már nem csak gyerek és kamaszkorában játszik. A számtalan szerepjáték, felnőtt társasjáték, kártya versenyek mellett az online videójátékok elterjedése is sosem látott méreteket ölt. Ahogy az pedig az egyre népszerűbb, és így szükségszerűen egyre nagyobb üzletet jelentő „iparágak” esetében lenni szokott, nem sokat kellett várni arra sem, hogy a fogyasztóvédelmi aspektusok is napvilágra kerüljenek. Az internetes videójátékok egyre csak terebélyesedő világának fogyasztóvédelmi vetületeit segítenek megérteni a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértői.

A digitális térben előforduló kereskedelmi gyakorlatok egyre gyakrabban kerülnek az európai fogyasztóvédelmi hatóságok és a politikai döntéshozók látókörébe. Az Európai Unió gazdasága szempontjából is kiemelkedő jelentőségű a videójáték ágazat, az Európai Parlamentnek az e-sportokról és videójátékokról szóló jelentése szerint az ágazat teljes becsült értéke 2020-ban 23,3 milliárd euró volt, és az Európai Unióban több mint 80 000 ember dolgozik ebben az innovatív ágazatban.

Az Európai Uniót és a tagállami hatóságokat a játékokon belüli vásárlásokra vonatkozó reklámokkal, ajánlatokkal, játékvalutákkal, illetve a véletlenszerű, szerencse-elemeket tartalmazó ún. zsákmánydobozokkal („loot boxes”) kapcsolatban felmerülő fogyasztóvédelmi kérdések foglalkoztatják leginkább a videójáték ágazatban (ideértve a PC-ken, mobiltelefonokon, játékkonzolokon futó játékokat is). A videójátékokkal kapcsolatos gyakorlatok azért is kerültek számos tagállamban a politikai döntéshozók és hatóságok érdeklődésének kereszttüzébe, mert elsősorban (de nem kizárólag) gyermekek, fiatalkorúak a játékok célcsoportjai. Az Európai Bizottság gyermekbarát internetre vonatkozó új európai stratégiája szerint az európai 6–10 éves gyermekek 73 %-a, a 11–14 éves gyermekek 84 %-a és a 15–24 éves fiatalok 74 %-a játszik videojátékokkal. A 6-64 év közötti európai lakosság körében ez az arány 50 %.

A videójátékok, online játékok számos üzleti modellben érhetőek el, ilyen például az ún. „pay to win” modell, mely esetén bár a játék ingyenesen elérhető („freemium”) a játékosok valódi pénzért bonyolított mikrotranzakciók segítségével kiegészítőket, tárgyakat tudnak megvásárolni a játékon belül, és ezáltal előnyöket szerezhetnek a többi, fizetős tartalmat nem vásárló játékoshoz képest. Az online játékok jelentős részének van továbbá saját játékbeli pénzneme, amellyel a játékban vásárolni lehet vagy akár vásárolni kell. A digitális tárgyak vagy szolgáltatások játékokon belüli vásárlása, akár virtuális játékvaluta segítségével, a játékfejlesztő cégek egyik legfontosabb bevételi forrásává lettek az utóbbi időben. A norvég fogyasztóvédelmi hatóság tanulmánya szerint 2021-ben az Electronic Arts videojáték-gyártó óriás több mint 1,62 milliárd dollár bevételre tett szert a játékon belüli vásárlásokból csak a FIFA21 játék kapcsán.

Cikkünk célja, hogy bemutassuk, melyek a videójátékokban előforduló kereskedelmi gyakorlatokkal kapcsolatos legjellemzőbb fogyasztóvédelmi problémák, és azokkal kapcsolatban milyen fogyasztóvédelmi politikai intézkedések zajlottak Európában az elmúlt években. Bár a magyar hatóságok a videójátékokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi témákban egyelőre nem mutattak aktivitást, ez szinte biztosan nem fog sokáig váratni magára, figyelembe véve egyrészt az európai trendeket, másrészt azt, hogy a gyermekek fogyasztójogi típusú védelme a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatában is kiemelt jelentőséget élvez. Utóbbi kapcsán mindenképp említést érdemel a GVH VJ/24/2020. számú ügyben 2023. november 30-án nyilvánosságra hozott határozata és sajtóközleménye, amelyben a versenyhatóság a TikTok közösségi platform kereskedelmi gyakorlatát többek közt arra tekintettel vizsgálta, hogy a platform felhasználói bázisának egy jelentős hányadát gyermekek és fiatalkorúak teszik ki. A GVH újfent rögzítette, hogy a hirdetőknek figyelembe kell venniük a gyermekek sajátos helyzetét, ha az adott hirdetés vagy marketingüzenet hozzájuk is eljut.

A fentiekre tekintettel az érintett vállalkozásoknak mindenképpen érdemes tisztában lenniük a videójátékokban előforduló reklámok és fizetős tartalmak fogyasztóvédelmi kockázataival, illetve felkészülniük a kockázatok hatékony csökkentésére.

Játékvaluták, és játékon belüli tranzakciók

A videójátékokban alkalmazott játékvalutákkal kapcsolatban az egyik fő fogyasztóvédelmi probléma az, hogy a játékosok – különösen a gyermekek – figyelmét elkerülheti, hogy a játékhoz valós pénzt költenek, ha pedig ezt érzékelik is, nehéz követniük, hogy mennyit is költöttek valójában. A játékvaluták valódi pénzre történő átváltási kalkulációs folyamatát, illetve árfolyamát ugyanis sokszor nem kommunikálják érthetően és világosan a fejlesztők a fogyasztók felé. A játékvaluták valódi értékével kapcsolatos fogyasztói bizonytalanságot növelheti az is, hogy vásárlás mellett a játékvaluták sokszor a játék során is megszerezhetőek, illetve hogy a különböző játékok és még platformok is (pl. TikTok) egymáshoz képest eltérő árfolyamon váltják saját valutáikat. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a fogyasztók többet költhetnek, mint amivel tisztában vannak, vagy amennyit szeretnének. A játékvaluták átváltási árfolyamával kapcsolatos időszerűtlen vagy hiányos tájékoztatás megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltó irányelv és az azt átültető magyar jogszabály alapján.

A játékvalutákkal kapcsolatban szintén fogyasztóvédelmi kérdéseket vethet fel az a körülmény, hogy a játékvaluták valódi pénzre általában nem visszaválthatóak. Ez különösen problémás lehet, amennyiben erről a tényről a játékvaluta megvásárlása előtt a játékot fejlesztő vállalkozás nem tájékoztat megfelelően, így ha a fogyasztó abba szeretné hagyni a játékot, erre csak anyagi veszteség mellett lesz lehetősége (ez az ún. ,,consumer lock-in” jelenség, vagyis a fogyasztók különböző szolgáltatók közötti váltásának korlátozása, melyről már korábbi cikkünkben is hírt adtunk).

A játékvalutával rendezett mikrotranzakciók esetén kérdéses az is, hogy a fogyasztókat megilletik-e a digitális vásárlások kapcsán az (EU) 2019/770 irányelvben (és magyar megfelelőjében) biztosított jogosítványok. Míg a valódi pénzzel történő vásárlási tranzakciók az irányelv hatálya alá tartoznak, addig a játékvalutával rendezett ügyletek kapcsán a fogyasztókat megillető jogok további tisztázásra szorulnak a jogalkotó vagy a jogalkalmazó részéről.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv értelmezésével kapcsolatos, 2021 végén megjelent Közleményben az Európai Bizottság leszögezte, hogy a játékokon belüli vásárlásokra vonatkozó ajánlatok esetében a termék lényeges tulajdonságait egyértelműen be kell mutatni, és a virtuális tételek árát egyértelműen és jól láthatóan fel kell tüntetni valós pénznemben is. Ha az árat nem lehet észszerűen előre kiszámítani, a kereskedőnek fel kell tüntetnie az ár kiszámításának módját.

Zsákmánydobozok

A zsákmánydobozok/meglepetésdobozok az egyes játékokon belül valódi pénzen vagy játékvalután vásárolt tartalmak, amelyek általában a játékban hasznosítható, véletlenszerű tételeket tartalmaznak (például fegyverek, a virtuális karakter kinézetét meghatározó „skinek”, képességkártyák, játékvaluta, fejlődési lehetőségek stb.). A megvásárolni kívánt zsákmánydobozok pontos tartalmát a fogyasztók a fizetés előtt nem ismerhetik meg, így a dolog tulajdonképpen zsákbamacskaként működik. A norvég fogyasztóvédelmi hatóság tanulmánya szerint a zsákmánydobozok értékesítése rendkívül jövedelmező a videojátékipar számára, globálisan több mint 15 milliárd dollár bevételt generált 2020-ban.

A zsákmánydobozok szerencsejáték-elemeket is tartalmaznak, és így akár játékfüggőséget is okozhatnak (különösen a gyermekeknél és fiatalkorúaknál), ezért számos tagállamban vizsgálták vagy vizsgálják, hogy a zsákmánydobozok nem tartoznak-e a szerencsejátékokra vonatkozó szigorúbb szabályok hatálya alá. Hollandiában például a legfelsőbb közigazgatási bíróság arra jutott, hogy a FIFA22 játékban elhelyezett zsákmánydobozok nem tartoznak a holland szerencsejáték jogszabályok hatálya alá, mert nem képeznek önálló játékot, hanem egy ügyességi játék elválaszthatatlan részei. A bíróság kimondta, hogy továbbra is az általános fogyasztóvédelmi jogszabályok keretei között szükséges a zsákmánydobozokkal kapcsolatos problémákat értékelni. Az Európai Parlament által megrendelt zsákmánydobozokkal foglalkozó tanulmányból ismert, hogy 2018-ban Belgiumban a belga szerencsejáték felügyelet akként foglalt állást, hogy az Overwatch, a FIFA18 és a Counter-Strike: Global Offensive játékokban elérhető zsákmánydobozok egyes típusai megfelelnek a szerencsejáték törvényi feltételeinek, függetlenül attól, hogy a zsákmánydobozokból származó nyeremény átváltható-e valódi pénzre vagy sem. Ennek folyományaként a belga hatóság arra kötelezte a videójáték gyártókat, hogy a Belgiumban kínált játékokból távolítsák el a zsákmánydobozokat. Spanyolországban és Finnországban is előkészületben van a fiatalkorú fogyasztók védelme érdekében a zsákmánydobozok szigorítását célzó jogszabály.

2020-ban az Olasz Versenyhatóság elfogadta az Electronic Arts csoport kötelezettségvállalást. A videójáték gyártó vállalta, hogy a fogyasztók számára egyértelműbb és világosabb tájékoztatást nyújt a játékon belüli vásárlások és a zsákmánydobozok természetéről, áráról, valamint külön felhívja a fizetős tartalmakra a fogyasztók figyelmét, továbbá a 16 és 18 év közötti fogyasztók fiókjai esetén lehetővé tesz egy 0 eurós alapbeállítást, mely csak szülői jóváhagyással növelhető meg.

A már hivatkozott, 2021 végén megjelent Közleményben az Európai Bizottság egyértelműen rögzítette, hogy a véletlenszerű fizetős tartalom jelenlétét, beleértve a véletlenszerű tételek valószínűségét, egyértelműen közölni kell a fogyasztóval. A Közleményben a Bizottság tisztázta azt is, hogy a játékban rendelkezésre álló zsákmánydobozok értékesítésének meg kell felelnie a fogyasztók jogairól szóló irányelv és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv szerinti tájékoztatási kötelezettségnek a termék árával és lényeges tulajdonságaival kapcsolatban.

Sötét mintázatok, játékokban elhelyezett reklámok

Manipulatív játéktervezési megoldások (ún. ,,sötét mintázatok”) révén a játék felületét a fejlesztők úgy is kialakíthatják, hogy a játék dizájnja, a játékban elhelyezett vizuális elemek a választási szabadságot – főleg a pénzügyi döntések tekintetében – jelentősen korlátozhatják így „rávéve” a fogyasztót egy olyan döntés meghozatalára, ami adott esetben nem is állt szándékában. Ilyen lehet például az, hogy a játékon belüli ajánlatokat a gyártók a játék legizgalmasabb pillanataira időzítik, vagy a zsákmánydobozokat csak egy meghatározott ideig, limitált mennyiségben lehet megvásárolni, mely időnyomás miatt a fogyasztók hajlamosabbak a vásárlás mellett dönteni. Az ilyen játéktervezési megoldások, vizuális elemek a hatályos fogyasztóvédelmi szabályok szerint akár agresszív kereskedelmi gyakorlatnak is minősülhetnek. Ugyanígy agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősülhetnek az olyan, személyre szabott játékon belüli ajánlatok is, melyek a játékosok gyenge pontjait, ismert függőségeit is figyelembe veszik az ajánlat kialakításakor és időzítésekor.

A bizottsági Közlemény kiemeli azt is, hogy a játékon belüli promóciókat és reklámokat egyértelműen meg kell jelölni, és azoknak világosan megkülönböztethetőnek kell lenniük a játék többi elemétől, ellenkező esetben megtévesztő kereskedelmi gyakorlatként minősülhetnek.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat tiltó irányelv és az azt átültető magyar jogszabály értelmében tilosak továbbá az olyan játékon belüli kereskedelmi gyakorlatok, melyekben a gyártók gyermekeket hívnak fel arra, hogy megvásároljanak bizonyos tartalmakat – például az előrejutáshoz szükséges bizonyos elemeket – vagy ezek megvásárlására bírjanak rá erre egy felnőttet. Ezt erősíti meg a GVH fent már említett, TikTok-ügyben hozott friss határozata is, amely kifejezetten kiemeli, hogy tilos gyermekeket (mint sérülékeny fogyasztóknak minősülő személyeket) megcélozni, arra buzdítani vagy más módon arra késztetni, hogy alkalmazásba vagy játékba ágyazott tartalmakat vásároljanak. Szintén alapvető fontosságú, hogy egy ingyen kínált játékok teljes körű és zavartalan használata nem függhet más alkalmazás vagy játék megvásárlásától.

Fejlemények az Európai Unióból

2023. január 18-án hozta nyilvánosságra az Európai Parlament részletes állásfoglalását, melyben a felhívta az Európai Bizottságot, hogy a digitális méltányosságra vonatkozó uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok célravezetőségi vizsgálata során értékelje, hogy a jelenlegi fogyasztóvédelmi jogi keretrendszer elegendő-e a zsákmánydobozok és a játékon belüli vásárlások kapcsán felmerülő fogyasztóvédelmi kérdések kezelésére. E tekintetben azt is kérte a Parlement, hogy a Bizottság legyen különös figyelemmel a kiskorú és fiatalkorú felhasználók védelmére. A Parlament felszólított a Bizottságot, hogy amennyiben arra jut e vizsgálat során, hogy a jogi védelem a videójátékok területén nem megfelelő, terjesszen elő jogalkotási javaslatot a jelenleg hatályos jogi keret kiigazítására. A Bizottság célravezetőségi vizsgálatáról tavaly cikkünkben mi is hírt adtunk. A Parlament ezen kívül felszólította az európai fogyasztóvédelmi hatóságokat és a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálóztatot („CPC hálózatot”) arra is, hogy szerezzenek érvényt a hatályos fogyasztóvédelmi szabályoknak a videójáték ágazatban.

A Bizottság célravezetőségi vizsgálatára több versenyhatóság és fogyasztóvédelmi szervezet nyújtott be észrevételt. A Holland Versenyhatóság szigorú álláspontra helyezkedett, és gyermekek számára elérhető zsákmánydobozok és játékvaluták betiltását javasolta a Bizottságnak. Amennyiben ezek betiltását a Bizottság nem látja indokoltnak, arra az esetre a Holland Versenyhatóság azt javasolta, hogy a Bizottság tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a játékvalutával fizetett, játékon belüli vásárlások esetén is ugyanolyan jogok illessék meg a fogyasztókat, mint ha valós pénzzel rendeznék e tranzakciókat. A Holland Hatóság szerint jogszabályban kellene kötelezni a videójáték gyártókat, hogy a játékvalutában feltüntetett árakat tűntessék fel valódi pénznemben is, a zsákmánydobozok esetén pedig nyújtsanak tájékoztatást a nyerési esélyekről. A Hatóság arra is javaslatot tett, hogy minősüljön tisztességtelen szerződéses feltételnek a videójátékok felhasználási feltételeiben szereplő azon kikötés, hogy a játékvaluták nem visszaválthatóak, az erről szóló irányelv értelmében.

Az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a kutatóknak és szabályozóknak rendelkezniük kell a zsákmánydobozok működtetésében részt vevő algoritmusokhoz és adatkészletekhez való hozzáféréssel, hogy ezeket jobban megismerjék, azokon közérdekű kutatásokat tudjanak lefolytatni, és a döntéshozók részére szabályozási javaslatokat tudjanak tenni.

Amíg a Bizottság feltérképezi és adott esetben kiegészíti a hatályos fogyasztóvédelmi szabályrendszert, addig a videójátékipar szereplői is sok mindent tehetnek a megfelelés érdekében. Ilyen gyártói intézkedés lehet például, ha a fiatalkorúaknak és gyermekeknek szánt játékok esetén a gyártók a játékidőre, illetve a maximális költésre vonatkozó szülői felügyeleti eszközök lehetőségét biztosítják, vagy a játékvaluta és zsákmánydobozok nélküli játékverziót állítják be alapértelmezettként a fiatalkorúak által létrehozott fiókok esetén. Segítség lehetne a szülőknek az is, ha minél több piaci szereplő használná az Egységes Európai Játékinformációs Rendszert („PEGI”), melynek használatával egyértelmű tájékoztatás nyújtható a szülőknek az adott játék tartalmáról (pl. elérhető-e fizetős tartalom), a játékhoz ajánlott életkorról, így segítve a szülőt abban is, hogy megfelelő játéktartalmat válasszon gyermekei számára. Az Európai Parlament egyébként felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg, lehetséges-e a PEGI rendszer európai jogba történő beemelése, hogy az kötelező legyen valamennyi piaci szereplőre. Jó kezdeményezésre példa a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által indított fogyasztói tudatosság növelő Mobil a családom? kampány, melyben az NMHH tanácsokat ad a szülőknek mit tehetnek a gyermekek digitális biztonságáért.

A videójáték ipar szereplőinek érdemes tehát felkészülniük, mivel már a jelenlegi szabályok szerint is súlyos bírságokat kockáztatnak egy-egy nem megfelelő jogi vizsgálatnak alávetett gyakorlatukkal, a jövőben pedig a mostani szabályok szigorítása is várható. A sokszor nem fekete-fehér kérdésekben fogyasztóvédelmi jogban jártas szakemberek segíthetnek eligazodni az informatikusoknak, üzleti vezetőknek.

Szerzők: dr. Priskin Boglárka és dr. Kocsis Márton

The post Játék „határok” nélkül? appeared first on Versenyben vagyunk - a CERHA HEMPEL versenyjogi blogja.