(A kép forrása: Pixabay)

Az idei év egyik első jelentős versenyjogi híre, hogy január 16-án az Európai Bíróság helyben hagyta a Törvényszék döntését, mely megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát a TNT UPS általi felvásárlásának megtiltásáról.

A történet 2012-ben kezdődött, amikor az amerikai UPS gyorsposta-szolgáltató 5,16 milliárd eurós vételi ajánlatot tett holland vetélytársára, a TNT Express részvényeire. A tervezett felvásárlással az atlantai óriás európai pozícióját kívánta erősíteni, hiszen a DHL mellett az amszterdami székhelyű cég volt az európai piac másik domináns résztvevője. Egy ilyen méretű fúzió azonban az Európai Bizottság engedélyéhez kötött.

2013 elején a Bizottság azonban megtiltotta a fúziót, mert véleménye szerint az radikálisan csökkentette volna a versenyt az európai csomagküldő-szolgáltatók piacán. A 2013. január 30-án hozott döntés szerint az ügylet tizenöt tagállamban korlátozta volna a versenyt a más európai országokba küldött kisméretű csomagok gyorspostai kézbesítésének a piacán. Az akvizíció ezekben egyes tagállamokban háromra, másokban kettőre csökkentette volna a fontos piaci szereplők számát, egyes esetekben a UPS egyetlen versenytársa a DHL maradt volna. Az összefonódás így – érvelt a Bizottság –valószínűleg kárt okozott volna a fogyasztóknak, hiszen megnövelte volna az árakat és megszüntette volna a TNT által kifejtett versenynyomást.

Ezen megállapítás alátámasztására a Bizottság egy ökonometria modellt alkalmazott, egy kvantitatív közgazdasági módszert használva tehát a várható versenyhatások elemzésére. A DG COMP által végzett elemzés, melynek során többek között tenderadatokat is elemeztek, megállapította, hogy az EU-n belüli piacokon négyről (DHL, FEDEX, TNT, UPS) háromra, illetve bizonyos piacokon háromról kettőre (UPS, DHL) csökkenne az effektiv versenyző vállalatok száma. Az elemzés megvizsgálta azt is, hogy ezt a hatást képes-e ellensúlyozni az esetleges hatékonyságnövekedés, a hálózat optimalizálása révén. Ehhez a vizsgálathoz aTNT és a UPS is szolgáltattak adatokat. Az alkalmazott közgazdasági modell végső változatát azonban a Bizottság nem közölte a UPS-sel, annak ellenére sem, hogy a döntés alapjául szolgáló verziót már 2012. november 21‑én, vagyis több mint két hónappal a vitatott határozat meghozatala előtt elfogadta, és az jelentősen eltért az eredetitől, melyet még az előzetes álláspontjával együtt küldött meg a DG COMP az érintett feleknek.

A Törvényszék mindezt a UPS védelemhez való jogának megsértéseként értékelte. Ezt az ítéletet hagyta jóvá a Bíróság, elutasítva a Bizottság fellebbezését. A Bíróság ítélete leszögezi: „A védelemhez való jognak az összefonódás‑ellenőrzési határozat meghozatalát megelőzően való tiszteletben tartása tehát megköveteli, hogy a bejelentő felek hasznosan kifejthessék álláspontjukat mindazon elem valóságtartalmával és relevanciájával kapcsolatban, amelyre a Bizottság a határozatát alapozni kívánja.[1] Az indokolás rávilágít, hogy az ökonometriai modellek alkalmazásának célja a megalapozott döntéshozatal, így az azokhoz való hozzáférés biztosítása elengedhetetlenül szükséges egy tisztességes eljárásban. A Bíróság azt is hangsúlyozta, hogy ilyen fokú eljárási szabálysértéseknél a hatályon kívül helyezés akkor is indokolt, ha a pontos modell megismerése mellett sem tudtak volna a felek olyan érdemi védekezést előterjeszteni, ami a Bizottság érdemben más (engedélyező) döntését eredményezte volna.

Jelen határozat vélhetően fontos szerepet játszik majd az UPS által 2018-ban indított kártérítési eljárásban, melyben az amerikai gyorsposta társaság 1,7 milliárd euró kártérítést követel a Bizottságtól az ügylet meghiúsítása miatt. Az atlantai cég nemcsak az üzlettől esett el, de a TNT tulajdonosai számára 200 millió euró bánatpénzt is fizetett az előszerződés alapján. A TNT tulajdonosait egyébként szintén jelentős veszteség érte, hiszen a döntés következtében a TNT részvényárfolyama a felére csökkent. A holland céget 2016 során a Bizottság jóváhagyását követően megvásárolta a FEDEX 4,4 milliárd euróért.

Az eset rávilágít, hogy a Vestager asszony – a Bizottság versenyügyekért felelős biztosa – által megfogalmazott követelmény, miszerint: „az érvényben lévő uniós szabályokat az Európában tevékenykedő összes vállalkozásnak be kell tartani”, nem csupán a piac szereplőire, de az eljáró hatóságokra is vonatkozik.

[1] http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=5341934A702E1655535C8DB59B481822?text=&docid=209848&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=7447052

A cikk szerzője Albert Lili, a CHSH Dezső munkatársa