A 21. században rohamosan fejlődő technológia világában új mérföldkőhöz érkezett a kibertér jogi szabályozása. A von der Leyen-Bizottság a digitális piacokkal kapcsolatos jogszabályok megújítását szorgalmazta már megalakulása óta, így 2020 december 15-én a Bizottság közzétette a Digital Services Act (digitális szolgáltatásokról szóló törvény – „DSA”) és Digatal Markets Act (digitális piacokról szóló törvény – „DMA”) jogszabálycsomag tervezetét.
A digitális szolgáltatások igénybevételére és nyújtására eltérő szabályozásokkal találkozhatunk tagállamonként. Ez jelentősen megnehezíti a határon átnyúló szolgáltatások terjedését, s így a szabályozás különbözősége együtt jár az innováció megtorpanásával. A Bizottság 2020 és 2030 közötti időszakot Európa digitális évtizedeként említi. Ez alatt Európa digitális szuverenitásának megerősítését érti, saját szabványokat szándékozik létrehozni mind az adatok, adatvédelem, mind a technológia és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra terén. Ennek elérése érdekében Európa első lépésben tehát saját online (kereskedelmi) piacainak megbízhatóvá és átláthatóvá tételére törekszik. A javaslat-csomagot jelenleg az Európai Parlament és a tagállamok vitatják meg az Európai Unió Tanácsa előtt. Az Európai Parlament és a Tanács először egy általuk elkészített tervezetben állapodnak meg. Ezután az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsának kell megállapodnia a végleges szövegben, mielőtt az új jogszabályokat elfogadják. Bele telhet néhány évbe mire a jogszabályok ténylegesen is hatályba lépnek.
Digitális szolgáltatások
A DSA a digitális szolgáltatások egységes uniós keretét hivatott biztosítani, így azzal minden digitális szolgáltatást nyújtó vállalkozás érintett lesz. Elsősorban online közvetítőkre és platformokra vonatkozik majd, mint pl. online piacterek, közösségi hálózatok, tartalommegosztási platformok, alkalmazásboltok, valamint online utazási és szálláshely-foglalási platformok. Célja, hogy megalkossa azon jogszabályokat, amelyek a digitális térben történő kommunikációt, tájékozódást, vásárlást biztonságossá teszik a fogyasztók számára. A DSA nem hivatott az e-kereskedelemről szóló irányelv helyébe lépni, hanem kiegészíti majd azt. A jogszabály minden tárhelyszolgáltatótól vagy online platformtól megköveteli majd, hogy felhasználóbarát értesítési és eltávolítási mechanizmusokat hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik az illegális tartalom bejelentését. Az online platformoknak belső panaszkezelő rendszereket kell a jövőben létrehozniuk, emellett bíróságon kívül működő vitarendező testületek eljárásának kell magukat alávetniük a felhasználóikat érintő viták megoldása érdekében.
A jogszabály újabb átvilágítási (ún. „due-diligence”) szabályokat tartalmaz a digitális térre vonatkozóan. Az illegális tartalom eltávolítása során az online platformoknak meg kell magyarázniuk az eltávolítás okát, egyúttal biztosítva a panaszbejelentés esélyét az eltávolított tartalom előállítója számára. Az illegális tartalmat pedig a jövőben kötelesek letiltani az online felületről.
A jogi keretek megalkotásakor a Bizottság szakértői felmérték az egyes kockázatok piaci, fogyasztói hatásait. Eszerint azon platformok, amelyek a 450 milliós európai piac több mint 10%-át érik el (azaz fogyasztóik száma eléri vagy meghaladja a 45 milliót), külön szabályozás alá esnek. Így például a DSA kötelezővé teszi a 45 millió fogyasztó feletti platformok számára az ajánlómotorok működésének bemutatását, tehát annak ismertetését, ezek a platformok miképpen választják ki az egyes fogyasztók számára megjelenő tartalmakat. Ez az egyik módja a transzparencia biztosításának.
Az új jogszabály elfogadását követően az EU teljes területén közvetlenül alkalmazandó lesz, tehát valamennyi tagállamban egységes jogszabályok lesznek majd érvényben. Ez elősegíti a hatékonyabb jogérvényesítést.
Digitális piacok
A DMA a kapuőrök (gatekeepers) viselkedését fogja majd szabályozni. De kik is valójában a kapuőrök? A Bizottság javaslata alapján a kötelezettségek az olyan digitális platformokra vonatkoznak majd, amelyek a magánszemélyeket és az üzleti vállalkozások kapcsolják össze, ahol előbbiek igénybe vehetik utóbbiak szolgáltatásait. A kapuőrök olyan platformok, amelyek jelentős szerepet töltenek be az online kereskedelem terén, akik képesek meghatározni, adott esetben versenytársaktól függetlenül is az adott piacon a kereskedelmi felételeket. Ilyen platformok például az online piacterek, közösségi hálózatok, felhő szolgáltatások, és a videomegosztó oldalak is. A DMA jogszabálycsomag szerint három fő kritériumot kell teljesítenie egy platformnak, ahhoz, hogy kapuőrnek minősüljön:
- Jelentős hatással van a belső piacra, és több EU-országban is aktív. A DMA szerint ezek azok a vállalatok, amelyek éves forgalma az EGT-ben meghaladta a 6,5 milliárd eurót az elmúlt három pénzügyi évben, vagy átlagos piaci tőkéjük legalább 65 milliárd euró.
- Erős közvetítői pozícióval rendelkezik, ami azt jelenti, hogy üzleti vállalkozásokkal fogyasztók tömegét köti össze. Feltételezhető, hogy egy vállalat teljesíti ezt a kritériumot, ha olyan alapplatform szolgáltatást üzemeltet, amelynek havi több mint 45 millió aktív végfelhasználója van az EU-ban és több mint 10 000 aktív üzleti felhasználója van letelepedve az EU-ban az utolsó pénzügyi év során.
- Stabil és tartós piaci pozícióval rendelkezik (vagy várhatóan rendelkezni fog). Azok a vállalatok, amelyek teljesítették az első két kritériumot az előző három pénzügyi évben, valószínűsíthetően megfelelnek ezen utolsó kritériumnak is.
A DMA tervezete számos fontos követelményt támaszt a kapuőrök elé, amelyek a tisztességes piaci versenyt hivatottak fenntartani. Ezek közöl fontos lehet kiemelni a legjelentősebbeket.
Az adatok felhasználására vonatkozóan a kapuőröknek biztosítaniuk kell a kötelező adathozzáférést partnereik számára. A kapuőrök számtalan olyan adathoz férnek hozzá, amely a platformjukon forgalmazó vagy szolgáltató vállalkozásoktól származnak. Ezen adatok felhasználásából a kapuőrök egyszerűen kovácsolhatnak előnyt. Ilyen lehet például egy kis vállalkozás által előállított, újdonságnak számító termék lemásolása, amelyet a későbbiekben a kapuőr saját neve alatt értékesíthet, vagy a kapuőrrel versengő szolgáltatást nyújtó kiskereskedő vásárlóinak demográfiai adatai, amelyeket felhasználva a kapuőr célzott akciókkal csábíthatja el ezeket a fogyasztókat. Ez a rendelkezés segít átláthatóvá tenni a nagyobb platformok kereskedelmi tevékenységét, és egyenlő versenyfeltételeket teremthet majd.
A kapuőr vállalkozásoknak lehetővé kell tenniük a platformokon kívüli szerződéskötést a szolgáltatást a platformjaikon ténylegesen kínáló vállalkozások számára. A tisztességes piaci verseny megőrzése érdekében lehetőséget kell biztosítani az ilyen kisebb üzletfelek számára, hogy saját maguk által preferált módon bonyolítsák le az online térben létrejövő jogügyleteket, adott esetben versenyt támasztva így a kapuőrök irányába is.
A kapuőröknek tilos saját magukat előnyben részesíteniük más vállalkozásokkal szemben. Így például saját termékeit nem helyezhetik előrébb a keresési találatok között, mint a platformjukon értéksítő harmadik fél hasonló termékeit. A fogyasztók számára ezáltal könnyebb lesz a platformon megtalálható legjobb opció kiválasztása, és így nemcsak azon termékek és szolgáltatások közül válogathatnak majd, amelyeket a kapuőrük elsődlegesen megjelenítenek.
Mindezek mellett a kapuőröknek elérhetővé kell majd tenniük olyan eszközöket, amelyek segítségével a hirdetők, kiadók ellenőrizhetik saját reklámjaikat, azok sikerességét. Ez a rendelkezés azért is szükséges, mert ezek az eszközök a kapuőrök honlapján forgalmazók részére nagyobb szabadságot biztosítanak üzleti politikájuk kialakításához.
Ezek az intézkedések nagyban hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a kapuőrnek minősülő platformok ne tudják tisztességtelenül kihasználni domináns helyzetüket az online térben. Így a kis és közepes méretű vállalkozások vélhetőleg nagyobb teret kaphatnak ahhoz, hogy esetlegesen versenynyomást fejtsenek ki a túl nagyra nőtt kapuőrökkel szemben.
A kapuőr platformok további felelősséggel tartoznak a vállalkozások és a fogyasztók számára tisztességes, nyílt online tér megalkotásának elősegítéséért. A DMA új hatásköröket ruház a Bizottságra a szabályok betartása érdekében, ideértve a bírságokat, valamint hogy a kapuőrökre egyénileg meghatározott jogorvoslatot alkalmazzon. A jogszabály be nem tartása esetén szigorú büntetésekre számíthatnak a kapuőrök, velük szemben ugyanis akár a teljes globális éves árbevételük 10%-át elérő bírságot is kiszabhatnak, hasonlóan a Bizottság kartell-ügyekben követett bírságolási politikájához. A hatóságoknak lehetősége lesz időszakos büntetés kiszabására is, amely az átlagos napi forgalom 5%-át érheti el.
Hogyan érinti az új szabályozás a vállalkozásokat?
Ez a javaslat-csomag alapjaiban változtatná meg a jelenkori vállalatok digitális szolgáltatásait. Jelenleg a javaslat-csomag az Európai Unió jogszabályalkotási folyamatában van. Néhány évbe telhet mire a jogszabályokat elfogadják, és azok végrehajthatóvá válnak. Tekintettel a joganyag kiemelkedő jelentőségére a digitális piac szabályozása terén, azt tanácsoljuk azoknak a vállalatoknak, amelyeket feltehetően érint ez a jogszabály, hogy szorosan kövessék nyomon e jogszabályok alakulását. A technológiai újításokra figyelemmel, ugyan eltérő mértékben, de valószínűleg szinte mindegyik vállalat érintett lesz az új szabályozás által.
Folyamatosan figyelemmel követjük a jogalkotási javaslatokat, így a jövőben tőlünk elsőkézből értesülhet a jogszabály tervezetek legújabb változatairól. Kérjük forduljon hozzánk bizalommal, ha szeretne tájékozódni arról, hogy az új javaslatok milyen hatással lehetnek az Ön vállalkozására.
dr. Kocsis Márton és dr. Bokor Júlia
